Fel kell tüntetni a könyvelőt az adatvédelmi szabályzatban?
Kérdés érkezett a NAIH-hoz azzal kapcsolatban, hogy a GDPR alapján mikor elégséges az adatkezelőknek a GDPR 13.-15. cikkeiben előírt kötelezettségek teljesítése során csupán a címzettek kategóriát (és nem a konkrét címzetteket) közölni az érintettekkel. Összefoglaltuk a lényeget: "Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy adott tevékenyéget végző címzettből csupán néhány van, akiknek a személye konkrétan meghatározható, abban az esetben szükséges a címzettek megnevezése és nem elegendő a címzettek kategóriáiról való tájékoztatás. Ha tehát – az kérdést feltevő által említett példánál maradva – az adatkezelő részére a könyvelést egy cég végzi, és részére továbbítanak személyes adatokat, úgy szükséges a könyvelő cég megnevezése." "Akkor lehet elegendő a
Értékesítéshez és szállításhoz kapcsolódó adatkezelés egy webshopban
Cikkünkben körbejárjuk a webáruházban történő értékesítés, mint adatkezelés körülményeit, rávilágítva arra, hogy mi a megfelelő jogalap az adatkezelésre, elkülöntve a többi webshopos adatkezeléstől. A webshopban történő vásárlás során adás-vételi szerződés jön létre a felek között, méghozzá az esetek túlnyomó részében általános szerződési feltételek alkalmazásával. A szerződés létrejöttének folyamata a következő: a webshopot üzemeltető ajánlattételre felhívást tesz, amikor a webáruház felületére feltölti a termékeket, majd az ajánlatot a felhasználó teszi. Erre az ajánlatra érkezik meg a webshop válasza, mely lehet elfogadó, illetve elutasító (pl. hibás ár esetén nem köteles a vállalkozás visszaigazolni a megrendelést). Amennyiben az ajánlatot elfogadja a webshop, akkor létrejön
Három éves a GDPR – összefoglaló
Már több mint három év telt el a GDPR magyarországi hatályba lépése óta, ezért is fontos figyelemmel kísérnünk, hogy előírásainak gyakorlatban való alkalmazása hol is tart. Általánosságban elmondható, hogy a hatályba lépés idején a legtöbb adatkezelő leginkább az adminisztrációs felületein igyekezett megfelelni a GDPR rendelkezéseinek. Az adatkezelők jelentős része szabályzatokat, tájékoztatókat fogalmazott meg, illetve jogi szakemberek segítségét kérték, hogy megfeleljenek az előírásoknak. E feladat azóta is nagy jelentősséggel bír, hisz az adatvédelmi hatóság rengeteg hiányosságot talál, eljárásai során, a nem kellő körültekintéssel írott szabályzatok esetében. A NAIH Magyarországon 2018. közepe óta 266 millió forintnyi bírságot szabott ki, melyet már a bíróság is
Félmilliós GDPR bírság
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bejelentés alapján vizsgálta egy Idősotthon által üzemeltetett elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelését. Az Otthon szinte valamennyi helyiségében (kivéve a mosdókat és az öltözőket) kamerákat szerelt fel. Összefoglalónk. A Hatóság határozatában két megközelítésben tárta fel a jogsértéseket. Az egyik oldalon a munkavállalókkal összefüggő kérdéseket tisztázta, a másik része pedig az Idősotthon lakóinak jogaik érvényesülését vizsgálja az adatkezelés kapcsán. Munkavállalók esetében a Hatóság megállapította: az irodai helyiségekben üzemelő kamerák látószöge közvetlenül a munkavállalókra irányult, figyelve az egész napos tevékenységüket. Ez a folyamatos megfigyelés sérti az emberi méltóságot, ezért főszabály szerint kamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység állandó
Megismerhetők a védettségi igazolványon szereplő adatok
Megjelent a védettségi igazolványhoz kapcsolódó jogosultságokról szóló jogszabály (A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása). A rendelet értemében - a jogosultságok gyakorlásához - az érintett személy a jogosultság igazolása érdekében felhívható a védettségi igazolvány védettséget igazoló módon történő bemutatására. A rendelet szerint a védettségi igazolvány meglétét ellenőriznie kell a szolgáltatónak (pl. szálláshelynek). Továbbá jogosult (de nem köteles) a szolgáltató az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványán szereplő adatok megismerésére. Az így kezelt adatokat a szolgáltató semmilyen módon nem rögzítheti. A szolgáltató megtagadhatja a belépést a védettségét nem igazoló személytől. A jogszabály szerint a védettségi igazolvány közokirat. A
Állami adattörlő szoftver jön
Új szolgáltatás biztosítja májustól a fogyasztók magánszférájának védelmét: a felhasználóbarát, állam által elismert, ingyenes, hitelesített szoftver használatával, az NMHH segítségével mindenki saját magának tudja végrehajtani készülékén a végleges adattörlést - közölte az ITM államtitkára. Schanda Tamás kiemelte, hogy a mobilról vagy laptopról letörölt adatok végleges törlés nélkül helyreállíthatók, és így adott esetben egy készülék új tulajdonosa könnyen eljuthat az előző személyes adataihoz. Létfontosságúnak nevezte, hogy az adatok törlése végleges és helyreállíthatatlan legyen. A szolgáltatást ismertetve elmondta: a kereskedő, amikor értékesíti az eszközt, ad hozzá egy egyedi címkét is, amelyen egy kód található. A címkét a hatóság biztosítja majd, az üzletek a járási
Kamera az ebédlőben – Félmilliós bírság!
A NAIH vizsgálatot folytatott az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelés tekintetében. A vizsgálat eredményeként határozatában 500 ezer forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte az adott vállalkozást. A vállalkozás székhelyén található gyárépületének munkavállalók által használt ebédlőjében szerelte fel a kamerákat, amely közösségi étkezésre, illetve a munkaközi szünet eltöltésére kijelölt helyiség. Általános alapelv, hogy semmiképp sem lehet kamerát elhelyezni olyan helyiségekben, ahol a kamera üzemelése sértené az emberi méltóságot, ebből következően a tisztességes adatkezelés elvét. Ez alól kivétel ha védendő vagyontárgy van az adott helyiségben, azonban ebben az esetben a munkáltatónak különös figyelemmel kell lennie arra, hogy a kamera látószöge – figyelembe véve annak szükségességét és
200.000 Ft-os GDPR bírság!
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság határozatával 200 000 Ft összegű bírság megfizetésére kötelezett egy szervezetet, mely jogszerűtlenül tagadta meg, hogy volt munkavállalója hozzáférjen archivált magáncélú leveleihez. A Kérelmező adatvédelmi hatósági eljárás megindítását kezdeményezte, mivel volt munkáltatójától hiába kérte, jogviszonya megszűnését követően, hogy hozzáférhessen munkahelyi email fiókjának archívumához. Ezt a szervezet megtagadta adatvédelmi okokra hivatkozva. A volt munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indult munkaügyi perében szerette volna felhasználni bizonyítékként a levelezések tartalmát. A Hatóság a tényállás tisztázása során megállapította, hogy a szervezet nem szabályozta a „céges” email fiók használatát. Így annak magáncélú használata nem volt tiltott a munkavállaló számára. Ebben az
2019-ben 87 millió forint bírságot szabott ki a NAIH
2019-ben 87 millió forint bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság az uniós adatvédelmi irányelvek (GDPR) megsértése miatt - mondta Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonság Hatóság (NAIH) elnöke. A bírság összege uniós szinten nem harmonizált - jelezte, azokat "óvatosan" emelik. A GDPR alkalmazása óta eltelt másfél évről elmondta: Magyarország európai összehasonlításban jól áll a GDPR alkalmazásában. Magyarországon 30 millió forint volt a legmagasabb kiszabott bírság, ami a Sziget Fesztivál szervezőjét érintette, egy pénzintézet pedig 25 millió forintos bírságot kapott. A BKK 10 millió forintos, a DK pedig 11 milliós bírságot kapott, különleges adatok védelmének megsértése miatt. Közlése szerint a hatósághoz eddig összesen
