A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Telefon: +36 30 622 41 79 (H-Cs 10 és 12, illetve 13 és 15 óra között)

Központi e-mail:

Irodánk: 2119 Pécel, Álmos vezér utca 24.

Image Alt

Blog

A NAIH egy távoktatással kapcsolatos kérdés alapján állásfoglalást adott ki az iskolák ezzel kapcsolatos adatkezeléséről. Összefoglaljuk a lényeget. Az alábbi kérdésben kérte egy érdeklődő a hatóság állásfoglalását: Mennyiben felel meg az adatvédelmi jogszabályok előírásainak, ha a koronavírusra tekintettel bevezetett digitális oktatás során a gyakorlati órákon (így például a testnevelés óra) kiadott feladatok teljesítésének ellenőrzése céljából a tanár a feladat teljesítését igazoló videófelvétel elkészítését és a részére – e-mail, vagy Messenger útján – történő elküldését kéri a 14-16 év közötti diákoktól anélkül, hogy ehhez a Ptk. 2:48. §-a alapján előzetesen kérné a diákok, vagy a szülői felügyeletet gyakorló személy hozzájárulását, illetve bármilyen tájékoztatást

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a www.shopolo.hu weboldalon, valamint Facebook és Instagram posztokban az Antiseptic, illetve Antivirus elnevezésű terméket népszerűsítő vállalkozással szemben. A GVH tájékoztatása szerint a Mi sport, trgovina in storitve d.o.o. eljárás alá vont vállalkozás a termék népszerűsítése során különösen a termék elnevezését, vizuális és szöveges megjelenítését, valamint a termékkel kapcsolatos fogyasztói tapasztalatokat valószínűsíthetően megtévesztésre alkalmas módon jelenítette meg. A vállalkozás valószínűsíthetően megalapozatlan információkat közölt a termék tulajdonságairól, így különösen a vírusokkal és baktériumokkal szembeni védelemre alkalmasságáról. A cég nem jelölte meg a termék gyártóját vagy forgalmazóját, ezek elérhetőségét, valamint a termék összetételét. Emellett valószínű, hogy nem valós információkat közölt a

Az éjszaka megjelent, a 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet alapján változtak az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai. Nincs szükség bejelentésre A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. A fenti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket (a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven

Bizonyos esetekben elfogadható, ha a munkáltató kérdőívet töltet ki azokkal a munkavállalókkal, akik bejelentést tesznek a koronavírus-fertőzés gyanújáról - közölte a NAIH elnöke. Péterfalvi Attila a NAIH honlapján közzétett, koronavírus-járvánnyal kapcsolatos adatkezelésekről szóló tájékoztatójában azt írta, hogy a kérdőívek kitöltése akkor elfogadható, ha a munkáltató előzetes kockázatértékelés alapján úgy véli, a módszer alkalmazása szükséges és arányos mértékben korlátozza a munkavállalók magánszférájához fűződő jogát. A munkáltatók - a kizárólag az infotv. hatálya alá tartozó, például a bűnüldözési, honvédelmi, nemzetbiztonsági célú adatkezelést folytató szerveket kivéve - az GDPR előírásait kötelesek alkalmazni - tudatta. Ismertette, hogy a munkáltató rögzítheti a bejelentés időpontját, az érintett személyazonosságának a

A legfontosabb előírásokat a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza, mely meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. Ennek a tájékoztatásnak a legkézenfekvőbb példája az ún. általános szerződési feltételek megalkotása, aminek segítségével az online shop-ot üzemeltető vállalkozás deklarálja azokat a feltételeket, amelyeket a webshop használ a neten megkötött számos szerződés kötése (rendelések a webshopból) során. Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a webshop a termék lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos

Az olasz adatvédelmi hatóság 27 802 946 euró-s adatvédelmi bírsággal súlytotta a TIM SpA-t (Telecom Italia) a marketing tevékenységével kapcsolatos számos jogsértő adatkezelés miatt. A jogsértések összességében több millió embert érintettek. 2017 januárjától 2019 első hónapjáig több száz jelentés érkezett a hatósághoz, különösen a nemkívánatos promóciós hívások fogadásáról, amelyek hozzájárulás nélkül vagy a telefonfelhasználók tiltakozása ellenére történtek. Volt olyan ügyfél, melyet hozzájárulás nélkül155-szer hívtak egy hónapon belül. A GDPR szabályainak számtalan és súlyos megsértésére derült fény az összetett hatósági vizsgálat során. A cég nem felelt meg a GDPR-ben támasztott elszámoltathatóság elvének sem. A hívások során nem átlátható információkat szolgáltattak az adatfeldolgozásról, és nem

Idén 2020. január 30-án került megrendezésre Magyarország legnagyobb e-kereskedelmi rendezvénye, az Ecommerce Expo, ahol bemutattuk a közönségnek a legaltech alkalmazásunkat. A VirtualJog is bemutatkozott az Ecommerce Expo-n a Net-jog.hu standján, és nagy örömünkre rengetegen érdeklődtek a szolgáltatásunk iránt, sokan döntöttek úgy még aznap, hogy előfizetnek a webshop ászf-ek és adatkezelési tájékoztatók folyamatos frissítését biztosító legaltech alkalmazásunkra. A legnépszerűbb, webáruházak számára szánt VirtualJog jogi csomagok itt érhetők el. A VirtualJog-gal kapcsolatos gyakran ismételt kérdések pedig itt olvashatók.

Az elmúlt időszakban több webshop-ot is ellenőrzött az ügyészség. És, hogy mi jogosítja fel a szervezetet a webshopok ÁSZF-jének ellenőrzésére? Íme: Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 26. § (1) bekezdése értelmében az ügyészségnek a törvényben nem szabályozott, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként gyakorolt büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatásköreiről külön törvények rendelkeznek. Az Ütv. 26. § (2) bekezdése értelmében az ügyész - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - intézkedésének megalapozása érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre, mulasztásra vagy törvénysértő állapotra utal. Az Ütv. 27. § (5) bekezdésének f) pontja szerint törvény perindításra

A németországi adatvédelemért és az információszabadságért felelős szövetségi biztos (BfDI) 10 000 euró bírságot szabott ki a Rapidata GmbH-ra. Több eljárásra volt szükség a Rapidata GmbH távközlési szolgáltatóval szemben, mivel a társaság az ismételt kérések ellenére sem teljesítette a GDPR 37. cikk szerinti követelményét, azaz, hogy a társaság adatvédelmi tisztviselőt nevezzen ki. A 10 000 euró bírság összegét figyelembe vették, hogy a vállalkozás KKV-nak minősül. A GDPR 37. cikke alapján az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki minden olyan esetben, amikor: a) az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat; b) az adatkezelő vagy

A Gazdasági Versenyhivatal által 2017-ben kiadott tájékoztatás, az úgynevezett influencer-ek tevékenységéről, napjainkban is aktuális lehet. Hiszen több esetben is találkozhatunk olyan online tartalmakkal, posztokkal, amelyekben nem megfelelően tüntetik fel, hogy közzétevőjük ellenszolgáltatásban részesült azok megjelenítéséért. A vállalkozások azért, hogy népszerűsítsék termékeiket, szolgáltatásaikat közvetítőket, ismert személyeket kérnek fel együttműködésre. Ezek az együttműködések vagy két oldalúak, a médiában széles körben követett személy és a vállalkozás között jön létre, vagy egy három oldalú kapcsolat alapján, ahol a véleményvezér  és a hirdető között van egy közreműködő média vállalkozás is. Mindkét esetben nagyon fontos olyan szerződési feltételeket lefektetni, amelyek megfelelnek a közzétételre vonatkozó jogi előírásoknak. A

Az év elején, a karácsonyi roham lecsengése után a boltok és a webáruházak sokféle akciót hirdetnek meg, jelentős árkedvezményeket kínálnak vásárlóiknak. A fogyasztóvédelmi hatóság a nem valós leértékelések esetén megtévesztés miatt eljárást indít. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a szakemberek idén is az akciós ajánlatok valóságtartalmát, az akciós eladási ár, akciós egységár feltüntetését vizsgálják. A januári leértékelések ellenőrzése során bekérik a kedvezménnyel kínált termék korábbi árait, így győződnek meg arról, hogy valóban csökkent-e az ár, vagy a kereskedő megtévesztő módon a korábbi teljes eladási árat hirdeti akciósként. A fiktív árkedvezmények vagy félrevezető tájékoztatás miatt eljárás indul. Az előírások szerint a