A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

webshop ászf Tag

A piacfelügyeleti törvénymódosítás 2021. július 16-i hatályba lépése után az adott webáruházban veszélyes portékát találó hatóságoknak végső esetben akár a honlap blokkolására is lehetőségük lesz. Eddig azonban egy több fokozatú eljárás vezethet el. A 2012. évi LXXXVIII. törvény 15.§ (4) bekezdése sorolja fel azokat az intézkedéseket, melyeket a hatóság tehet: a termék megfelelővé tétele, ideértve az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott formai meg nem felelés korrigálását vagy annak biztosítását, hogy a termék már ne jelentsen kockázatot; a termék forgalmazásának megtiltása; a termék azonnali visszahívása vagy forgalomból történő kivonása, továbbá a nyilvánosság figyelmeztetése a fennálló kockázatra; a termék megsemmisítése vagy egyéb módon

Ahogy januárban már megírtuk, 2021 nyarától újabb kötelezettségük lesz a webshopoknak. Július 16-ától jön a kötelező használati útmutató minden nem élelmiszer termékhez. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény július 16-ától hatályba lépő rendelkezése szerint a gyártó a termékhez magyar nyelven köteles mellékelni a fogyasztók és más végfelhasználók számára a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie. Lehet-e online átadni az útmutatót? Igen. Az ITM szerint a külön jogszabályban vagy szabványban nem nevesített termékkörökre a magyar nyelvű használati-kezelési útmutató online is kiadható. Számos vállalkozás saját weboldalán már most biztosít letöltési

A januári komoly jogszabály-változás után ismét módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet. A rendelet mellékletében szereplő, úgynevezett tartós fogyasztási cikkek köre módosult, illetve bevezetésre került a "10 000 forintot elérő eladási ár", tehát 10.000 Ft és afeletti vételár esetán kötelető jótállást vállalni ezen termékek esetén. Alább olvasható a friss lista: 1. 10 000 forintot elérő eladási árú háztartási készülékek, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler,

Visszatéríteni a teljes összeget Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (azaz a szállítási költséget is). Fő szabály: a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon A webáruházat üzemeltető vállalkozás elállás esetén a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell, hogy visszatérítse. Tehát, ha utalással fizetett a vásárló a webshopban, akkor a webshopnak is utalnia kell az összeget. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési

Az internetes és csomagküldő értékesítés felülmúlta az 1000 milliárd forintot tavaly a járvány hatására, ezzel párhuzamosan pedig felértékelődött a digitális fogyasztóvédelem szerepe - mondta Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte: az ITM "nem kullog az események után", az elmúlt 5 évben jelentős eredményeket ért el az online kereskedelem fogyasztóvédelmének területén. A 15 ezer forint és 500 ezer forint közötti bírságsávot 200 ezer forint és 2 millió forint közöttire növelték - idézte fel példaként. A tárca továbbá létrehozott egy internetes adatbázist, ahol - a jogsertowebaruhazak.kormany.hu weboldalon - a fogyasztók előzetesen tájékozódhatnak az internetes áruházakról - emlékeztetett jelezve, hogy valamivel

Gyakran megfogalmazódó kérdés a webshopok részéről, hogy mely termékek esetén kell jótállást (hétköznapi nevén garancia) vállalni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján csak a  Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti (1) fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, (2) a rendelet mellékletében felsorolt (3) új tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállást vállalni. Tehát B2B kereskedelem, vagy használt termékek értékesítése esetén, vagy ha nem szerepel a termék a rendelet mellékletében, akkor nem kötelező jótállást vállalni a webáruháznak, csupán a Ptk. szerinti kellékszavatosságot szükséges a vásárló felé biztosítania. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje el a bírságokat!

Sok vállalkozás szeretné egyszerűsíteni a jótállással kapcsolatos adminisztratív teendőket, többen szeretnék, ha a számla egyben jótállási jegyként is funkcionálna. Ennek azonban vannak feltételei. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet részletezi a jótállásra vonatkozó szabályokat. A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. Vannak kötelező elemei a jótállási jegynek, tehát ha valaki szeretné a számlát egyben jótállási jegyként használni,

Akik webshopjukat KATA-s egyéni vállakozóként üzemeltetik, ennek tényéről írásbeli nyilatkozatban kell tájékoztatniuk minden egyes vásárlót. A Net-jog.hu a NAV állásfoglalását kérte az ügyben, összefoglaljuk a részleteket: A Katv. 13. § (2) bekezdése szerint a kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően - a változás kezdő időpontjának megjelölésével - tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről. Fentiek alapján látható tehát, hogy a Katv. két önálló, egymástól független kötelezettséget határoz meg a kisadózó adóalany számára. Egyrészt a számla kötelező adattartalmára vonatkozóan ír elő

Kérdés: Webáruházat üzemeltetek. Szükséges-e a megrendelést visszaigazoló e-mailhez csatolni az ÁSZF-et valamilyen formában? Válasz: Igen. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerint a üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás az ÁSZF-ben szereplő információkat a fogyasztóval papíron vagy - a fogyasztó beleegyezése esetén - más tartós adathordozón közli. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Tehát minden visszaigazoló e-mailhet csatolni kell az ÁSZF-et tartós adathordozón, melynek tökéletes formája egy pdf file. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje

Gyakran felmerülő kérdés az építőipari webáruházak részéről, hogy a méretre vágott termékek (pl. fagerenda, deszkák, csövek stb.) esetén hogyan alakul a fogyasztók elállási joga. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29.§ (1) bekezdés c) pontja szerint nem illeti meg a fogyasztókat az elállási jog az olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak. Ilyenek a méretre szabott, vagy egyéb szolgáltatás igénybevételével egyedi igények alapján előállított termékek. Tehát ilyen esetben nem jogosultak a vásárlók elállni a szerződéstől,