Fogyasztói jogvita – jogok és kötelezettségek II.

A fogyasztó, mint jogi kategória, szigorúan szabályozott a magyar jogban is, cserébe az állam bizonyos fokig „beleszól” ezekbe a jogviszonyokba. A fogyasztó definícióját egyértelműen tartalmazza a hatályos Ptk. és a fogyasztóvédelmi törvény, és amennyiben az egyik fél fogyasztónak minősül, úgy számos speciális szabály is érvényes a közte és a vállalkozás között fennálló jogviszonyra.

A cikk első részében taglalt, a vállalkozásokat terhelő előzetes tájékoztatásokon túl a mindenkori jogalkotó a fogyasztói jogviták során is bizonyos garanciákkal illeti a fogyasztót. Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között létrejött szerződés is egy, a Polgári Törvénykönyv alapján létrejött magánjogi kontraktus, így, amennyiben a vállalkozás nem a fogyasztót védő jogszabályok egyikét sérti meg, úgy a jogvitában döntésre jogosult fórum a bíróság.

A bíróságokra nehezedő terhet kívánják csökkenteni a békéltető testületek, melyek szintén jogosultak a szerződéssel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket vizsgálni, és adott esetben eldönteni. Fontos hangsúlyozni, hogy a békéltető testülettel történő együttműködés – így például a tárgyaláson történő megjelenés – kötelezettsége a vállalkozásnak. Amennyiben nem teljesíti, úgy a békéltető testület jelzi ezt az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság felé, amely bírsággal bünteti ezért a céget.

Amennyiben azonban a vállalkozás fogyasztói „mivoltában” sérti meg a másik felet – például nem válaszol a fogyasztói panaszra 30 napon belül –, úgy a már említett elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni, melyek Magyarországon a fogyasztó lakóhelye szerinti járási hivatalok.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!