A webáruházak teendői elállás esetén
A webáruházak számára az elállási joggal kapcsolatos kötelezettségek pontos és szigorú szabályozás alá esnek, amelyeket a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet részletez. Ez a rendelet meghatározza, hogy amennyiben a fogyasztó él az elállási jogával, a vállalkozás köteles a teljes vételárat visszatéríteni, beleértve a szállítási költségeket is, legkésőbb az elállási szándék tudomásul vételét követő 14 napon belül. A rendelet értelmében a visszatérítést alapvetően ugyanazon a fizetési módon kell végrehajtani, amellyel a fogyasztó eredetileg teljesítette a fizetést. Például, ha a vásárló banki átutalással fizetett, a visszatérítésnek is banki átutalás formájában kell történnie. Ez az elvárás biztosítja, hogy a fogyasztó ne szenvedjen hátrányt a
A webshop teendői elállás esetén
Visszatéríteni a teljes összeget Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (azaz a szállítási költséget is). Fő szabály: a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon A webáruházat üzemeltető vállalkozás elállás esetén a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell, hogy visszatérítse. Tehát, ha utalással fizetett a vásárló a webshopban, akkor a webshopnak is utalnia kell az összeget. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési
Évente 750 webshopot ellenőriznek
Az internetes és csomagküldő értékesítés felülmúlta az 1000 milliárd forintot tavaly a járvány hatására, ezzel párhuzamosan pedig felértékelődött a digitális fogyasztóvédelem szerepe - mondta Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte: az ITM "nem kullog az események után", az elmúlt 5 évben jelentős eredményeket ért el az online kereskedelem fogyasztóvédelmének területén. A 15 ezer forint és 500 ezer forint közötti bírságsávot 200 ezer forint és 2 millió forint közöttire növelték - idézte fel példaként. A tárca továbbá létrehozott egy internetes adatbázist, ahol - a jogsertowebaruhazak.kormany.hu weboldalon - a fogyasztók előzetesen tájékozódhatnak az internetes áruházakról - emlékeztetett jelezve, hogy valamivel
Lehet a számla egyben jótállási jegy?
Sok vállalkozás szeretné egyszerűsíteni a jótállással kapcsolatos adminisztratív teendőket, többen szeretnék, ha a számla egyben jótállási jegyként is funkcionálna. Ennek azonban vannak feltételei. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet részletezi a jótállásra vonatkozó szabályokat. A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. Vannak kötelező elemei a jótállási jegynek, tehát ha valaki szeretné a számlát egyben jótállási jegyként használni,
Pontosított jótállási javítási határidők
2021. január 1-jétől jelentősen változnak a jótállás szabályai. Cikksorozatunkban végigvesszük a változásokat: következnek a pontosított javítási határidők. Törekedni kell a 15 napra A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 9/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 5. §-a alapján a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. A tájékoztatás a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén, elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvétel
Fel kell készülni az új jótállási szabályokra!
A 2021. január 1-jétől jelentősen megváltozó kötelező jótállási szabályok a javítási határnapok, feltételek módosításával is a vásárlók érdekeit szolgálják - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Közleményükben azt írták: a fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint egy-egy termék szervizelése akár 70-100 napig is elhúzódhatott. Az egyértelmű, rövidebb határidők, a legfeljebb háromszori javítás után előírt csere vagy pénzvisszafizetés megóvja a vevőket a végtelenségbe nyúló várakoztatástól, az időrabló utánajárástól. Kiemelték: a termékek rendeltetésszerű használat ellenére bekövetkező meghibásodása óhatatlanul bosszúságot okoz. Megeshet, hogy a vásárlóknak többször is fel kell keresniük a kereskedőt vagy szervizt, mire visszakapják a javított háztartási gépet vagy televíziót, telefont, amelyet így hosszú ideig
Augusztustól szigorúbban ellenőriz a fogyasztóvédelem
A vásárlókat és jogkövető vállalkozásokat védi a fogyasztóvédelmi törvény, valamint a szavatosság és jótállás szabályainak módosítása - hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Cseresnyés Péter elmondta: a fogyasztóvédelmi törvény kedden megjelent módosítása értelmében augusztus 22-étől a fogyasztóvédelmi hatóság nem csak a fogyasztókkal közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladókkal szemben léphet fel jogsértés esetén. A szakemberek az ellátási lánc öt szintjét ellenőrizhetik, tehát az üzletek mellett a gyártókat, az importőröket, a raktárakat és a nagykereskedőket is. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján szükségesnek tartották a jogszabályok módosítását, valamint európai uniós előírásoknak is eleget tesznek - emelte ki az államtitkár. Keszthelyi
Mit kell tartalmaznia egy webshop ÁSZF-ének?
A legfontosabb előírásokat a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza, mely meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. Ennek a tájékoztatásnak a legkézenfekvőbb példája az ún. általános szerződési feltételek megalkotása, aminek segítségével az online shop-ot üzemeltető vállalkozás deklarálja azokat a feltételeket, amelyeket a webshop használ a neten megkötött számos szerződés kötése (rendelések a webshopból) során. Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a webshop a termék lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos
Az árfeltüntetést vizsgálja a hatóság!
Az év elején, a karácsonyi roham lecsengése után a boltok és a webáruházak sokféle akciót hirdetnek meg, jelentős árkedvezményeket kínálnak vásárlóiknak. A fogyasztóvédelmi hatóság a nem valós leértékelések esetén megtévesztés miatt eljárást indít. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a szakemberek idén is az akciós ajánlatok valóságtartalmát, az akciós eladási ár, akciós egységár feltüntetését vizsgálják. A januári leértékelések ellenőrzése során bekérik a kedvezménnyel kínált termék korábbi árait, így győződnek meg arról, hogy valóban csökkent-e az ár, vagy a kereskedő megtévesztő módon a korábbi teljes eladási árat hirdeti akciósként. A fiktív árkedvezmények vagy félrevezető tájékoztatás miatt eljárás indul. Az előírások szerint a
Kiemelten ellenőrzi a hatóság a webshopokat!
A fogyasztóvédelmi hatóság eredményesen lép fel az e-kereskedelemben a megtévesztő termékeket értékesítő webáruházakkal szemben a fogyasztók érdekében - hangsúlyozta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Az államtitkár hangsúlyozta, az e-kereskedelem kiemelt ellenőrzését indokolja, hogy a hat éve folyamatosan bővülő magyar kiskereskedelmi forgalomban az internetes értékesítés egyre nagyobb hányadot képvisel, aránya a 2017. évi 4,3 százalékról 2018-ban 4,5 százalékra, 2019 eddig eltelt időszakában 5,6 százalékra nőtt. Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette, hogy tavaly február óta próbavásárlással 109 webáruházból 124 "csodát ígérő" terméket, szolgáltatást ellenőriztek. A termékek mindegyike megtévesztő információt tartalmazott, nem rendelkezett