Ügyvédek

a garantált profizmus

Adatvédelmi jog

hogy jogszerűen kezelje az adatot

E-kereskedelmi jog

hogy rendben legyen az üzlet

Szűrés a következőre

cenzúra

Felelőssé tehető egy hírportál a gyalázkodó kommentek miatt

2015. június 17. | ászf, bírság, cenzúra, internetcenzúra, internetjog, komment, médiajog, moderálás, véleménynyilvánítás

kommentelés, jogJogerős ítéletben mondta ki kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának fellebbviteli fóruma, az úgynevezett Nagykamara, hogy egy kereskedelmi céllal működő hírportál felelőssé tehető az oldalon megjelenő gyalázkodó kommentek miatt.

A legfőbb európai emberi jogi törvényszék megerősítette azt a 2013-ban született első fokú ítéletet, hogy az észt bíróságok indokolt és arányos intézkedést hoztak, amikor az ország egyik legnagyobb hírportálját gyalázkodó kommentek miatt 320 eurónak (csaknem 100 ezer forint) megfelelő összegre büntették. Az immár végleges ítélet szerint a honlap azért tehető felelőssé, mert a hozzászólások szélsőségesek voltak, s egy olyan cikkhez érkeztek, amelyet a portál mint professzionálisan szerkesztett, kereskedelmi célú híroldal tett közzé, a haladéktalan eltávolításukra tett intézkedések nem voltak megfelelőek. A büntetés pedig semmi esetre sem nevezhető túlzónak az ország egyik legnagyobb hírportálja számára.

Az egész ügy arra vezethető vissza, hogy egy kompcég 2006 telén megrepesztette az egyébként teherautóval is járható jeget a tengeren, ellehetetlenítve ezzel az ottani közlekedést és áruszállítást, miközben a komppal ugyanez drágább. Erről közölt cikket a Delfi nevű észt híroldal, amelyhez olyan hozzászólások érkeztek, amelyek a bíróság szerint kétségkívül törvénysértőek, a gyűlöletbeszéd és az erőszakra uszítás fogalmát is kimerítik, s súlyosan sértik mások személyiségi jogait.

A Delfinél szűrő is működött és jelenteni is lehetett a sértő kommenteket, ám a cikkhez fűzött gyalázkodó hozzászólásokat hat héten át nem távolították el.

A Delfi álláspontja az volt, hogy a kommentek esetében a cég nem tekinthető tartalomszolgáltatónak, mert azt a tartalmat nem ő hozta létre. Az észt hatóságok viszont úgy vélték, hogy a portál igenis kiadó, közzétevő a kommentek esetében is. A strasbourgi bírák szerint a jogértelmezési viták eldöntése a tagállami hatóságok dolga, viszont azt megállapítja, hogy a cégnek tisztában kellett volna lennie a jogi környezettel, jogi tanácsadást is igénybe vehetett volna, magyarán minden lehetősége megvolt arra, hogy tisztában legyen tevékenysége jogi kockázataival.

A bíróság azt is világossá teszi, hogy nem a kommentelők szólásszabadságának korlátozása a kérdés, azokat a szélsőséges kommenteket ugyanis meg sem illeti a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, hanem az, hogy túlzott mértékben és indokolatlanul korlátozták-e a lap információ közzétételéhez fűződő jogát. A bíróság ismét rámutat, hogy nagy súlyt tulajdonít a kommentek tartalmának, és annak, hogy a Delfi egy professzionálisan szerkesztett hírportál, amely kereskedelmi céllal működik, s gazdaságilag is érdekelt abban, hogy minél többen kommenteljenek. Kiemelik a bírák, hogy a közzététel után a felhasználók hozzászólásaikat sem módosítani, sem törölni nem tudták, ezt csak a honlap tudta megtenni. Ezért utasították el a Delfi érvelését, hogy nem volt ráhatásuk a kommentek tartalmára.

Figyelembe vette a bíróság azt is, hogy bár a Delfi arra hivatkozott, hogy a kommentek szerzőit kellene felelősségre vonni, azonosításukat azonban a cég maga lehetetlenítette el azáltal, hogy lehetővé tette a névtelen és regisztráció nélküli kommentelést.

Tekintettel volt a bíróság arra is, hogy a törvénysértő kommentek, bár haladéktalanul törölni kellett volna őket, hat héten át láthatóak voltak az oldalon.

Minden egybevetve a bíróság úgy ítélte meg, hogy a mindezért kiszabott 320 eurós “következmény” csekély, és semmi esetre sem tekinthető túlzott büntetésnek, a kommentelés népszerűsége sem csökkent, még mindig többségben vannak a névtelen hozzászólók, de a Delfi moderátor csapatot is felállított a kommentek szűrésére. A bíróság azt is megjegyzi, hogy az ezt követő hasonló perekben az észt bíróságok nem szabtak ki kártérítést vagy büntetést, csak a sértő tartalmat távolíttatták el.

forrás: mti

Az Ab elutasította a kommentekkel kapcsolatos alkotmányjogi panaszt

2014. május 29. | AB határozat, cenzúra, internetcenzúra, internetjog, komment, véleménynyilvánítás

net-jogAz Alkotmánybíróság (Ab) elutasította azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet a Kúria kommentekkel összefüggő ítélete ellen nyújtottak be (mti). Letöltés

A keddi döntésről szóló határozat – amely szerdán jelent meg az Ab honlapján – szerint az indítványozót, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét a támadott ítélet elmarasztalta a jó hírnévhez fűződő jogok megsértése miatt, mert az általa működtetett honlapon megjelentetett két hozzászólás tartalma túllépte a véleménynyilvánítás megengedett határait; a honlap súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak adott helyet.

Az Alkotmánybíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy sérti-e az indítványozó laptörvényben biztosított jogát, ha a bíróság a törvényt úgy értelmezi, mint a Kúria vitatott ítéletében, vagyis úgy, hogy az internetes oldalon közzétett kommentek – a felhasználók bejegyzései az oldalon közzétettekről vagy velük kapcsolatban – tartalmáért az indítványozó akkor is felel, ha nem volt tudomása a jogsértő tartalomról, vagy a sértett kívánságára azonnal el is távolította.

A határozat indokolása hangsúlyozta: az internet nem jogmentes terület, az internetes kommunikációban tanúsított emberi magatartások és formák a jogi szabályozás tárgyát képezhetik. Alkotmányossági szempontból tehát az új technológiák által nyújtott tereken és felületeken, valamint kommunikációs csatornákon, így az interneten zajló nyilvános kommunikációban érvényesítendők az alaptörvényben rögzített alapvető jogok és kötelezettségek – mutatott rá a testület. Hozzátették: ugyanez a védelem is megilleti például az internetes magánkommunikációt – például e-mail, telefon, SMS -, mint a hagyományos eszközökkel folytatottat.

Az AB szerint különbség van az internetes oldal üzemeltetője által szerkesztett, és ekként tartalmi egységet alkotó (tartalom)szolgáltatás és az úgynevezett Web 2.0, vagyis a közösségi oldalak és a tisztán véleményoldalak között (például Facebook, blogszféra stb.). Ez utóbbiaknak nincs szerkesztőjük, és ezért nem is lépnek fel tájékoztatási vagy hasonló igénnyel: céljuk az internetes közösségbe tartozók közötti eszmecsere, egyáltalán, a kommunikáció lehetőségét biztosítani. Ezek vagy csak a közösségbe tartozók (regisztrálók, belépők) számára érhetők el, vagy ettől függetlenül világosan nem alkotnak egységet, és lényegük szerint senki nem szerkeszti őket. Ezek éppen szerkesztetlen, spontán közösségi oldalak – az internet-felhasználók is ekként tekintenek rájuk. A blogok és közösségi oldalak viszont közelebb állnak a védett magánközlésekhez, mert az ezekben foglalt közlésekhez csak a közlő személy által meghatározott (zárt számú) felhasználó jut hozzá (ismerősök), akiknek ő megengedi. (A közszereplők, intézmények Facebook-oldalai ehhez képest kivételek.) Az ilyen oldalakra az előbb kifejtettek nem érvényesek, mert működésük elvei és gyakorlata az elemzett tartalomszolgáltatástól alapjaiban különbözik, így róluk e határozatban az Alkotmánybíróság nem foglalt állást.

Az Ab szerint nem vonható kétségbe, hogy a blog és a komment is közlésnek minősül, s mint ilyen az alaptörvény cikkének védelmi körébe esik. A testület szerint a kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért való felelősség vagy a helytállás kötelezettsége alól. Mint írták: a kommentek moderálásáról a weboldal fenntartója dönt: erre jogszabály vagy a bírói gyakorlat sem kötelezi. A jogsértő közleményekért való felelősség – és adott esetben a helytállási kötelezettség – független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik.

Ha a kommentek közzétételéért való felelősség nem függ a moderálástól, mert a közlés tényén alapszik, nem indokolt a moderált és nem moderált kommentek között különbséget tenni az alapjog-korlátozás arányosságában sem – mutatott rá a testület. Az Ab szerint ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – ennek alkotmányosságát az indítványozó nem vitatja, hiszen azzal érvel, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére -, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak.
A határozathoz Paczolay Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Stumpf István alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.

Véleményünk szerint az alábbi problémák adódnak a határozattal:

1. Az AB indokolása szerint “a kommentek (hozzászólások) két esete lehetséges: a moderált és a nem moderált kommentek. Az előbbieket az internetes oldal működtetője előzetesen megvizsgálja, és ha jogsértőnek, vagy a saját ún. moderálási (alap)elveibe ütközőnek tartja, nem teszi közzé.” Az AB szerint a kommentek utólagos moderálása nem moderálás. Továbbá, ha előzetes moderálásra kerül sor (azaz meg sem jelenik az adott komment), akkor hogyan történhet egyáltalán közlés.

2. Az AB moderálásról szóló indokolása  kétértelmű: “A moderálás nem vezet feltétlenül a felelősségtől való mentesülésre: a moderált komment, ha jogsértő, ugyanolyan jogi következménnyel jár, mintha nem lett volna moderálva (előzetesen vagy utólag ellenőrizve)” – azaz, ha moderált, és nem tartalmaz jogsértő tartalmat, akkor nincsen felelősség. De a folytatás érdekes: “A jogsértés bekövetkezése után minden kommentet közlő oldal helyzete azonos. A kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért való felelősség vagy a helytállás kötelezettsége alól. A kommentek moderálásáról a weboldal fenntartója dönt: erre jogszabály vagy a bírói gyakorlat sem kötelezi. A jogsértő közleményekért való felelősség (és adott esetben a helytállási kötelezettség) független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik.” Az teljesen természetes, hogy ha előzetes moderálás során a moderátor nem moderálja a jogsértő részt, akkor a felelősség fennáll. Azonban az AB fenti kitétele csak az utólagos moderálás esetén lehet igaz.

3. Ha a kommentek közzétételéért való felelősség nem függ a moderálástól, mert a közlés tényén alapszik, nem indokolt a moderált és nem moderált kommentek között különbséget tenni az alapjog-korlátozás arányosságában sem. Ez pedig ott sántít szintén, hogy ha előzetes moderálást alkalmaz egy weboldal, akkor a közlés ténye sem következik be.

4. Az AB határozat szerint a jövőben csak akkor mentesülhet egy tartalomszolgáltató a jogsértő tartalmak felelőssége alól, ha előzetes (és nem utólagos moderálást folytat), ami a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával jár.

5. Az AB döntése helyett véleményünk szerint – ami Stumpf István alkotmánybíró úr különvéleményében is olvasható – megfelelő megoldást jelent a Ektv. értesítési-eltávolítási eljárás lefolytatása a jogsértések észlelése esetén.

További vélemények a vs.hu-n>>>

Internetcenzúra top 10

2014. február 6. | cenzúra, internetcenzúra, internetjog, médiajog, net-jog

net-jogAz újságírók védelmére alakult, New York-i székhelyű független nemzetközi bizottság (CPJ) szerdai jelentése szerint a következő tíz ország az, ahol a leginkább korlátozzák az internet használatát, s ahol ha valaki ezt kifogásolja, komoly bajba kerülhet (MTI):

1. Észak-Korea. A kormány minden honlapot ellenőriz. A lakosság 4 százaléka fér hozzá az internethez.

2. Burma. A hatóságok szűrik az elektronikus levelezést, és blokkolják az olyan csoportok elérését, amelyek leleplezik az emberi jogok megsértését vagy nem értenek egyet a kormánnyal.

3. Kuba. A világháló csak a kormány által ellenőrzött “belépő pontokon” érhető el. Az online tevékenységet figyelik IP-cím blokkolással, kulcsszavas szűréssel és a böngészési előzmények ellenőrzésével.

4. Szaúd-Arábia. Mintegy 400 ezer oldalt blokkoltak, köztük mindegyiket, amelyen a királyság hitével összeegyeztethetetlen módon vitattak meg politikai, társadalmi vagy vallási kérdéseket.

5. Irán. A bloggereknek regisztráltatniuk kell magukat a művészeti és kulturális minisztériumban. Akik kifejezik ellenkezésüket az országot irányító muzulmán papokkal, azokat zaklatják és bebörtönzik.

6. Kína. Kínának van a legmerevebb cenzorprogramja a világon. A kormányzat szűri a kereséseket, blokkolja a honlapokat vagy törli a rajtuk található “kényes” tartalmakat, átirányítja a keresést Tajvan függetlenségéről vagy a Tienanmen téri mészárlásról a kommunista párt számára kedvező témákra.

7. Szíria. Letartóztatják a bloggereket, akik “veszélyeztetik a nemzeti egységet”. Az internetes kávézókban mindenkit felszólítanak a személyazonossága igazolására, felírják a használat idejét, és jelentik a hatóságoknak.

8. Tunézia. Az internetes szolgáltatóknak jelenteniük kell a kormánynak az összes blogger IP címét és személyes adatait. Minden forgalom központi hálózaton megy át. A kormány minden feltett tartalmat szűr, és figyelemmel követi az e-maileket.

9. Vietnam. A kommunista párt megköveteli a Yahoo-tól, a Google-tól és a Microsofttól minden blogger adatainak elárulását, aki az ő platformjukat használja. Blokkolják a kormányt bíráló oldalakat, akárcsak azokat, amelyek a demokráciáért, az emberi jogokét és a vallásszabadságért küzdenek.

10. Türkmenisztán. Az egyetlen internetszolgáltató a kormány. Sok hely elérését akadályozza, és figyeli az összes fiókot a Gmail, a Yahoo és a Hotmail esetében.

Bemutatkozás

Folyamatos szakmai fejlődésünkkel, több éves gyakorlattal a net-jog.hu a infokommunikáció és a jog komplex problémáira nyújt megoldást.

net-jog

A Net-jog kiemelt szakmaiságát a többéves tapasztalat és az együttműködő ügyvédi irodáink biztosítják.

Szakértői munkánkért, tanulmányainkért felelősséget vállalunk - ezt garantálja szakmai felelősségbiztosító partnerünk, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. pénzügyi háttere.

Központi e-mail címünk:
net-jog@net-jog.hu

Árajánlat-kérés:
Ajánlatkérő űrlap

WebshopJog.hu:
Folyamatos védelem a webáruházak számára

Ittvásárolhatsz.hu:
Az Itt vásárolhatsz! logó

Kiemelt partnerünk a WebshopExperts.hu - a webáruházak szakértői.

Rólunk írták

"Pontos jól kidolgozott mindenre kiterjedő, precíz munka. Nem tudok elég hálás lenni érte. Nem véletlen, hogy önöket ajánlják a legtöbb helyen. Ezek után, én is önöket fogom ajánlani mindenkinek."

Baranyai Ferenc

"Őszinte leszek Önhöz, az első szó ami eszembe jutott a tájékoztató áttekintése során az “aztamindenit” volt. Gyönyörű munka!"

Holczhei Tamás

"Maximálisan elégedett vagyok az Önök által nyújtott szolgáltatással, precíz, pontos, gördülékeny volt minden, a válaszadási időről és a gyorsaságról nem is beszélve…"

Kis Klaudia

"Ha minden ilyen professzionálisan működne, mindenkinek könnyebb lenne a dolga az életben."

Hutvágner Barna

További vélemények>>>

facebook

Kategóriák

14 napos elállási jog (41), 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (5), 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (4), 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (23), AB határozat (2), adatbiztonság (2), adatkezelés (79), adatkezelési tájékoztató (106), adatvédelem (135), adatvédelmi angolul (15), adatvédelmi bejelentés (60), adatvédelmi incidens (16), adatvédelmi nyilatkozat (98), adatvédelmi nyilatkozat minta (33), adatvédelmi rendelet (27), adatvédelmi szabályzat (114), adatvédelmi szabályzat készítés (122), adatvédelmi szakértő (122), adatvédelmi tájékoztató (109), adatvédelmi tanácsadás (116), adatvédelmi törvény (60), általános szerződési feltételek (72), angol ÁSZF (20), ászf (131), ászf készítés (135), ászf minta (79), audit (44), bírság (53), bírsággarancia (71), bírsággarncia (8), cenzúra (3), cookie (2), direct marketing (14), direkt marketing (10), drón (1), Egyéb (22), elállási jog (50), elektronikus megfigyelés (2), EURO 2016 (1), Facebook jog (4), felmondási jog (3), fizetés (3), Foci EB (1), fogyasztó (29), fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés (80), fogyasztóvédelem (99), garancia (31), GDPR (1), hírlevél (11), hírlevél-küldés (6), infotv (36), ingyen ászf (6), internet ügyvéd (23), internet-jogtanácsos (37), internetcenzúra (5), internetjog (54), jogtanácsos (33), jótállás (14), kamera (8), kamerás adatvédelem (12), kamerás megfigyelés (10), karácsony (6), komment (3), könyvelés (1), letöltés (1), március 15. (2), médiajog (6), megfigyelés adatvédelem (3), meteorológiai jog (6), meteorológiai törvény (3), moderálás (2), naih (38), net-jog (48), nyilvántartás (4), online szerencsejáték (2), online vitarendezés (1), ország boltja (1), sérelemdíj (4), szálloda adatvédelem (3), szavatosság (5), szerencsejáték törvény (2), szerzői jog (4), tartós adathordozó (4), távollévők között kötött szerződés (80), telefonos hangrögzítés (1), torrent (1), torrentezés jogi háttere (1), törvényes webshop (109), ügyvéd (83), ügyvédi iroda (70), új ptk (15), uniós adatvédelmi rendelet (4), vagyonvédelmi kamera (2), vasárnap nyitva tartás (2), vasárnapi munkavégzés webshop (2), véleménynyilvánítás (3), visszatartási jog (1), webáruház adatvédelem (63), webáruház ászf (70), webáruház védelem (80), webjog (42), weboldal adatvédelem (60), webshop (112), webshop adatvédelem (41), webshop adózás (1), webshop ászf (103), webshop audit (100), webshop elállási jog (29), webshop jog (171), webshop jogi feltételei (130), webshop jogi háttere (98), webshop könyvelés (2), webshop ptk (27), webshop számlázás (2), webshopjogász (4),