A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

internetjog

A fogyasztók védelme érdekében az interneten közzétett értékelések nagy többsége félrevezető, az ellenőrzött weboldalak 55 százaléka sérti az uniós jogot - derült ki az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok által készített és csütörtökön közzétett jelentésből (mti hír). A jelentés az Európai Unió egészében végzett online ellenőrzési akció eredményét rögzíti, amelynek során az ellenőrök az interneten közzétett fogyasztói értékeléseket vették górcső alá. Az Európai Bizottság által összehangolt akcióban 26 uniós tagállam, valamint Izland és Norvégia hatóságai vettek részt. Az ellenőrök 223 nagyobb webhelyet világítottak át. Azt vizsgálták, közreadnak-e a kérdéses weboldalak félrevezető fogyasztói értékeléseket. A jelentés szerint az átvilágított online áruházak, piacterek,

A Gazdasági Versenyhivatal által 2017-ben kiadott tájékoztatás, az úgynevezett influencer-ek tevékenységéről, napjainkban is aktuális lehet. Hiszen több esetben is találkozhatunk olyan online tartalmakkal, posztokkal, amelyekben nem megfelelően tüntetik fel, hogy közzétevőjük ellenszolgáltatásban részesült azok megjelenítéséért. A vállalkozások azért, hogy népszerűsítsék termékeiket, szolgáltatásaikat közvetítőket, ismert személyeket kérnek fel együttműködésre. Ezek az együttműködések vagy két oldalúak, a médiában széles körben követett személy és a vállalkozás között jön létre, vagy egy három oldalú kapcsolat alapján, ahol a véleményvezér  és a hirdető között van egy közreműködő média vállalkozás is. Mindkét esetben nagyon fontos olyan szerződési feltételeket lefektetni, amelyek megfelelnek a közzétételre vonatkozó jogi előírásoknak. A

Módosította felhasználási feltételeit a Facebook, és a jövőben egyértelműen tájékoztatni fogja felhasználóit az adataik felhasználásáról. A közösségi oldal egyebek mellett részletesen ismertetni fogja, hogy milyen, felhasználói adatokon alapuló szolgáltatásokat értékesít harmadik felek számára. Világosan közzéteszi emellett azt is, hogy a felhasználók hogyan szüntethetik meg a profiljukat, illetve a fiókok milyen okokból tilthatók le. A vállalat a felhasználási feltételekben elmagyarázza majd, hogy az ingyenes szolgáltatásokért cserébe hozzá kell járulni az adatok megosztásához és a kereskedelmi hirdetésekhez. Ebből egyértelműen ki fog derülni, hogy a Facebook üzleti modellje keretében célzott reklámszolgáltatásokat értékesít a kereskedőknek a felhasználók profiljából származó adatok elemzésével. "Ha a Facebook vissza akarja nyerni a

Az elektronikus kereskedelem népszerűsége napjainkra óriási méreteket öltött. A kereskedelem egy jelentős része már a webshopokon zajlik, ebben a sajátos jogi helyzetben az eladó és a vevő – optimális esetben – sosem találkoznak. A technológia ilyen léptű fejlődésével ez a tendencia várhatóan még nagyobb méreteket ölt majd, és a jogalkotó mellett a hatóságoknak is meg kell küzdeniük a helyzet minden kihívásával. Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már évek óta figyelemmel kíséri az e-kereskedelem alakulását, számos versenyfelügyeleti eljárásra is sor került, valamint közzétette középtávú digitális stratégiáját, ami egyértelművé teszi: a hivatal különös figyelemben részesíti a szektort. Fontos hangsúlyozni, hogy az elsősorban versenyjogi kérdésekben

A 21. század egyik „mágikus” alapfogalma az adat. Tulajdonképpen nincs olyan élethelyzet, ahol valamilyen formában ne kerülnének mozgásba adatok. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679-es Rendeletével, vagyis a GDPR-ral erre a jelenségre kívánt reagálni azzal, hogy rendeleti szinten szabályozta a kérdéskört. Az internetnek köszönhetően még összetettebb kérdések merülnek fel, például hogy mi a helyzet a hírlevelekkel? A NAIH egy állásfoglalásában járta körbe a témát, miszerint hírlevélre feliratkozással kapcsolatban lehet-e előnyt nyújtani az érintetteknek. Az adatvédelmi hatóság mindenekelőtt leszögezte: mint minden adatszolgáltatás esetében, a hírlevelek esetében is az önkéntességet kell vizsgálni. Vagyis jelen esetben azt, hogy a kínált előny mennyiben