Ügyvédek

a garantált profizmus

Adatvédelmi jog

hogy jogszerűen kezelje az adatot

E-kereskedelmi jog

hogy rendben legyen az üzlet

Szűrés a következőre

webshop jog

A garancia

2018. szeptember 16. | ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, jótállás, net-jog, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf webshopHa a modern, főként fogyasztó és vállalkozás között fennálló, mai értelemben vett kereskedelem egyik kulcsszavát keresnénk, jó eséllyel pályázna a címre a „garancia”.

Ez már csak azért is érdekes, mert a hatályos magyar jog nem ismeri a garancia fogalmát – a 2013. évi V. törvény, vagyis a Polgári Törvénykönyv 6:171. § jótállásként definiálja – de ez ne tévesszen meg minket, a két fogalom megegyezik.

A garancia egyik legfőbb érdekessége például a szavatossághoz képest, hogy itt alapvetően egy vállalt kötelezettségről van szó. Ennek megfelelően tehát, amennyiben az egyik fél vállalta a jótállást meghatározott ideig, úgy arra az időre a jótállásban meghatározottak szerint köteles helytállni hibás teljesítés esetén. Mindemellett természetesen létezik a törvényileg kötelező jótállás is, a 151/2003. Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen esetekben köteles a vállalkozás garanciát vállalni. Legtipikusabb ilyen eset amikor a termék 10.000 Ft feletti értékű.

A jótállás igazi sajátossága a bizonyítási teher megfordulásában áll. Alapesetben ugyanis, az eladó értékesít egy terméket, és amennyiben a vásárlás után az elromlik, a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba már a vásárláskor megvolt az áruban. Garancia esetén azonban éppen fordítva: az eladó kötelessége, hogy bizonyítsa, hogy a meghibásodás már a fogyasztó felelőssége, így a kellékszavatosságnál meghatározott javításra, kicserélésre, árleszállításra illetve végső esetben pedig a teljes ár visszafizetésére nem köteles.

A jótállás intézménye tehát egyértelműen szigorúbb a vállalkozásra nézve, mint a kellékszavatosság.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!

Kellékszavatosság

2018. szeptember 8. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf készítés Akár internetes vásárlásról van szó, akár hagyományos értelemben vett kereskedelemről, a szavatosság intézménye garantáltan ott „lebeg” a szerződő felek feje felett.  A kellékszavatosságot a 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. szabályozza.

Minden olyan szerződés esetében, ahol a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymás irányába, a felek kellékszavatossággal tartoznak. Ez azt jelenti, hogy az eladó szavatol azért, hogy termék vagy a szolgáltatás pontosan olyan, amilyennek ő leírja, és nincsen tudomása semmilyen (látható vagy láthatatlan) hibáról, amely már a szerződés pillanatában fennáll.

Amennyiben mégis felmerül valamilyen hiba, úgy a jogosult (tehát a másik fél, esetünkben a fogyasztó) többlépcsős „korrekciós” joggal élhet. Első körben kérheti, hogy az eladó saját költségen javítsa ki a terméket, vagy amennyiben ez lehetetlen, cserélje ki egy új termékre. Amennyiben a csere sem megoldható, vagy a vállalkozás nem vállalja, úgy a következő lépcsőfok az arányos árleszállítás, a hibát pedig a vevő az eladó költségére megjavíttathatja. Az utolsó fok pedig az elállás, ha a fogyasztónak már nem fűződik érdeke a termék javításához, vagy kicseréléséhez.

A kellékszavatosság nem egy önként vállalt garancia, hanem a Ptk. alapján kötelező. Hagyományos szerződések esetében 1 évig köteles az eladó szavatolni, fogyasztói szerződések esetében (a legtöbb webshop esetén) ez az idő azonban 2 év.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kellékszavatosság intézménye olyan hibákra vonatkozik, amelyek már a szerződéskötéskor is fennálltak. Ha a fogyasztó vesz egy mosógépet, ami már a vételkor is hibás volt, ezesetben az eladó köteles azt megjavítani, kicserélni stb. Ha azonban a hiba a szerződéskötést követően keletkezik, például költözés közben a fogyasztó leejti és megsérül, értelemszerűen ezért a hibáért nem felel a vállalkozás. Azt, hogy a hiba már a szerződéskötés előtt keletkezett, a vevő köteles bizonyítani.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!

Mire köteles a fogyasztó elállás esetén?

2018. augusztus 26. | 14 napos elállási jog, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, elállási jog, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

webshopjog ügyvédAz elállás intézménye az Egyesül Államokban virágzik igazán, de a magyar fogyasztók tudatossága is egyre nő a témában. Azonban az elállással kapcsolatban számos részletszabály (és ezzel természetesen kötelezettség is) vonatkozik a fogyasztóra is, így érdemes ezeket időről időre átnézni, hogy élesben „gördülékenyen” menjenek a dolgok.

Ha a fogyasztó úgy dönt, hogy a pl. interneten rendelt termék számára nem megfelelő, a 45/2014. (II. 26.) Kormány rendelet értelmében elállhat a szerződéstől, azonban ezt a kézhezvételtől számított 14 napon belül teheti meg. Ez a 14 nap arra az időpontra vonatkozik, amikor a vásárló „feladja” a nyilatkozatot, akár postai úton, akár emailen, vagy a vállalkozás honlapján tölti ki az elállási nyilatkozatot. Fontos hangsúlyozni, hogy ekkor még nem feltétlenül a terméket kell visszaküldeni, hanem a szándéknyilatkozatot, miszerint a vásárló el kíván állni.

Ez természetesen nem érinti a fogyasztó azon jogát, hogy még az átvétel előtt elálljon. Amennyiben tehát meggondolja magát a vásárló, hogy még sincs szüksége olyan típusú termékre, akkor nem érdemes megvárni a kiszállítást, már korábban is elállhat.

A szándék közlésétől számított újabb 14 napon belül azonban már köteles a terméket visszajuttatni az eladónak. Ekkor merül fel a fogyasztó egyetlen pénzbeli kötelessége: saját költségén köteles visszaküldeni a terméket, kivéve természetesen, ha ezt vállalta a vállalkozás. Itt fontos hangsúlyozni, hogy az elállással felmerülő teljes visszatérítésben a megrendelést követő kiszállítás díja jár vissza, nem pedig a visszajuttatás díja.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

Mire köteles a vállalkozás elállás esetén?

2018. augusztus 19. | 14 napos elállási jog, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, elállási jog, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, ingyen ászf, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf fogyasztó webshopA fogyasztóvédelem területén az elállási jog az egyik legalapvetőbb fogyasztói jog, a részletszabályai rendkívül szerteágazóak, ráadásul való életben a legkülönbözőbb bonyodalmak merülnek fel. Nem árt így ismerni bizonyos részleteit, hogy mit enged a jog és mit nem.

Az elállás részletszabályait a 45/20147. (II. 26.) Kormány rendelet a 20. §-tól kezdve taglalja. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ilyenkor milyen jogai is vannak a fogyasztónak. Elállás esetén a fogyasztó visszaküldi a terméket, indokolás nélkül. Teljesen természetes, hogy a termék ára 14 napon belül visszajár, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szállítási díj is visszajár. A Korm. rendelet egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy a „teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket”, ezek közül a legtipikusabb a fuvardíj.

Gyakran nincs tisztában ezzel a fogyasztó, de az áru díja abban a formában jár vissza, amiben ő fizette a terméket. Tehát ha bankkártyával vásárolt, akkor átutalással, ha készpénzben, akkor természetesen készpénzben köteles azt visszaszolgáltatni a vállalkozás. A fogyasztó kifejezett beleegyezésével azonban eltérhetnek ettől.

Érdemes a terméket minél előbb visszajuttatni a vállalkozásnak, ugyanis a Rendelet felhatalmazást ad a webshopnak, hogy mindaddig visszatartsa a terméket, amíg vagy meg nem érkezett a termék, vagy a fogyasztó nem bizonyítja, hogy ő feladta a terméket, és onnantól kezdve nincs ráhatása.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

A különleges adat I.

2018. augusztus 4. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, audit, GDPR, GDPR tanácsadás, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, WebshopÜgyvéd

gdpr tanácsadásAz adatvédelmi jog, mint szakma alfája és omegája, legalapvetőbb eleme az adat. Ennek megfelelően kezeli a kérdést a május óta a témában abszolút meghatározó, az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Adatvédelmi Rendelete (GDPR) is.

A GDPR is megkülönbözteti az adatokat, az alapján, hogy milyen eredetű, mit tartalmaz, és ennek megfelelően van olyan kategória, aminek kezelése fő szabály szerint tilos.

Ez a kategória a különleges adat: ezek olyan szenzitív adatok, amelyek védelméhez fokozott egyéni és társadalmi érdekek kapcsolódnak. Az adatvédelmi rendelet 9. cikke egyértelműen meghatározza, milyen típusú adatok tartoznak ebbe a csoportba:

  • a faji vagy etnikai származásra,
  • politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok,
  • a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok,
  • az egészségügyi adatok,
  • a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok.

Ezen kategóriák közül a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, valamint az egészségügyi adatok fogalmát külön is meghatározza a Rendelet a 4. cikk 13-15. pontjában. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen pontokban a GDPR a jogállamoknak lehetőséget ad, hogy további korlátozásokat vezessenek meg, így tovább szigorítva az ezen kategóriákba tartalmazó adatok kezelését.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Valódi ügyvédek sokéves tapasztalattal

A szerződéskötést megelőző tájékoztatás

2018. július 24. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, internetjog, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

webáruház jog ászf ügyvédEgy hagyományos, élőben kötött szerződésnél teljesen természetes, hogyha a vásárló fél megtekinti a terméket, kipróbálja, illetve kérdésekkel bombázza az eladót, hogy pontosan mik is a vásárlás feltételei, aztán mielőtt aláírná a szerződést, alaposan átolvassa, hogy megfelelőek-e számára az abban foglaltak.

A wepshopokon történő vásárlásoknál azonban ez nem lenne életszerű – éppen ezért a fogyasztó és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót.

Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos feltételeket, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítés határidejét, valamint a vállalkozás panaszkezelési módját.

Ugyan a jogszabály részletesen meghatározza, mégis a vállalkozás köteles az elállási joggal kapcsolatos információkról előzetesen is tájékoztatni a vevőt, illetve hasonló módon a kellékszavatosságra, valamint a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségéről is köteles tájékoztatást adni.

Mindezeken felül a Korm. rendelet 11. §-a végül kötelezi a vállalkozást, hogy a lehetséges panaszkezelési fórumokat illetve azok elérhetőségeit tárja a fogyasztó elé, illetve deklarálja, hogy amennyiben békéltető testülethez fordul a vevő, úgy a cég köteles együttműködni a békéltetés során.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

Jogszerű adatkezelés II.

2018. július 20. | adatbiztonság, adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, DPO, GDPR, GDPR tanácsadás, internet ügyvéd, net-jog, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, weboldal adatvédelem, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

GDPR, DPOA GDPR 6. cikke részletesen meghatározza, hogy az adatkezelő és/ vagy adatfeldolgozó milyen jogalappal kezelheti az érintett adatait. Természetesen az első, és a GDPR hatályba lépéséig egyben leggyakoribb a cikk első részében körbejárt hozzájárulás, mellyel az érintett a felhatalmazásban meghatározottak szerint, de bármikor visszavonhatóan járul hozzá adatainak kezeléséhez.

Nem véletlen, hogy a vállalkozások legtöbbször hozzájárulást kérnek az érintettől – először is, ezt a formát a legegyszerűbb bizonyítani, illetve így az ügyfél is tisztában lesz, hogy milyen adatait, ki és mire használja, használhatja. A GDPR 6. cikkében meghatározottak a hozzájáruláson kívül olyan eseti helyzetek, melyek már jóval nehezebben bizonyíthatóak, illetve adott esetben az érintett sem lesz tisztában adatainak kezelésével, és annak határaival.

Jogszerű az adatkezelés a Rendelet alapján, amennyiben az alábbiak valamelyike teljesül:

  1. az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges (pl. webshopban történő regisztráció),
  2. az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez (pl. számlázás, pénzmosás megelőzése stb.) szükséges,
  3. az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges
  4. az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges
  5. az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges (pl. kamerás megfigyelés), kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Készüljön fel a GDPR-re! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Valódi ügyvédek sokéves tapasztalattal.

Jogszerű adatkezelés I. – A hozzájárulás

2018. július 13. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, DPO, GDPR, GDPR tanácsadás, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshop jog, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

web gdprAz Európai Parlament és Tanács 2016/679 számú Általános Adatvédelmi Rendelete, vagyis a GDPR közel másfél hónapja hatályban van, és ugyan a körülötte kavart por leülni látszik, a rendelkezései jogi értelemben véve „itt vannak velünk”, így továbbra is érdemes magunkat képezni a témában. Időközben a jogharmonizáció is megkezdődött, a magyar országgyűlés kihirdette az Információs törvény első módosítását is.

Az adatkezelés egy rendkívül összetett, többszereplős folyamat. Az, hogy ez a folyamat jogszerűen történik-e, a GDPR hivatott meghatározni. Preambulumának (40) bekezdésében a Rendelet kimondja, hogy az adatkezelésnek az érintett hozzájárulásán, vagy valamely egyéb jogszerű, akár a nemzeti jogszabály által megállapított alappal kell rendelkeznie. Természetesen ezek közül a legegyértelműbb a hozzájárulás, így az adatkezelők és adatfeldolgozók gyakran olyan esetben is törekszenek ennek beszerzésére, amikor az adatvédelmi rendelet és a honi törvények alapján erre nem lenne szükség (pl. szerződés teljesítése).

A GDPR a 7. cikkben meghatározza, hogy az érintett hozzájárulásának pontosan mik a feltételei. Az első és legfontosabb a hozzájárulással kapcsolatban a bizonyíthatóság, hiszen az adatkezelőt terheli az a kötelezettség, hogy az adatkezelés jogalapját bizonyítsa. A hozzájárulással kapcsolatban lényegi különbség lehet, hogy pontosan milyen ügyekre vonatkozik. Ha ugyanis az érintett hozzájárult ugyan bizonyos adatainak kezeléséhez, azonban az más ügyekre vonatkozik, ezekben az esetekben az adatok kezelőjének világosan, és egyértelműen fogalmazva szükséges beszereznie az új ügycsoportra vonatkozóan is a hozzájárulást.

Ez a hozzájárulás természetesen bármikor visszavonható. Az adatvédelmi rendelet egyik legnagyobb garanciája, hogy az adatok „tulajdonosai” bármikor visszavonhatják a hozzájárulást, amellyel megfosztják az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy a továbbiakban jogszerűen kezelje az érintettek adatait. A visszavonás jogilag a korábbi adatkezelések alapját nem érinti, nem visszamenőleges hatályú.

A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását: Egy zenei fesztivál online jegyértékesítő ügynök közvetítésével értékesít jegyeket. Minden egyes online jegyértékesítésnél hozzájárulást kér az elérhetőségek marketingcélra történő  felhasználásához. Az erre a célra vonatkozó hozzájárulás jelzéséhez a vevők „Nem” vagy „Igen” lehetőséget választhatnak. Az adatkezelő tájékoztatja a vevőket arról, hogy lehetőségük van a hozzájárulás visszavonására. Ehhez munkanapokon 8 és 17 óra között díjmentesen felvehetik a kapcsolatot egy híváskiszolgáló központtal. Ebben a példában az adatkezelő nem tesz eleget az általános adatvédelmi rendelet 7. cikke (3) bekezdésének. A hozzájárulás visszavonása ebben az esetben munkaidőben bonyolított telefonhívást tesz szükségessé, ez nehézkesebb, mint a hét minden napján napi 24 órában nyitva tartó online jegyértékesítőn keresztüli hozzájáruláshoz szükséges egyetlen egérkattintás. (A 29. cikk szerinti munkacsoport iránymutatása az (EU) 2016/679 rendelet szerinti hozzájárulásról 22. példa).

Készüljön fel a GDPR-re! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Valódi ügyvédek sokéves tapasztalattal.

Fogyasztói jogvita – jogok és kötelezettségek II.

2018. július 6. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, internetjog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

GDPR ügyvédA fogyasztó, mint jogi kategória, szigorúan szabályozott a magyar jogban is, cserébe az állam bizonyos fokig „beleszól” ezekbe a jogviszonyokba. A fogyasztó definícióját egyértelműen tartalmazza a hatályos Ptk. és a fogyasztóvédelmi törvény, és amennyiben az egyik fél fogyasztónak minősül, úgy számos speciális szabály is érvényes a közte és a vállalkozás között fennálló jogviszonyra.

A cikk első részében taglalt, a vállalkozásokat terhelő előzetes tájékoztatásokon túl a mindenkori jogalkotó a fogyasztói jogviták során is bizonyos garanciákkal illeti a fogyasztót. Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között létrejött szerződés is egy, a Polgári Törvénykönyv alapján létrejött magánjogi kontraktus, így, amennyiben a vállalkozás nem a fogyasztót védő jogszabályok egyikét sérti meg, úgy a jogvitában döntésre jogosult fórum a bíróság.

A bíróságokra nehezedő terhet kívánják csökkenteni a békéltető testületek, melyek szintén jogosultak a szerződéssel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket vizsgálni, és adott esetben eldönteni. Fontos hangsúlyozni, hogy a békéltető testülettel történő együttműködés – így például a tárgyaláson történő megjelenés – kötelezettsége a vállalkozásnak. Amennyiben nem teljesíti, úgy a békéltető testület jelzi ezt az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság felé, amely bírsággal bünteti ezért a céget.

Amennyiben azonban a vállalkozás fogyasztói „mivoltában” sérti meg a másik felet – például nem válaszol a fogyasztói panaszra 30 napon belül –, úgy a már említett elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni, melyek Magyarországon a fogyasztó lakóhelye szerinti járási hivatalok.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

Fogyasztói jogvita – jogok és kötelezettségek I.

2018. július 1. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop ászf, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

webáruház ügyvédA vásárló és a vállalkozás közötti jogviszony gyakran vitába, valamilyen ellentétbe torkollik, melyek megoldására Magyarországon több fórum is hivatott, illetve nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezzel kapcsolatban a cégeket számos előzetes tájékoztatási kötelezettség is terheli.

Mindenekelőtt, ahhoz, hogy fogyasztói jogvitáról legyen szó, a vásárlónak fogyasztónak kell lennie. Fogyasztó a hatályos magyar jogszabályok szerint az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Amennyiben egyik fél sem felel meg ennek a kritériumnak, úgy egy „egyszerű” magánjogi vitáról van szó, és a fogyasztóvédelmi garanciák nem alkalmazhatóak.

A jogviták elkerülése érdekében a magyar jog tartalmaz számos kötelezettséget a vállalkozás számára, melyeket kötelesek feltűntetni valamilyen formában – potenciálisan az ÁSZF-ben. Köteles a cég feltünteti a 45/2014. Korm. rendelet 11. § h) pontja értelmében a cég panaszkezelési módját. Az Európai Uniós jogból fakadó, a hatóság tapasztalatai szerint gyakran „lemaradó” kötelezettség az 524/2013/EU rendelet alapján feltüntetendő ODR (Online Dispute Resolution) link, mely az online vitarendezésre szolgál különböző országok közötti fogyasztó – vállalkozó esetén.

Szintén a vállalkozást terheli, hogy a fogyasztói jogvita esetén felmerülő lehetséges fórumok elérhetőségeit közölje a fogyasztóval. Ennek fényében köteles előzetesen feltüntetni a járási hivatalok, mint elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságok elérhetőségeit, valamint a 20 hazánkban működő békéltető testületet, és elérhetőségeit.  Ezzel párhuzamosan a cégeket terheli az együttműködési kötelezettség is a peren kívüli vitarendezési (jelen esetben békéltető testületi) eljárásokban.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

Bemutatkozás

Folyamatos szakmai fejlődésünkkel, több éves gyakorlattal a net-jog.hu a infokommunikáció és a jog komplex problémáira nyújt megoldást.

net-jog

7 éves tapasztalat, 700 elkészített ászf és adatkezelési tájékoztató, körülbelül 500 webshopjogi audit, 0 Ft bírság

Szakértői munkánkért, tanulmányainkért felelősséget vállalunk - ezt garantálja szakmai felelősségbiztosító partnerünk, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. pénzügyi háttere.

Központi e-mail címünk:
net-jog@net-jog.hu

Árajánlat-kérés:
Ajánlatkérő űrlap

WebshopJog.hu:
Folyamatos védelem a webáruházak számára

Ittvásárolhatsz.hu:
Az Itt vásárolhatsz! logó

Kiemelt partnerünk a WebshopExperts.hu - a webáruházak szakértői.

Rólunk írták

"Pontos jól kidolgozott mindenre kiterjedő, precíz munka. Nem tudok elég hálás lenni érte. Nem véletlen, hogy önöket ajánlják a legtöbb helyen. Ezek után, én is önöket fogom ajánlani mindenkinek."

Baranyai Ferenc

"Őszinte leszek Önhöz, az első szó ami eszembe jutott a tájékoztató áttekintése során az “aztamindenit” volt. Gyönyörű munka!"

Holczhei Tamás

"Maximálisan elégedett vagyok az Önök által nyújtott szolgáltatással, precíz, pontos, gördülékeny volt minden, a válaszadási időről és a gyorsaságról nem is beszélve…"

Kis Klaudia

"Ha minden ilyen professzionálisan működne, mindenkinek könnyebb lenne a dolga az életben."

Hutvágner Barna

További vélemények>>>

facebook

Kategóriák

14 napos elállási jog (48), 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (5), 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (4), 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (24), AB határozat (2), adatbiztonság (5), adatkezelés (104), adatkezelési tájékoztató (126), adatvédelem (164), adatvédelmi angolul (26), adatvédelmi bejelentés (63), adatvédelmi incidens (23), adatvédelmi nyilatkozat (117), adatvédelmi nyilatkozat minta (43), adatvédelmi rendelet (52), adatvédelmi szabályzat (139), adatvédelmi szabályzat készítés (141), adatvédelmi szakértő (153), adatvédelmi tájékoztató (133), adatvédelmi tanácsadás (147), adatvédelmi tisztviselő (23), adatvédelmi törvény (80), általános szerződési feltételek (78), angol ÁSZF (40), ászf (159), ászf készítés (164), ászf minta (94), audit (49), bírság (55), bírsággarancia (77), bírsággarncia (8), cenzúra (3), cookie (2), direct marketing (14), direkt marketing (10), DPO (11), drón (1), Egyéb (22), elállási jog (59), elektronikus megfigyelés (3), EURO 2016 (1), Facebook jog (5), felmondási jog (5), fizetés (3), Foci EB (1), fogyasztó (55), fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés (104), fogyasztóvédelem (125), garancia (34), GDPR (23), GDPR nyilvántartás (8), GDPR tanácsadás (19), hírlevél (11), hírlevél-küldés (6), infotv (38), ingyen ászf (7), internet ügyvéd (49), internet-jogtanácsos (40), internetcenzúra (5), internetjog (67), jogtanácsos (38), jótállás (16), kamera (10), kamerás adatvédelem (14), kamerás megfigyelés (12), karácsony (8), komment (3), könyvelés (1), letöltés (1), március 15. (2), médiajog (6), megfigyelés adatvédelem (3), meteorológiai jog (6), meteorológiai törvény (3), moderálás (2), naih (43), net-jog (65), nyilvántartás (4), online szerencsejáték (2), online vitarendezés (1), ország boltja (1), sérelemdíj (4), szálloda adatvédelem (3), szavatosság (7), szerencsejáték törvény (2), szerzői jog (4), tartós adathordozó (4), távollévők között kötött szerződés (100), telefonos hangrögzítés (1), torrent (1), torrentezés jogi háttere (1), törvényes webshop (140), ügyvéd (132), ügyvédi iroda (112), új ptk (16), uniós adatvédelmi rendelet (5), vagyonvédelmi kamera (3), vasárnap nyitva tartás (2), vasárnapi munkavégzés webshop (2), véleménynyilvánítás (3), visszatartási jog (1), webáruház adatvédelem (73), webáruház ászf (93), webáruház védelem (81), webjog (96), weboldal adatvédelem (77), webshop (138), webshop adatvédelem (51), webshop adózás (2), webshop ászf (129), webshop audit (119), webshop elállási jog (42), webshop jog (211), webshop jogi feltételei (164), webshop jogi háttere (131), webshop könyvelés (2), webshop ptk (32), webshop számlázás (2), webshopjogász (51), WebshopÜgyvéd (30),