Ügyvédek

a garantált profizmus

Adatvédelmi (GDPR) jog

hogy jogszerűen kezelje az adatot

E-kereskedelmi jog

hogy rendben legyen az üzlet

Szűrés a következőre

webshop

A magyar fogyasztóvédelem jogszabályai

2018. november 12. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, bírsággarancia, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, ingyen ászf, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf kezelő, kezelés, sablonA fogyasztóvédelem egy igen speciális jogterület, abból a szempontból, hogy ha akarja az ember, ha nem: mindenképp kapcsolatba lép vele. Mindenki fogyasztó, illetve vállalkozásból is egyre több van hazánkban, így elkerülhetetlen a mindennapokban, hogy legalább alapjaiban véve ismerjük jogainkat és kötelezettségeinket. A nem szakavatott szemnek, tehát a nem jogászoknak a legnehezebb mindig az elindulás: milyen jogszabályok jöhetnek egyáltalán szóba, hol érdemes elkezdeni a keresést?

Az első, és legalapvetőbb a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, vagyis a Ptk. A legtöbb esetben ugyanis, amikor fogyasztó és vállalkozás kapcsolatba kerülnek egymással, akkor szerződést kötnek. Ez a szerződés lehet akár írásbeli, akár szóbeli, leggyakrabban adásvételi szerződés. A Ptk. Hatodik Könyve tartalmazza a különböző szerződéseket, de például itt találhatóak a jótállásra, illetve a szavatosságra vonatkozó rendelkezések is.

A következő, szintén törvényi szinten szabályozott az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről. Ugyan neve alapján alapvetőnek tűnhet, hogy ez a jogszabály tartalmaz minden ide vonatkozó rendelkezést, azonban ez nem így van. A fogyasztóvédelmi törvény (Fgytv.) elsősorban a hatóságokról, a hatósági eljárás szabályairól, a hatóságok illetékességéről rendelkezik. Természetesen tartalmaz bizonyos, fogyasztók számára is releváns információt (pl. panaszkezelés), de összességében kijelenthetjük: az Fgytv. leginkább a hatóságok számára hivatott utat mutatni.

Ezzel szemben a mindennapi fogyasztó számára talán legfontosabb a korábbi cikkeinkben is sokat idézett 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részletes szabályairól.  Ez a rendelet tulajdonképpen a Ptk-ban foglalt általános szerződési rendelkezéseket bővíti ki, és specializálja kifejezetten a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogi kapcsolatnak megfelelően. A Korm. rendeletben jelenik meg például az elállás intézménye.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre. A munkánkra milliós bírsággaranciát vállalunk.

Itt a geo-blocking rendelet!

2018. november 6. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, geo blocking, internet ügyvéd, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf ügyvéd gdprAz Európai Tanács rendeletet fogadott el az indokolatlan, területi alapú tartalomkorlátozásnak a belső piacon belüli tilalmáról. A geo-blocking rendelet december 3-án lép hatályba.

A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, amely megakadályozza az online vásárlást végző vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.

Az új jogszabály megszünteti a vevőkkel szemben az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt, és ezzel fellendíti az elektronikus kereskedelmet.

A rendelet főbb elemei:

Cél és hatály

Az új szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy a más tagállamban termékeket és szolgáltatásokat vásárolni kívánó ügyfeleket – fogyasztókat és vállalatokat – ne érhesse megkülönböztetés az árakat, valamint az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.

Egyenlő hozzáférés az árukhoz és szolgáltatásokhoz

A kereskedők három konkrét helyzetben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést a vevőkkel szemben az értékesítés általános feltételeit – így például az árat – illetően. Ezek a helyzetek a következők:

  • a kereskedő egy olyan tagállamban értékesíti az árukat, ahová kínál szállítást, vagy az árut a kereskedő és a vevő közötti megállapodás szerinti helyszínen veszik át;
  • a kereskedő elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat biztosít (ilyen például a felhőalapú szolgáltatás, az adattárolási szolgáltatás, a weboldaltárhely-szolgáltatás vagy a tűzfalszolgáltatás);
  • a kereskedő szolgáltatásokat nyújt, és e szolgáltatásokat a vevő valamely olyan ország területén veszi igénybe, amelyben a kereskedő üzleti tevékenységet folytat (ilyen szolgáltatás például a szállodai elhelyezés, az autókölcsönzés, a sporteseményekre, zenei fesztiválokra vagy szabadidőparkokba szóló belépőjegyek értékesítése).

Az árdiszkriminációval szemben a rendelet ugyanakkor nem tiltja eltérő árak alkalmazását, vagyis nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kereskedő különböző értékesítési feltételeket, például eltérő árakat kínáljon, és bizonyos területeken a fogyasztók bizonyos csoportjait vegye célba.

Ezenfelül nem kötelezi a kereskedőt arra, hogy az árut kiszállítsa a vevő számára egy olyan tagállamba, ahová az értékesítési feltételek értelmében nem kínál kiszállítást.

Fizetési műveletek

A rendelet a fizetési módokat illetően is tiltja az ügyfelek közötti indokolatlan megkülönböztetést. Ezt azt jelenti, hogy a kereskedők nem alkalmazhatnak különböző fizetési feltételeket a vevőkkel szemben azok állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján.

Megkülönböztetéstől mentes hozzáférés az online interfészekhez

A kereskedők nem tilthatják vagy nem korlátozhatják az állampolgárság vagy a lakóhely alapján az ügyfelek hozzáférését az online felületeikhez.

Amennyiben a kereskedő tiltja vagy korlátozza a vevők hozzáférését valamely online interfészhez, vagy átirányítja a vevőket az online interfész másik verziójára, akkor világos magyarázatot kell adnia arról, hogy miért tesz így.

Szükséges tehát a rendeletnek megfelelően az ÁSZF-ek, illetve a webshopok kereskedelmi gyakorlatának felülvizsgálata.

(Forrás: consilium.europa.eu)

Ki a fogyasztó?

2018. október 20. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, bírsággarancia, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, internet ügyvéd, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, új ptk, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

gdpr tanácsadás ügyvédHa fogyasztóvédelemről, fogyasztóvédelmi vitáról beszélünk, biztos, hogy a vállalkozással „szemben” egy (vagy több) fogyasztó áll. Olykor hallani olyan fogyasztóvédelmi ügyekről, amikor is a hatóság megszünteti az eljárást, mivel egyik fél sem minősül fogyasztónak. Ki tehát a fogyasztó, mikor minősül valaki fogyasztónak? Érdemes tisztába tenni a fogalmat.

A magyar fogyasztóvédelem jogi vázát alapjában véve három jogszabály alkotja. A 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk., az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, valamint a 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól. A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontjában, az értelmező rendelkezések között határozza meg a fogyasztó fogalmát. Eszerint fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ezt a fogalmat némiképp kibővíti, vagy inkább specializálja a Fogyasztóvédelmi törvény, amikor az előbbi mondathoz a 2. § a) pontjában hozzáfűzi, h „… természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje”. A korábban idézett Kormányrendelet a Ptk. fogalmával operál.

A fogalom lényege tehát, hogy mindenképpen egy természetes személyről van szó. Jogi személy, például egy cég, fogalmilag kizárt, hogy fogyasztó legyen, még akkor is, ha üzleti tevékenységén kívül jár el. A fogalom másik meghatározó része a szakmán, foglalkozáson, üzleti tevékenységen kívüli eljárás. Egy egyéni vállalkozó, aki a vállalkozásához vesz alapanyagokat, nem fogyasztó. Azonban amikor a családjának és magának megy el bevásárolni – tehát a szakmáján kívül jár el –, akkor természetesen fogyasztó.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!

Szállítási feltételek

2018. október 18. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, bírsággarancia, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, internetjog, net-jog, tartós adathordozó, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf sablon ügyvédNapjainkra a kereskedelemben meghatározó területet foglal el az elektronikus kereskedelem, az interneten elképzelhetetlenül sok webshoptól vásárolhatunk termékeket. Az webes kereskedelem megkerülhetetlen tényezője a kiszállítás, így természetesen a fogyasztóvédelemre vonatkozó jogszabályok is foglalkoznak a kérdéskörrel, illetve a vállalkozások Általános Szerződési Feltételeiben is rendszerint felmerülnek a kiszállítással kapcsolatos információk.

A 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. alapján adásvételi szerződés esetén a szerződő felek teljesíteni kötelesek egymás irányába. A vállalkozás ezt a kötelezettségét a kiszállítással teljesíti, így igen szigorú szabályok vonatkoznak rá. Az eladó internetes vásárlás esetén köteles tájékoztatni a potenciális vevőt mind a szállítás határ idejéről – ami tehát tulajdonképpen a teljesítési határidő –, mind a kiszállítás feltételeiről.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 9. § d) bekezdése egyértelműen megfogalmazza, hogy az eladó köteles még a szerződés megkötése előtt tájékoztatni a fogyasztót a teljesítés feltételeiről, különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről.

A szállítási határidő az az időpont, amíg legkésőbb vállalja a vállalkozás, hogy eljuttatja a terméket a vásárlóhoz. A teljesítés feltételei, valamint a fuvarozás alatt leginkább a szállítási díj értendő. A vásárlónak ugyanis tisztában kell lennie a termék teljes összegével – így beleértve a szállítás díját is – még a rendelés leadása előtt.

7 éves tapasztalat, 700 elkészített ászf és adatkezelési tájékoztató, körülbelül 500 webshopjogi audit, 0 Ft bírság. Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!

Az adatvédelmi bírság mértéke

2018. október 7. | adatbiztonság, adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR bírság, GDPR nyilvántartás, GDPR tanácsadás, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, weboldal adatvédelem, webshop, webshop adatvédelem, webshop jog, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

gdpr tanácsadásNagy igazság az Európai Parlament és a Tanács 2016/679-es Rendeletével, vagyis a GDPR-al kapcsolatban, hogy az új adatvédelmi irány igazi nagy változása a rendelet szigorúságában, és az adatvédelmi bírságok nagy mértékű emelkedésében keresendő.

Természetesen árnyalja a képet, hogy az Európai Unió a Rendelettel csupán mérföldköveket határoz meg, a konkrét végrehajtás a tagállamok feladata, így a bírság konkrét mértékét is végső soron a tagország hatósága határozza meg. Ezt a kérdéskört járta körbe a NAIH is egy korábbi állásfoglalásában.

A magyarországi joggyakorlatra az említett GDPR tehát közvetett módon hat. A Rendelet 83. cikke rendelkezik a közigazgatási bírságok kiszabásának elveiről, legfőbb elvként pedig az (1) bekezdésben a bírságok hatékonyságát, arányosságát és visszatartó erejét határozza meg. Természetesen a preambulumban megfogalmazottak alapján amennyiben a természetes személy számára a bírság aránytalan terhet jelentene, úgy megrovás is alkalmazható.

Ezeket az elveket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, vagyis az Infotv. is implementálta, így magyar hatóság is az arányosság elvének megfelelően jár el. Ennek legfőbb ismérve a más jogágakban is ismeretes, első elkövetés alkalmával enyhébb elbírálás logikájának megfelelően az adatvédelmi hatóság elsősorban és „első körben” figyelmeztetéssel él.

Természetesen, és erre az állásfoglalás is felhívja a figyelmet, az adatvédelmi hatóság minden esetben az ügy összes körülményének figyelembe vételével hoz döntést. Nehéz meghatározni előre a bírság mértékét, ugyanis a NAIH-nak figyelemmel kell lennie az adatvédelmi rendeletben foglaltakra, illetve az ügy sajátosságaira is a döntéshozáskor. Tipikusan ilyen körülmény az adat típusa, amelyre vonatkozóan a szabálysértést elkövették (pl. különleges adat).

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

A garancia

2018. szeptember 16. | ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, jótállás, net-jog, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf webshopHa a modern, főként fogyasztó és vállalkozás között fennálló, mai értelemben vett kereskedelem egyik kulcsszavát keresnénk, jó eséllyel pályázna a címre a „garancia”.

Ez már csak azért is érdekes, mert a hatályos magyar jog nem ismeri a garancia fogalmát – a 2013. évi V. törvény, vagyis a Polgári Törvénykönyv 6:171. § jótállásként definiálja – de ez ne tévesszen meg minket, a két fogalom megegyezik.

A garancia egyik legfőbb érdekessége például a szavatossághoz képest, hogy itt alapvetően egy vállalt kötelezettségről van szó. Ennek megfelelően tehát, amennyiben az egyik fél vállalta a jótállást meghatározott ideig, úgy arra az időre a jótállásban meghatározottak szerint köteles helytállni hibás teljesítés esetén. Mindemellett természetesen létezik a törvényileg kötelező jótállás is, a 151/2003. Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen esetekben köteles a vállalkozás garanciát vállalni. Legtipikusabb ilyen eset amikor a termék 10.000 Ft feletti értékű.

A jótállás igazi sajátossága a bizonyítási teher megfordulásában áll. Alapesetben ugyanis, az eladó értékesít egy terméket, és amennyiben a vásárlás után az elromlik, a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba már a vásárláskor megvolt az áruban. Garancia esetén azonban éppen fordítva: az eladó kötelessége, hogy bizonyítsa, hogy a meghibásodás már a fogyasztó felelőssége, így a kellékszavatosságnál meghatározott javításra, kicserélésre, árleszállításra illetve végső esetben pedig a teljes ár visszafizetésére nem köteles.

A jótállás intézménye tehát egyértelműen szigorúbb a vállalkozásra nézve, mint a kellékszavatosság.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!

Kellékszavatosság

2018. szeptember 8. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf készítés Akár internetes vásárlásról van szó, akár hagyományos értelemben vett kereskedelemről, a szavatosság intézménye garantáltan ott „lebeg” a szerződő felek feje felett.  A kellékszavatosságot a 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. szabályozza.

Minden olyan szerződés esetében, ahol a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymás irányába, a felek kellékszavatossággal tartoznak. Ez azt jelenti, hogy az eladó szavatol azért, hogy termék vagy a szolgáltatás pontosan olyan, amilyennek ő leírja, és nincsen tudomása semmilyen (látható vagy láthatatlan) hibáról, amely már a szerződés pillanatában fennáll.

Amennyiben mégis felmerül valamilyen hiba, úgy a jogosult (tehát a másik fél, esetünkben a fogyasztó) többlépcsős „korrekciós” joggal élhet. Első körben kérheti, hogy az eladó saját költségen javítsa ki a terméket, vagy amennyiben ez lehetetlen, cserélje ki egy új termékre. Amennyiben a csere sem megoldható, vagy a vállalkozás nem vállalja, úgy a következő lépcsőfok az arányos árleszállítás, a hibát pedig a vevő az eladó költségére megjavíttathatja. Az utolsó fok pedig az elállás, ha a fogyasztónak már nem fűződik érdeke a termék javításához, vagy kicseréléséhez.

A kellékszavatosság nem egy önként vállalt garancia, hanem a Ptk. alapján kötelező. Hagyományos szerződések esetében 1 évig köteles az eladó szavatolni, fogyasztói szerződések esetében (a legtöbb webshop esetén) ez az idő azonban 2 év.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kellékszavatosság intézménye olyan hibákra vonatkozik, amelyek már a szerződéskötéskor is fennálltak. Ha a fogyasztó vesz egy mosógépet, ami már a vételkor is hibás volt, ezesetben az eladó köteles azt megjavítani, kicserélni stb. Ha azonban a hiba a szerződéskötést követően keletkezik, például költözés közben a fogyasztó leejti és megsérül, értelemszerűen ezért a hibáért nem felel a vállalkozás. Azt, hogy a hiba már a szerződéskötés előtt keletkezett, a vevő köteles bizonyítani.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!

Mire köteles a fogyasztó elállás esetén?

2018. augusztus 26. | 14 napos elállási jog, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, elállási jog, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

webshopjog ügyvédAz elállás intézménye az Egyesül Államokban virágzik igazán, de a magyar fogyasztók tudatossága is egyre nő a témában. Azonban az elállással kapcsolatban számos részletszabály (és ezzel természetesen kötelezettség is) vonatkozik a fogyasztóra is, így érdemes ezeket időről időre átnézni, hogy élesben „gördülékenyen” menjenek a dolgok.

Ha a fogyasztó úgy dönt, hogy a pl. interneten rendelt termék számára nem megfelelő, a 45/2014. (II. 26.) Kormány rendelet értelmében elállhat a szerződéstől, azonban ezt a kézhezvételtől számított 14 napon belül teheti meg. Ez a 14 nap arra az időpontra vonatkozik, amikor a vásárló „feladja” a nyilatkozatot, akár postai úton, akár emailen, vagy a vállalkozás honlapján tölti ki az elállási nyilatkozatot. Fontos hangsúlyozni, hogy ekkor még nem feltétlenül a terméket kell visszaküldeni, hanem a szándéknyilatkozatot, miszerint a vásárló el kíván állni.

Ez természetesen nem érinti a fogyasztó azon jogát, hogy még az átvétel előtt elálljon. Amennyiben tehát meggondolja magát a vásárló, hogy még sincs szüksége olyan típusú termékre, akkor nem érdemes megvárni a kiszállítást, már korábban is elállhat.

A szándék közlésétől számított újabb 14 napon belül azonban már köteles a terméket visszajuttatni az eladónak. Ekkor merül fel a fogyasztó egyetlen pénzbeli kötelessége: saját költségén köteles visszaküldeni a terméket, kivéve természetesen, ha ezt vállalta a vállalkozás. Itt fontos hangsúlyozni, hogy az elállással felmerülő teljes visszatérítésben a megrendelést követő kiszállítás díja jár vissza, nem pedig a visszajuttatás díja.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

Mire köteles a vállalkozás elállás esetén?

2018. augusztus 19. | 14 napos elállási jog, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, elállási jog, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, ingyen ászf, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf fogyasztó webshopA fogyasztóvédelem területén az elállási jog az egyik legalapvetőbb fogyasztói jog, a részletszabályai rendkívül szerteágazóak, ráadásul való életben a legkülönbözőbb bonyodalmak merülnek fel. Nem árt így ismerni bizonyos részleteit, hogy mit enged a jog és mit nem.

Az elállás részletszabályait a 45/20147. (II. 26.) Kormány rendelet a 20. §-tól kezdve taglalja. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ilyenkor milyen jogai is vannak a fogyasztónak. Elállás esetén a fogyasztó visszaküldi a terméket, indokolás nélkül. Teljesen természetes, hogy a termék ára 14 napon belül visszajár, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szállítási díj is visszajár. A Korm. rendelet egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy a „teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket”, ezek közül a legtipikusabb a fuvardíj.

Gyakran nincs tisztában ezzel a fogyasztó, de az áru díja abban a formában jár vissza, amiben ő fizette a terméket. Tehát ha bankkártyával vásárolt, akkor átutalással, ha készpénzben, akkor természetesen készpénzben köteles azt visszaszolgáltatni a vállalkozás. A fogyasztó kifejezett beleegyezésével azonban eltérhetnek ettől.

Érdemes a terméket minél előbb visszajuttatni a vállalkozásnak, ugyanis a Rendelet felhatalmazást ad a webshopnak, hogy mindaddig visszatartsa a terméket, amíg vagy meg nem érkezett a termék, vagy a fogyasztó nem bizonyítja, hogy ő feladta a terméket, és onnantól kezdve nincs ráhatása.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

A szerződéskötést megelőző tájékoztatás

2018. július 24. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, internetjog, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

webáruház jog ászf ügyvédEgy hagyományos, élőben kötött szerződésnél teljesen természetes, hogyha a vásárló fél megtekinti a terméket, kipróbálja, illetve kérdésekkel bombázza az eladót, hogy pontosan mik is a vásárlás feltételei, aztán mielőtt aláírná a szerződést, alaposan átolvassa, hogy megfelelőek-e számára az abban foglaltak.

A wepshopokon történő vásárlásoknál azonban ez nem lenne életszerű – éppen ezért a fogyasztó és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót.

Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos feltételeket, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítés határidejét, valamint a vállalkozás panaszkezelési módját.

Ugyan a jogszabály részletesen meghatározza, mégis a vállalkozás köteles az elállási joggal kapcsolatos információkról előzetesen is tájékoztatni a vevőt, illetve hasonló módon a kellékszavatosságra, valamint a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségéről is köteles tájékoztatást adni.

Mindezeken felül a Korm. rendelet 11. §-a végül kötelezi a vállalkozást, hogy a lehetséges panaszkezelési fórumokat illetve azok elérhetőségeit tárja a fogyasztó elé, illetve deklarálja, hogy amennyiben békéltető testülethez fordul a vevő, úgy a cég köteles együttműködni a békéltetés során.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

Bemutatkozás

Folyamatos szakmai fejlődésünkkel, több éves gyakorlattal a net-jog.hu a infokommunikáció és a jog komplex problémáira nyújt megoldást.

net-jog

7 éves tapasztalat, 700 elkészített ászf és adatvédelmi szabályzat, körülbelül 500 webshopjogi audit, számos GDPR audit, 0 Ft bírság

Szakértői munkánkért, tanulmányainkért felelősséget vállalunk - ezt garantálja szakmai felelősségbiztosító partnerünk, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. pénzügyi háttere.

Központi e-mail címünk:
net-jog@net-jog.hu

Árajánlat-kérés:
Ajánlatkérő űrlap

WebshopJog.hu:
Folyamatos védelem a webáruházak számára

Ittvásárolhatsz.hu:
Az Itt vásárolhatsz! logó

Kiemelt partnerünk a WebshopExperts.hu - a webáruházak szakértői.

Rólunk írták

"Pontos jól kidolgozott mindenre kiterjedő, precíz munka. Nem tudok elég hálás lenni érte. Nem véletlen, hogy önöket ajánlják a legtöbb helyen. Ezek után, én is önöket fogom ajánlani mindenkinek."

Baranyai Ferenc

"Őszinte leszek Önhöz, az első szó ami eszembe jutott a tájékoztató áttekintése során az “aztamindenit” volt. Gyönyörű munka!"

Holczhei Tamás

"Maximálisan elégedett vagyok az Önök által nyújtott szolgáltatással, precíz, pontos, gördülékeny volt minden, a válaszadási időről és a gyorsaságról nem is beszélve…"

Kis Klaudia

"Ha minden ilyen professzionálisan működne, mindenkinek könnyebb lenne a dolga az életben."

Hutvágner Barna

További vélemények>>>

facebook

Kategóriák

14 napos elállási jog (48), 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (5), 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (4), 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (24), AB határozat (2), adatbiztonság (8), adatkezelés (111), adatkezelési tájékoztató (133), adatvédelem (171), adatvédelmi angolul (29), adatvédelmi bejelentés (63), adatvédelmi incidens (24), adatvédelmi nyilatkozat (124), adatvédelmi nyilatkozat minta (49), adatvédelmi rendelet (59), adatvédelmi szabályzat (146), adatvédelmi szabályzat készítés (148), adatvédelmi szakértő (160), adatvédelmi tájékoztató (140), adatvédelmi tanácsadás (154), adatvédelmi tisztviselő (29), adatvédelmi törvény (87), általános szerződési feltételek (80), angol ÁSZF (44), ászf (163), ászf készítés (168), ászf minta (98), audit (51), bírság (55), bírsággarancia (80), bírsággarncia (8), cenzúra (3), cookie (2), direct marketing (14), direkt marketing (10), DPO (13), drón (1), Egyéb (22), elállási jog (59), elektronikus megfigyelés (3), EURO 2016 (1), Facebook jog (5), felmondási jog (5), fizetés (3), Foci EB (1), fogyasztó (58), fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés (108), fogyasztóvédelem (128), garancia (35), GDPR (30), GDPR bírság (3), GDPR nyilvántartás (9), GDPR tanácsadás (26), geo blocking (1), hírlevél (11), hírlevél-küldés (6), infotv (39), ingyen ászf (8), internet ügyvéd (58), internet-jogtanácsos (40), internetcenzúra (5), internetjog (70), jogos érdek (1), jogtanácsos (38), jótállás (16), kamera (10), kamerás adatvédelem (14), kamerás megfigyelés (12), karácsony (8), komment (3), könyvelés (1), letöltés (1), március 15. (2), médiajog (6), megfigyelés adatvédelem (3), meteorológiai jog (6), meteorológiai törvény (3), moderálás (2), naih (45), net-jog (70), nyilvántartás (4), online szerencsejáték (2), online vitarendezés (1), ország boltja (1), sérelemdíj (4), szálloda adatvédelem (3), szavatosság (7), szerencsejáték törvény (2), szerzői jog (4), tartós adathordozó (5), távollévők között kötött szerződés (104), telefonos hangrögzítés (1), torrent (1), torrentezés jogi háttere (1), törvényes webshop (146), ügyvéd (143), ügyvédi iroda (123), új ptk (17), uniós adatvédelmi rendelet (6), vagyonvédelmi kamera (3), vasárnap nyitva tartás (2), vasárnapi munkavégzés webshop (2), véleménynyilvánítás (3), visszatartási jog (1), webáruház adatvédelem (76), webáruház ászf (97), webáruház védelem (81), webjog (105), weboldal adatvédelem (84), webshop (143), webshop adatvédelem (56), webshop adózás (2), webshop ászf (133), webshop audit (124), webshop elállási jog (42), webshop jog (221), webshop jogi feltételei (171), webshop jogi háttere (137), webshop könyvelés (2), webshop ptk (33), webshop számlázás (2), webshopjogász (61), WebshopÜgyvéd (40),