Ügyvédek

a garantált profizmus

Adatvédelmi jog

hogy jogszerűen kezelje az adatot

E-kereskedelmi jog

hogy rendben legyen az üzlet

Szűrés a következőre

webshop jog

Jogszerű adatkezelés I. – A hozzájárulás

2018. július 13. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, DPO, GDPR, GDPR tanácsadás, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshop jog, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

web gdprAz Európai Parlament és Tanács 2016/679 számú Általános Adatvédelmi Rendelete, vagyis a GDPR közel másfél hónapja hatályban van, és ugyan a körülötte kavart por leülni látszik, a rendelkezései jogi értelemben véve „itt vannak velünk”, így továbbra is érdemes magunkat képezni a témában. Időközben a jogharmonizáció is megkezdődött, a magyar országgyűlés kihirdette az Információs törvény első módosítását is.

Az adatkezelés egy rendkívül összetett, többszereplős folyamat. Az, hogy ez a folyamat jogszerűen történik-e, a GDPR hivatott meghatározni. Preambulumának (40) bekezdésében a Rendelet kimondja, hogy az adatkezelésnek az érintett hozzájárulásán, vagy valamely egyéb jogszerű, akár a nemzeti jogszabály által megállapított alappal kell rendelkeznie. Természetesen ezek közül a legegyértelműbb a hozzájárulás, így az adatkezelők és adatfeldolgozók gyakran olyan esetben is törekszenek ennek beszerzésére, amikor az adatvédelmi rendelet és a honi törvények alapján erre nem lenne szükség (pl. szerződés teljesítése).

A GDPR a 7. cikkben meghatározza, hogy az érintett hozzájárulásának pontosan mik a feltételei. Az első és legfontosabb a hozzájárulással kapcsolatban a bizonyíthatóság, hiszen az adatkezelőt terheli az a kötelezettség, hogy az adatkezelés jogalapját bizonyítsa. A hozzájárulással kapcsolatban lényegi különbség lehet, hogy pontosan milyen ügyekre vonatkozik. Ha ugyanis az érintett hozzájárult ugyan bizonyos adatainak kezeléséhez, azonban az más ügyekre vonatkozik, ezekben az esetekben az adatok kezelőjének világosan, és egyértelműen fogalmazva szükséges beszereznie az új ügycsoportra vonatkozóan is a hozzájárulást.

Ez a hozzájárulás természetesen bármikor visszavonható. Az adatvédelmi rendelet egyik legnagyobb garanciája, hogy az adatok „tulajdonosai” bármikor visszavonhatják a hozzájárulást, amellyel megfosztják az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy a továbbiakban jogszerűen kezelje az érintettek adatait. A visszavonás jogilag a korábbi adatkezelések alapját nem érinti, nem visszamenőleges hatályú.

A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását: Egy zenei fesztivál online jegyértékesítő ügynök közvetítésével értékesít jegyeket. Minden egyes online jegyértékesítésnél hozzájárulást kér az elérhetőségek marketingcélra történő  felhasználásához. Az erre a célra vonatkozó hozzájárulás jelzéséhez a vevők „Nem” vagy „Igen” lehetőséget választhatnak. Az adatkezelő tájékoztatja a vevőket arról, hogy lehetőségük van a hozzájárulás visszavonására. Ehhez munkanapokon 8 és 17 óra között díjmentesen felvehetik a kapcsolatot egy híváskiszolgáló központtal. Ebben a példában az adatkezelő nem tesz eleget az általános adatvédelmi rendelet 7. cikke (3) bekezdésének. A hozzájárulás visszavonása ebben az esetben munkaidőben bonyolított telefonhívást tesz szükségessé, ez nehézkesebb, mint a hét minden napján napi 24 órában nyitva tartó online jegyértékesítőn keresztüli hozzájáruláshoz szükséges egyetlen egérkattintás. (A 29. cikk szerinti munkacsoport iránymutatása az (EU) 2016/679 rendelet szerinti hozzájárulásról 22. példa).

Készüljön fel a GDPR-re! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Valódi ügyvédek sokéves tapasztalattal.

Fogyasztói jogvita – jogok és kötelezettségek II.

2018. július 6. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, internetjog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

GDPR ügyvédA fogyasztó, mint jogi kategória, szigorúan szabályozott a magyar jogban is, cserébe az állam bizonyos fokig „beleszól” ezekbe a jogviszonyokba. A fogyasztó definícióját egyértelműen tartalmazza a hatályos Ptk. és a fogyasztóvédelmi törvény, és amennyiben az egyik fél fogyasztónak minősül, úgy számos speciális szabály is érvényes a közte és a vállalkozás között fennálló jogviszonyra.

A cikk első részében taglalt, a vállalkozásokat terhelő előzetes tájékoztatásokon túl a mindenkori jogalkotó a fogyasztói jogviták során is bizonyos garanciákkal illeti a fogyasztót. Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között létrejött szerződés is egy, a Polgári Törvénykönyv alapján létrejött magánjogi kontraktus, így, amennyiben a vállalkozás nem a fogyasztót védő jogszabályok egyikét sérti meg, úgy a jogvitában döntésre jogosult fórum a bíróság.

A bíróságokra nehezedő terhet kívánják csökkenteni a békéltető testületek, melyek szintén jogosultak a szerződéssel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket vizsgálni, és adott esetben eldönteni. Fontos hangsúlyozni, hogy a békéltető testülettel történő együttműködés – így például a tárgyaláson történő megjelenés – kötelezettsége a vállalkozásnak. Amennyiben nem teljesíti, úgy a békéltető testület jelzi ezt az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság felé, amely bírsággal bünteti ezért a céget.

Amennyiben azonban a vállalkozás fogyasztói „mivoltában” sérti meg a másik felet – például nem válaszol a fogyasztói panaszra 30 napon belül –, úgy a már említett elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni, melyek Magyarországon a fogyasztó lakóhelye szerinti járási hivatalok.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

Fogyasztói jogvita – jogok és kötelezettségek I.

2018. július 1. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop ászf, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

webáruház ügyvédA vásárló és a vállalkozás közötti jogviszony gyakran vitába, valamilyen ellentétbe torkollik, melyek megoldására Magyarországon több fórum is hivatott, illetve nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezzel kapcsolatban a cégeket számos előzetes tájékoztatási kötelezettség is terheli.

Mindenekelőtt, ahhoz, hogy fogyasztói jogvitáról legyen szó, a vásárlónak fogyasztónak kell lennie. Fogyasztó a hatályos magyar jogszabályok szerint az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Amennyiben egyik fél sem felel meg ennek a kritériumnak, úgy egy „egyszerű” magánjogi vitáról van szó, és a fogyasztóvédelmi garanciák nem alkalmazhatóak.

A jogviták elkerülése érdekében a magyar jog tartalmaz számos kötelezettséget a vállalkozás számára, melyeket kötelesek feltűntetni valamilyen formában – potenciálisan az ÁSZF-ben. Köteles a cég feltünteti a 45/2014. Korm. rendelet 11. § h) pontja értelmében a cég panaszkezelési módját. Az Európai Uniós jogból fakadó, a hatóság tapasztalatai szerint gyakran „lemaradó” kötelezettség az 524/2013/EU rendelet alapján feltüntetendő ODR (Online Dispute Resolution) link, mely az online vitarendezésre szolgál különböző országok közötti fogyasztó – vállalkozó esetén.

Szintén a vállalkozást terheli, hogy a fogyasztói jogvita esetén felmerülő lehetséges fórumok elérhetőségeit közölje a fogyasztóval. Ennek fényében köteles előzetesen feltüntetni a járási hivatalok, mint elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságok elérhetőségeit, valamint a 20 hazánkban működő békéltető testületet, és elérhetőségeit.  Ezzel párhuzamosan a cégeket terheli az együttműködési kötelezettség is a peren kívüli vitarendezési (jelen esetben békéltető testületi) eljárásokban.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

Részletszabályok az elállási jog gyakorlása esetén

2018. június 24. | 14 napos elállási jog, 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, bírság, bírsággarancia, elállási jog, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf, gdprNapjainkban virágzik az elektronikus kereskedelem, sok esetben weboldalon választjuk ki a terméket, melyet előzetesen nem volt alkalmunk szemrevételezni, illetve abban sem lehetünk előzetesen biztosak, hogy a cég az általunk kiválasztott terméket küldi. Ezen esetek megoldására szolgál a magyar jogban a 45/2014. (II.26.) Korm. rendeletben szabályozott, indokolás nélküli elállási jog.

Az elállási jog gyakran „14 napos elállásként” forog a köztudatban, hiszen a fogyasztónak 14 naptári (tehát nem munka~!) napja van elállni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vállalkozás köteles tájékoztatni a vásárlót az elállási jogáról, máskülönben, ez az intervallum akár 1 évre is nyúlhat. Szintén kiemelendő, hogy a 14 napos elállási jog a rendelés leadásától számítva illeti meg a fogyasztót (“a fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja”).

A Kormányrendelet tartalmaz egy elállási mintát (2. melléklet), azonban a vásárló tulajdonképpen bármilyen, egyértelmű nyilatkozatával elállhat (például egy e-mail, vagy akár telefonon is), indokolnia sem kell, hogy miért.A Rendelet szövegéből eredően tehát az írásbeliség sem kritérium.

Felmerül a kérdés, hogy az elállás mikor tekinthető közöltnek. A fogyasztó kötelessége e téren, hogy az átvételtől számított 14 napon belül közölje a vállalkozással az elállási szándékát, például feladjon egy levelet. A 14 nap tehát nem arra vonatkozik, hogy ez időn belül a vállalkozásnak meg is kell kapnia a szóban forgó nyilatkozatot. Az elállás közlését követően a fogyasztónak ismét 14 napja áll rendelkezésre, hogy visszaküldje a terméket, saját költségén. Itt sem a megérkezésnek, hanem a feladásnak/elküldésnek kell megtörténnie 14 napon belül.

Természetesen a vállalkozás a termék árát mindaddig visszatarthatja, amíg az árut kézhez nem kapta. A termék megérkezését követően a vállalkozás ismét 14 napon belül fizeti vissza a teljes összeget: a termék árát és a szállítási díjat is.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza a profi webshop-ügyvédekre!

Mikor jön létre a szerződés internetes vásárlás esetén?

2018. június 19. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, új ptk, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Webshop ügyvédA webshopokon történő vásárlás, ugyan sok mindenben eltér a boltban történő vásárlástól, hiszen a felek nincsenek egy időben egy helyen, azonban alapjaiban egy valami mégis azonos: ugyanúgy egy, a 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. szerinti adásvételi szerződés jön létre a felek között, ennek megfelelően vizsgálható a létrejött szerződés és különböző aspektusokból – például, hogy mikor jön pontosan létre.

Az internetes vásárlás típusából eredően egy hosszabb folyamat, amelynek csak egy pontján jön és jöhet létre a szerződés.  A vásárló első mozzanata, vagyis a termékek kiválasztása és az azt követő megrendelés az ajánlat elküldése a vállalkozásnak – ezzel még nem jön létre a szerződés.

A cég ugyanis a hatályos jogszabályok értelmében ezt követően köteles 48 órán belül elektronikus úton visszaigazolni a megrendelés megérkezését, és erről üzenetet küldeni a fogyasztó részére, máskülönben a vásárló mentesül a fizetési kötelezettség alól, a szerződés pedig nem jön létre.

Fontos azonban hangsúlyozni: a vállalkozás által küldött olyan – rendszerint automatikus – válasz, amely csak jelzi a megrendelés megérkezését az eladóhoz, illetve, hogy annak feldolgozása folyamatban van, nem alkalmas kötelem létrehozására.

A szerződés létrejöttéhez egy olyan – részletesebb, rendszerint manuális – e-mailben történő visszaigazolás szükséges, amely tartalmazza a szerződés adatait, úgy mint a szerződő felek, a termék leírása, az ár és a teljesítés körülményei.

(Amennyiben a webshop nem kettő, hanem csak egy e-mailt küld visszaigazolásként, úgy a szerződést keletkeztető és ajánlatot elfogadó üzenetnek 48 órán belül meg kell érkeznie a vásárlóhoz).

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza a profi webshop-ügyvédekre!

Elméletben itt a GDPR – de a gyakorlatban is?

2018. május 24. | adatkezelés, adatvédelem, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR nyilvántartás, GDPR tanácsadás, naih, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ügyvéd adatvédelemMájus 25-én hatályba lép az Unió általános adatvédelmi jogszabálya. Rendelet lévén közvetlenül hatályos Magyarországon, elméletben felülírva minden, az adatvédelmi jogterületet érintő honi rendeletet és törvényt, így a 2011. évi CXII. törvényt, vagyis az Info törvényt is. De vajon ez a gyakorlatban is így fog történni?

A GDPR nem határoz meg Uniós adatvédelmi hatóságot, így a rendeletben foglaltak végrehajtását a nemzeti hatóságokra, illetve a nemzeti törvényhozó szervek által kijelölt szervezetekre telepíti. Jelenleg azonban az Info törvény nem tartalmaz ilyesfajta kijelölést – így, ugyan a helyzet meglehetősen bizonytalan, hatósági jogérvényesítésre egy darabig még nem kerül sor. A panaszokkal kapcsolatos ügyek esetében a bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, a peres ügyek azonban évekig is elhúzódhatnak. Az bizton kijelenthető, hogy az Info törvény GDPR-al kapcsolatos módosításáig nem lesz adatvédelmi hatósági ellenőrzés.

A kis- és középvállalkozások helyzete ráadásul egyébként is némiképp egyszerűbb: az egységes adatvédelmi rendelet várhatóan inkább a nagy cégeket célozza meg. Sőt, a GDPR külön megengedi, hogy a tagállamok jogalkotói a KKV-k részére kedvezményeket, engedményeket vezessenek be. Egyes tagállamok már éltek is ezzel a jogukkal, Magyarországon egyelőre a választások, illetve a választások előtti kétharmados felhatalmazás hiányában nincs szabályozás a kérdésről. A jelenlegi Info törvény-módosítás ugyan nem tartalmazza ezt az engedményt, Gulyás Gergely nyilatkozatában elmondta, hogy a kormány terve szerint – osztrák mintára – a NAIH első körben csak figyelmeztetne KKV esetében, hogy a Rendelet ne nehezítse a KKV- szektor helyzetét Magyarországon. Elmondta továbbá, hogy a közhiedelemmel ellentétben egyébként a GDPR sok tekintetben enyhébb, mint a jelenleg hatályos magyar adatvédelmi szabályozás.

Az adatvédelmi tisztviselő 1.

2018. május 13. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, DPO, GDPR, GDPR tanácsadás, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

GDPR ügyvédA 2018. május 25-én hatályba lépő általános uniós adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR számos olyan újításokat is bevezet közvetlenül a nemzeti adatvédelmi szabályozásokban, amelyek korábban nem jelentek meg. Ilyen többek között az adatvédelmi tisztviselő (DPO), mint új szakmai kategória.

Mindenek előtt fontos leszögezni, hogy a GDPR 37. cikke értelmében csak bizonyos esetben kötelező alkalmazni (kijelölni) adatvédelmi tisztviselőt. Ezek az esetek:

  • az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;
  • az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél és/vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikusnagymértékű megfigy­elését teszik szükségessé, vagy
  • az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységeia személyes adatok különleges kategóriáinak (pl. vallási vagy politikai meggyőződésre, egészségügyi adatok stb.) vagy büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelését foglalják magukban

A DPO tulajdonképpen az személy, aki felügyeli az adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos teendőket a vállalaton belül. Ennek keretében tanácsot ad az adatkezelőnek és/vagy –feldolgozónak, felügyeli az adatvédelmi jogszabályoknak – így különösen a GDPR-nak – történő megfelelést, felügyeli a személyzet adatvédelmi képzését, és együttműködik az adatvédelmi hatóságokkal.

A GDPR ugyan nem ír elő kötelező képzettséget, mégis a vállalkozás érdeke, hogy a DPO az adatvédelmi és az ezzel kapcsolatban járulékosan felmerülő más kérdésekben (jogi, technológiai stb.) professzionalizmus jellemezze.

Új megbízást már sajnos nem tudunk vállalni május 25-éig, azonban költségkímélő megoldással segítjük a webáruházaknak a felkészülést, ezért megalkottuk a GDPR megfeleltetést biztosító csomagunkat, melynek segítségével a webshop üzemeltető maga tudja elkészíteni a szükséges anyagokat>>>

GDPR a magyar webshopok szemszögéből

2018. május 5. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, DPO, GDPR, GDPR nyilvántartás, GDPR tanácsadás, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, webshop, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

GDPR ügyvédHatalmas a felfordulás, rengeteg a kérdőjel és még több a tennivaló az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR hatályba lépésének köszönhetően, mely 2018. május 25-től kezdve „éles”.

Fontos hangsúlyozni, hogy mivel Uniós rendeletről van szó, így közvetlenül hatályos a magyar cégekre, webshopokra is. Főszabály szerint tehát a magyar törvényhozásnak nem kell beemelnie a magyar jogba a rendelet rendelkezéseit, anélkül is kifejtik hatásukat.

Tény, hogy a GDPR számos új intézményt hoz be (pl. az adatvédelmi tisztviselő), és valóban egy szigorú jogszabályról beszélünk – azonban nem elhanyagolható tény, hogy a 2011. évi CXII. törvény, vagyis az Info-törvény sem kevésbé szigorú. Ráadásul ezen túl számos GDPR-fogalom már az Info tv.-ben is megjelent, például az adatkezelő és az adatfeldolgozó, illetve azok elhatárolása.

A Rendelet igazi szigorítása a bírság mértékében tapasztalható. Enyhébb esetben a bírság mértékének „plafonja” 10 millió euró (körülbelül 3 milliárd forint), vagy a vállalkozás előző pénzügyi évi forgalmának 2%-a (amelyik a magasabb), súlyosabb esetben ez azonban 20 millió euróra (nagyjából 6 milliárd forint) is rúghat, illetve a cég előző pénzügyi évi forgalmának 4%-ára, szintén amelyik érték a magasabb.

Ezek természetesen maximumok, de mindenképp jóval nagyobb teret adnak a nemzeti adatvédelmi hatóságok, így a NAIH kezébe is a Rendelet betartatása érdekében.

Fontos azonban megjegyezni – bár a következő megközelítés még vitás az ügyvédek körében is – hogy az 2004. évi XXXIV. törvény, a Kkv. tv. 12/A. §-a továbbra is védi a kis-és középvállalkozásokat: első esetben tehát az adatvédelmi hatóság figyelmeztetést alkalmaz, amennyiben a cég KKV-nek minősül a törvény 3. §-a alapján.

Költségkímélő megoldással is segítjük a webáruházaknak a felkészülést, ezért megalkottuk a GDPR megfeleltetést biztosító csomagunkat, melynek segítségével a webshop üzemeltető maga tudja elkészíteni a szükséges anyagokat>>>

Adatkezelő és adatfeldolgozó

2018. április 25. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR tanácsadás, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, WebshopÜgyvéd

GDPR ügyvédA GDPR számos olyan fogalommal operál, amelyek megértése elengedhetetlen a rendeletnek történő megfelelés során. Ilyen fogalmak az adatkezelő és az adatfeldolgozó. Mindkettő szereplőre tartalmaz konkrét jogokat és kötelezettségeket az új szabályozás, azonban az elválasztásuk elengedhetetlen ahhoz, hogy az adatokkal kapcsolatba kerülő gazdasági szereplő elkerülje a tetemes bírságokat.

Az adatkezelő az a szereplő, aki az adatok kezelésének céljait, és az ehhez szükséges eszközöket meghatározza (GDPR 4. cikk 7. pont). Ennek megfelelően az adatkezelő az, aki a legszélesebben felel a természetes személyek adatainak biztonságáért, és a kezelés jogszerűségéért.

Az adatfeldolgozó ezzel szemben az a természetes- vagy jogi személy, aki az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel (GDPR 4. cikk 8. pont). A két szereplő közötti legfontosabb kapcsolat, és egyben az elválasztás alapja is, hogy nincs adatfeldolgozó adatkezelő nélkül. Az adatfeldolgozó tulajdonképpen egy másodlagos szereplő, aki végrehajtja az adatkezelő utasításait.

Egy webshop esetében tehát adatkezelő a webshop tulajdonosa (illetve maga a cég, amely üzemelteti), és adatfeldolgozó például egy futárcég, amely ugyan kapcsolatba kerül a konkrét adatokkal, azonban mindezt az adatkezelő irányítása alatt teszi.

A Rendelet 28. cikk (3) bekezdése alapján az adatkezelő és az adatfeldolgozó köteles szerződést kötni, amely szerződés alapján az adatfeldolgozó

  • az adatokat kizárólag az adatkezelő utasításai szerint kezeli
  • titoktartási kötelezettséget vállal
  • az lehető legteljesebb adatbiztonság érdekében meghozza a szükséges intézkedéseket
  • segíti az adatkezelőt a hatóság iránti kötelezettségeinek a teljesítésében
  • az adatkezeléssel járó szolgáltatást követően az adatkezelő rendelkezése alapján vagy törli az adatokat, vagy visszajuttatja azokat a kezelőhöz, és törli a másolatokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a GDPR által szintén újonnan megjelent adatkezelési nyilvántartási kötelezettség a 30. cikk értelmében az adatfeldolgozót is köti, így az adatkezelővel történő együttműködése során általa kezelt adatokról köteles nyilvántartást vezetni.

Költségkímélő megoldással is segítjük a webáruházaknak a felkészülést, ezért megalkottuk a GDPR megfeleltetést biztosító csomagunkat, melynek segítségével a webshop üzemeltető maga tudja elkészíteni a szükséges anyagokat>>>

Elállás, jótállás, szavatosság

2018. április 19. | ászf, ászf készítés, elállási jog, fogyasztó, fogyasztóvédelem, jótállás, szavatosság, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

webshop ügyvédVannak olyak fogalmak a magyar jogi (fogyasztóvédelmi) szabályozásban, amelyeket sem kereskedőként, sem vásárlóként nem tudunk megkerülni. Ilyen fogalmak az elállás, a jótállás (vagy közismertebb nevén a garancia) és a szavatosság is. Ezt a három fogalmat ­– bár bonyolultnak hathat – egyszerűen el lehet határolni egymástól.

Az elállás az, ami a webshopokat, illetve azok vásárlóit a leginkább érinti. A 45/2014. Kormányrendelet alapján az internetes webáruházban történő vásárlás során úgy nevezett távollévők között kötött szerződés jön létre, amely alapján a fogyasztót a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül, indokolás nélkül megilleti az elálláshoz való joga. Az elállást követően a teljes összeg és a szállítási díj is visszajár, a vásárló pedig köteles visszajuttatni a terméket az eladóhoz.

A jótállás, vagy hétköznapi nevén a garancia az eladót kötelezi arra, hogy helytálljon az olyan hibákért, amelynek az oka már a vásárlás előtt keletkeztek a termékben. A garancia lényege, tehát, hogy az eladó, ha bizonyos időn belül merül fel probléma az áruval (terméktől függően a vállalt garancia általában 1-3 év), akkor vállalja annak megjavítását vagy kicserélését. Fontos hangsúlyozni, hogy a garanciát kötelező vállalnia 1 évre a vállalkozásnak bizonyos esetekben, például 10.000 Ft eladási ár feletti termék esetében (részletesen a 151/2003. Korm. rendelet sorolja fel).

A kellékszavatosság pedig a legalapvetőbb kötelezettsége az eladónak. A Ptk. alapján az adásvételt követően, eladási ártól függetlenül, 2 évig köteles a terméket megjavíttatni vagy kicserélni, ha a hiba oka már az eladáskor jelen volt a termékben. Ami lényeges különbség a jótálláshoz képest, az az, hogy szavatosság esetében a vevő kötelessége bizonyítani, hogy a meghibásodás oka a vételt megelőzően keletkezett, míg a garancia esetében pont fordítva. A Ptk. azonban itt is megfogalmaz egy kivételt a fogyasztó javára: ha a teljesítést követő hat hónapon belül ismeri fel a vásárló a hibát, akkor vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítést megelőzően megvolt.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza a profi webshop-ügyvédekre!

Bemutatkozás

Folyamatos szakmai fejlődésünkkel, több éves gyakorlattal a net-jog.hu a infokommunikáció és a jog komplex problémáira nyújt megoldást.

net-jog

7 éves tapasztalat, 700 elkészített ászf és adatkezelési tájékoztató, körülbelül 500 webshopjogi audit, 0 Ft bírság

Szakértői munkánkért, tanulmányainkért felelősséget vállalunk - ezt garantálja szakmai felelősségbiztosító partnerünk, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. pénzügyi háttere.

Központi e-mail címünk:
net-jog@net-jog.hu

Árajánlat-kérés:
Ajánlatkérő űrlap

WebshopJog.hu:
Folyamatos védelem a webáruházak számára

Ittvásárolhatsz.hu:
Az Itt vásárolhatsz! logó

Kiemelt partnerünk a WebshopExperts.hu - a webáruházak szakértői.

Rólunk írták

"Pontos jól kidolgozott mindenre kiterjedő, precíz munka. Nem tudok elég hálás lenni érte. Nem véletlen, hogy önöket ajánlják a legtöbb helyen. Ezek után, én is önöket fogom ajánlani mindenkinek."

Baranyai Ferenc

"Őszinte leszek Önhöz, az első szó ami eszembe jutott a tájékoztató áttekintése során az “aztamindenit” volt. Gyönyörű munka!"

Holczhei Tamás

"Maximálisan elégedett vagyok az Önök által nyújtott szolgáltatással, precíz, pontos, gördülékeny volt minden, a válaszadási időről és a gyorsaságról nem is beszélve…"

Kis Klaudia

"Ha minden ilyen professzionálisan működne, mindenkinek könnyebb lenne a dolga az életben."

Hutvágner Barna

További vélemények>>>

facebook

Kategóriák

14 napos elállási jog (46), 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (5), 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (4), 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (24), AB határozat (2), adatbiztonság (4), adatkezelés (100), adatkezelési tájékoztató (122), adatvédelem (160), adatvédelmi angolul (22), adatvédelmi bejelentés (63), adatvédelmi incidens (23), adatvédelmi nyilatkozat (113), adatvédelmi nyilatkozat minta (40), adatvédelmi rendelet (48), adatvédelmi szabályzat (135), adatvédelmi szabályzat készítés (137), adatvédelmi szakértő (149), adatvédelmi tájékoztató (129), adatvédelmi tanácsadás (144), adatvédelmi tisztviselő (19), adatvédelmi törvény (78), általános szerződési feltételek (78), angol ÁSZF (36), ászf (154), ászf készítés (159), ászf minta (89), audit (47), bírság (55), bírsággarancia (77), bírsággarncia (8), cenzúra (3), cookie (2), direct marketing (14), direkt marketing (10), DPO (10), drón (1), Egyéb (22), elállási jog (57), elektronikus megfigyelés (3), EURO 2016 (1), Facebook jog (5), felmondási jog (5), fizetés (3), Foci EB (1), fogyasztó (50), fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés (99), fogyasztóvédelem (120), garancia (32), GDPR (19), GDPR nyilvántartás (7), GDPR tanácsadás (15), hírlevél (11), hírlevél-küldés (6), infotv (38), ingyen ászf (6), internet ügyvéd (44), internet-jogtanácsos (40), internetcenzúra (5), internetjog (66), jogtanácsos (38), jótállás (15), kamera (10), kamerás adatvédelem (14), kamerás megfigyelés (12), karácsony (8), komment (3), könyvelés (1), letöltés (1), március 15. (2), médiajog (6), megfigyelés adatvédelem (3), meteorológiai jog (6), meteorológiai törvény (3), moderálás (2), naih (43), net-jog (62), nyilvántartás (4), online szerencsejáték (2), online vitarendezés (1), ország boltja (1), sérelemdíj (4), szálloda adatvédelem (3), szavatosság (7), szerencsejáték törvény (2), szerzői jog (4), tartós adathordozó (4), távollévők között kötött szerződés (97), telefonos hangrögzítés (1), torrent (1), torrentezés jogi háttere (1), törvényes webshop (134), ügyvéd (123), ügyvédi iroda (103), új ptk (16), uniós adatvédelmi rendelet (5), vagyonvédelmi kamera (3), vasárnap nyitva tartás (2), vasárnapi munkavégzés webshop (2), véleménynyilvánítás (3), visszatartási jog (1), webáruház adatvédelem (72), webáruház ászf (88), webáruház védelem (81), webjog (87), weboldal adatvédelem (74), webshop (133), webshop adatvédelem (51), webshop adózás (2), webshop ászf (124), webshop audit (114), webshop elállási jog (39), webshop jog (204), webshop jogi feltételei (157), webshop jogi háttere (124), webshop könyvelés (2), webshop ptk (30), webshop számlázás (2), webshopjogász (43), WebshopÜgyvéd (21),