A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Telefon: +36 30 622 41 79 (H-Cs 10 és 12, illetve 13 és 15 óra között)

Központi e-mail:

Irodánk: 2119 Pécel, Álmos vezér utca 24.

Image Alt

webáruház ászf

A fogyasztóvédelmi hatóság eredményesen lép fel az e-kereskedelemben a megtévesztő termékeket értékesítő webáruházakkal szemben a fogyasztók érdekében - hangsúlyozta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Az államtitkár hangsúlyozta, az e-kereskedelem kiemelt ellenőrzését indokolja, hogy a hat éve folyamatosan bővülő magyar kiskereskedelmi forgalomban az internetes értékesítés egyre nagyobb hányadot képvisel, aránya a 2017. évi 4,3 százalékról 2018-ban 4,5 százalékra, 2019 eddig eltelt időszakában 5,6 százalékra nőtt. Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette, hogy tavaly február óta próbavásárlással 109 webáruházból 124 "csodát ígérő" terméket, szolgáltatást ellenőriztek. A termékek mindegyike megtévesztő információt tartalmazott, nem rendelkezett

Tapasztalataink szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság legtöbbször az alábbi hiányosságokat találja a weboldalak ÁSZF-jeinek ellenőrzése során: 1. A szolgáltatót nyilvántartásba vevő szerv megnevezése valamint a tárhelyszolgáltató székhelye, telephelye nincs feltüntetve az ÁSZF ide vonatkozó részében. 2. Hibák az elektronikus kereskedelmi törvény hiányos ismerete miatt: • A szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatás nem tér ki a technikai lépésekre, amely az elektronikus szerződés megkötéséhez elengedhetetlen. • Az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségéről szóló tájékoztatás hiánya. • A szerződés alaki követelményeiről nincs megfelelő rendelkezés az ÁSZF-ben. • A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás hiánya. 3. Sok esetben a vállalkozó nem figyelmezteti a fogyasztót, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. 4. A weboldal

Összeszedtünk néhány gyakori, az ügyfelektől érkező kérdés-választ a legújabb szolgáltatásunkkal, a VirtualJoggal kapcsolatban. Illetve a fenti galériánkban bemutatunk néhány képet a szoftver működéséről is. Kérdés: Mi ez a VirtualJog, tényleg mindig friss lesz a szabályzatom? Válasz: Igen, a VirtualJog ötvözi az igazi ügyvédi tudást és tapasztalatot a modern technika lehetőségeivel. Jogszabály-változás esetén azonnal frissül a weboldalán lévő szabályzat, ha a VirtualJogot használja, még csak e-mailt sem kell írnia senkinek. Kérdés: Mennyibe kerül a szolgáltatás? Válasz: Az előfizetés oldalon az előző éves árbevétel alapján beállítható a szolgáltatás éves díja, és egyszeri ügyvédi költsége. Sokéves, nagy bevétellel rendelkező és a nulláról induló weboldalak, cégek esetén is

Kérdés: Webáruházat üzemeltetek. A weboldalon egy mondattal utalok rá, hogy Felhasználó tudja módosítani a megrendelését. Ez elegendő? Válasz: Nem. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Eker tv.) 5. § 2) bekezdés c.) pontja szerint a szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről. Az adatbeviteli hibák javítására megfelelő intézkedéseket kell hozni, és ezek működését részletesen bemutatni a weboldalon. Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy

Az első fél év tapasztalata, hogy szükséges a vállalkozások felkészítése a 21. századi fogyasztóvédelemre - közölte a Budapesti Békéltető Testület (BBT). A közlemény szerint 2019 első fél évében 563-an tanácsot, 2366-an vitarendezést kértek a Budapesti Békéltető Testülettől, emellett a testület folyamatosan ellátta az online nemzeti tanácsadó pont feladatait. Az első fél évben a vitás ügyekből 1178 zárult egyezséggel, 395 volt jogilag megalapozatlan, 125 ügyben ajánlást fogalmaztak meg, 27 esetben nem volt hatásköre a testületnek, 3 ügyben pedig kötelezést fogalmaztak meg. A legtöbb, 947 esetben kereskedelmi ügyekben jártak el, a fogyasztók többnyire szavatossági, jótállási igények érvényesítésével, illetve internetes vásárlással kapcsolatos problémával fordultak a testülethez.

Az Amazonhoz hasonló elektronikus kereskedelmi platformok nem minden esetben kötelesek telefonszámot bocsátani egy szerződés megkötését megelőzően, azonban olyan kommunikációs csatornát igen, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy gyorsan és hatékonyan kapcsolatba tudjon lépni vele - közölte döntését az Európai Unió Bírósága (mti). Egy német fogyasztói érdekvédelmi szervezet azért indított pert, mert az Amazon EU kereskedelmi társaság, amely kizárólag internetes oldalon értékesít termékeket, a szervezet szerint nem biztosít megfelelő kapcsolatfelvételi lehetőséget, noha a német törvények kötelezik a kereskedőt, hogy minden szerződés megkötése előtt minden körülmények között adja meg telefonszámát. A jogvitában eljáró német szövetségi legfelsőbb bíróság arra kíván választ kapni az európai

Az Európai Unió a globális e-kereskedelmet ösztönző nemzetközi szabályok bevezetésére törekszik, amelyek révén könnyebbé válik az ágazatban működő vállalkozások, különösen a kkv-k tevékenysége, egyben erősödik a fogyasztók online környezetbe vetett bizalma - szögezték le az EU tagállamainak külügyminiszterei Brüsszelben. Az uniós tanács tájékoztatása szerint az Európai Unió és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 48 másik tagja határozott arról, hogy tárgyalásokat kezd az elektronikus kereskedelemre vonatkozó globális szabályok bevezetéséről. Az uniós javaslat szerint a digitalizáció alapvetően változtatta meg a vállalkozások és a fogyasztók kereskedési módját és szokásait. Az egységes nemzetközi szabályoknak biztonságos és kiszámítható környezetet kell biztosítaniuk az online kereskedelemhez. A tárgyalások alkalmával elérni kívánt

Jelen cikkünkben szeretnénk ismét felhívni a figyelmet arra, hogy egy ÁSZF elkészítése precizitást, a jogi fogalmak alapos ismeretét igényli. Gyakran találkozunk olyan ÁSZF-szel, melyben a weboldal üzemeltetője - figyelmetlenségből, vagy azért, mert nem gondolja végig az egyes kifejezések fontosságát - bizonyos mondatokban a "vevő" kifejezést használja a jogszabályokban is - nem véletlenül - használatos "fogyasztó", vagy "felhasználó" helyett. Az előbbit a 45/2014-es kormányrendelet, a míg a másodikat az Ekertv. vezette be. Lássuk, milyen következményei lehetnek egy rossz kifejezés használatának: Korábban éppen a fenti okok miatt pert nyert a Net-jog.hu ügyvédje egy ügyben. A lényegi elem a történetben, hogy a webshop nem definiálta pontosan a

A fogyasztó és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. A panaszkezelés módja is kötelező elem az ÁSZF-ekben. A webshop többek között köteles tájékoztatni a vásárlókat a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről, a termékek áráról, a fizetés, a fuvarozás és a teljesítés határidejéről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról is. Ennek körében a webáruháznak tájékoztatni kell a fogyasztókat: a jegyzőkönyvezésről, a panaszkezelési határidőről, arról, hogy az írásban érkezett panaszra írásban ad választ, arról, hogy