Ügyvédek

a garantált profizmus

Adatvédelmi (GDPR) jog

hogy jogszerűen kezelje az adatot

E-kereskedelmi jog

hogy rendben legyen az üzlet

Szűrés a következőre

távollévők között kötött szerződés

A magyar fogyasztóvédelem jogszabályai

2018. november 12. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, bírsággarancia, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, ingyen ászf, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf kezelő, kezelés, sablonA fogyasztóvédelem egy igen speciális jogterület, abból a szempontból, hogy ha akarja az ember, ha nem: mindenképp kapcsolatba lép vele. Mindenki fogyasztó, illetve vállalkozásból is egyre több van hazánkban, így elkerülhetetlen a mindennapokban, hogy legalább alapjaiban véve ismerjük jogainkat és kötelezettségeinket. A nem szakavatott szemnek, tehát a nem jogászoknak a legnehezebb mindig az elindulás: milyen jogszabályok jöhetnek egyáltalán szóba, hol érdemes elkezdeni a keresést?

Az első, és legalapvetőbb a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, vagyis a Ptk. A legtöbb esetben ugyanis, amikor fogyasztó és vállalkozás kapcsolatba kerülnek egymással, akkor szerződést kötnek. Ez a szerződés lehet akár írásbeli, akár szóbeli, leggyakrabban adásvételi szerződés. A Ptk. Hatodik Könyve tartalmazza a különböző szerződéseket, de például itt találhatóak a jótállásra, illetve a szavatosságra vonatkozó rendelkezések is.

A következő, szintén törvényi szinten szabályozott az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről. Ugyan neve alapján alapvetőnek tűnhet, hogy ez a jogszabály tartalmaz minden ide vonatkozó rendelkezést, azonban ez nem így van. A fogyasztóvédelmi törvény (Fgytv.) elsősorban a hatóságokról, a hatósági eljárás szabályairól, a hatóságok illetékességéről rendelkezik. Természetesen tartalmaz bizonyos, fogyasztók számára is releváns információt (pl. panaszkezelés), de összességében kijelenthetjük: az Fgytv. leginkább a hatóságok számára hivatott utat mutatni.

Ezzel szemben a mindennapi fogyasztó számára talán legfontosabb a korábbi cikkeinkben is sokat idézett 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részletes szabályairól.  Ez a rendelet tulajdonképpen a Ptk-ban foglalt általános szerződési rendelkezéseket bővíti ki, és specializálja kifejezetten a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogi kapcsolatnak megfelelően. A Korm. rendeletben jelenik meg például az elállás intézménye.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre. A munkánkra milliós bírsággaranciát vállalunk.

Itt a geo-blocking rendelet!

2018. november 6. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, geo blocking, internet ügyvéd, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf ügyvéd gdprAz Európai Tanács rendeletet fogadott el az indokolatlan, területi alapú tartalomkorlátozásnak a belső piacon belüli tilalmáról. A geo-blocking rendelet december 3-án lép hatályba.

A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, amely megakadályozza az online vásárlást végző vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.

Az új jogszabály megszünteti a vevőkkel szemben az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt, és ezzel fellendíti az elektronikus kereskedelmet.

A rendelet főbb elemei:

Cél és hatály

Az új szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy a más tagállamban termékeket és szolgáltatásokat vásárolni kívánó ügyfeleket – fogyasztókat és vállalatokat – ne érhesse megkülönböztetés az árakat, valamint az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.

Egyenlő hozzáférés az árukhoz és szolgáltatásokhoz

A kereskedők három konkrét helyzetben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést a vevőkkel szemben az értékesítés általános feltételeit – így például az árat – illetően. Ezek a helyzetek a következők:

  • a kereskedő egy olyan tagállamban értékesíti az árukat, ahová kínál szállítást, vagy az árut a kereskedő és a vevő közötti megállapodás szerinti helyszínen veszik át;
  • a kereskedő elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat biztosít (ilyen például a felhőalapú szolgáltatás, az adattárolási szolgáltatás, a weboldaltárhely-szolgáltatás vagy a tűzfalszolgáltatás);
  • a kereskedő szolgáltatásokat nyújt, és e szolgáltatásokat a vevő valamely olyan ország területén veszi igénybe, amelyben a kereskedő üzleti tevékenységet folytat (ilyen szolgáltatás például a szállodai elhelyezés, az autókölcsönzés, a sporteseményekre, zenei fesztiválokra vagy szabadidőparkokba szóló belépőjegyek értékesítése).

Az árdiszkriminációval szemben a rendelet ugyanakkor nem tiltja eltérő árak alkalmazását, vagyis nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kereskedő különböző értékesítési feltételeket, például eltérő árakat kínáljon, és bizonyos területeken a fogyasztók bizonyos csoportjait vegye célba.

Ezenfelül nem kötelezi a kereskedőt arra, hogy az árut kiszállítsa a vevő számára egy olyan tagállamba, ahová az értékesítési feltételek értelmében nem kínál kiszállítást.

Fizetési műveletek

A rendelet a fizetési módokat illetően is tiltja az ügyfelek közötti indokolatlan megkülönböztetést. Ezt azt jelenti, hogy a kereskedők nem alkalmazhatnak különböző fizetési feltételeket a vevőkkel szemben azok állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján.

Megkülönböztetéstől mentes hozzáférés az online interfészekhez

A kereskedők nem tilthatják vagy nem korlátozhatják az állampolgárság vagy a lakóhely alapján az ügyfelek hozzáférését az online felületeikhez.

Amennyiben a kereskedő tiltja vagy korlátozza a vevők hozzáférését valamely online interfészhez, vagy átirányítja a vevőket az online interfész másik verziójára, akkor világos magyarázatot kell adnia arról, hogy miért tesz így.

Szükséges tehát a rendeletnek megfelelően az ÁSZF-ek, illetve a webshopok kereskedelmi gyakorlatának felülvizsgálata.

(Forrás: consilium.europa.eu)

Ki a fogyasztó?

2018. október 20. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, bírsággarancia, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, internet ügyvéd, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, új ptk, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

gdpr tanácsadás ügyvédHa fogyasztóvédelemről, fogyasztóvédelmi vitáról beszélünk, biztos, hogy a vállalkozással „szemben” egy (vagy több) fogyasztó áll. Olykor hallani olyan fogyasztóvédelmi ügyekről, amikor is a hatóság megszünteti az eljárást, mivel egyik fél sem minősül fogyasztónak. Ki tehát a fogyasztó, mikor minősül valaki fogyasztónak? Érdemes tisztába tenni a fogalmat.

A magyar fogyasztóvédelem jogi vázát alapjában véve három jogszabály alkotja. A 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk., az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, valamint a 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól. A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontjában, az értelmező rendelkezések között határozza meg a fogyasztó fogalmát. Eszerint fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ezt a fogalmat némiképp kibővíti, vagy inkább specializálja a Fogyasztóvédelmi törvény, amikor az előbbi mondathoz a 2. § a) pontjában hozzáfűzi, h „… természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje”. A korábban idézett Kormányrendelet a Ptk. fogalmával operál.

A fogalom lényege tehát, hogy mindenképpen egy természetes személyről van szó. Jogi személy, például egy cég, fogalmilag kizárt, hogy fogyasztó legyen, még akkor is, ha üzleti tevékenységén kívül jár el. A fogalom másik meghatározó része a szakmán, foglalkozáson, üzleti tevékenységen kívüli eljárás. Egy egyéni vállalkozó, aki a vállalkozásához vesz alapanyagokat, nem fogyasztó. Azonban amikor a családjának és magának megy el bevásárolni – tehát a szakmáján kívül jár el –, akkor természetesen fogyasztó.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!

Szállítási feltételek

2018. október 18. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, bírsággarancia, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, internetjog, net-jog, tartós adathordozó, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf sablon ügyvédNapjainkra a kereskedelemben meghatározó területet foglal el az elektronikus kereskedelem, az interneten elképzelhetetlenül sok webshoptól vásárolhatunk termékeket. Az webes kereskedelem megkerülhetetlen tényezője a kiszállítás, így természetesen a fogyasztóvédelemre vonatkozó jogszabályok is foglalkoznak a kérdéskörrel, illetve a vállalkozások Általános Szerződési Feltételeiben is rendszerint felmerülnek a kiszállítással kapcsolatos információk.

A 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. alapján adásvételi szerződés esetén a szerződő felek teljesíteni kötelesek egymás irányába. A vállalkozás ezt a kötelezettségét a kiszállítással teljesíti, így igen szigorú szabályok vonatkoznak rá. Az eladó internetes vásárlás esetén köteles tájékoztatni a potenciális vevőt mind a szállítás határ idejéről – ami tehát tulajdonképpen a teljesítési határidő –, mind a kiszállítás feltételeiről.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 9. § d) bekezdése egyértelműen megfogalmazza, hogy az eladó köteles még a szerződés megkötése előtt tájékoztatni a fogyasztót a teljesítés feltételeiről, különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről.

A szállítási határidő az az időpont, amíg legkésőbb vállalja a vállalkozás, hogy eljuttatja a terméket a vásárlóhoz. A teljesítés feltételei, valamint a fuvarozás alatt leginkább a szállítási díj értendő. A vásárlónak ugyanis tisztában kell lennie a termék teljes összegével – így beleértve a szállítás díját is – még a rendelés leadása előtt.

7 éves tapasztalat, 700 elkészített ászf és adatkezelési tájékoztató, körülbelül 500 webshopjogi audit, 0 Ft bírság. Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!

Kellékszavatosság

2018. szeptember 8. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf készítés Akár internetes vásárlásról van szó, akár hagyományos értelemben vett kereskedelemről, a szavatosság intézménye garantáltan ott „lebeg” a szerződő felek feje felett.  A kellékszavatosságot a 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. szabályozza.

Minden olyan szerződés esetében, ahol a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymás irányába, a felek kellékszavatossággal tartoznak. Ez azt jelenti, hogy az eladó szavatol azért, hogy termék vagy a szolgáltatás pontosan olyan, amilyennek ő leírja, és nincsen tudomása semmilyen (látható vagy láthatatlan) hibáról, amely már a szerződés pillanatában fennáll.

Amennyiben mégis felmerül valamilyen hiba, úgy a jogosult (tehát a másik fél, esetünkben a fogyasztó) többlépcsős „korrekciós” joggal élhet. Első körben kérheti, hogy az eladó saját költségen javítsa ki a terméket, vagy amennyiben ez lehetetlen, cserélje ki egy új termékre. Amennyiben a csere sem megoldható, vagy a vállalkozás nem vállalja, úgy a következő lépcsőfok az arányos árleszállítás, a hibát pedig a vevő az eladó költségére megjavíttathatja. Az utolsó fok pedig az elállás, ha a fogyasztónak már nem fűződik érdeke a termék javításához, vagy kicseréléséhez.

A kellékszavatosság nem egy önként vállalt garancia, hanem a Ptk. alapján kötelező. Hagyományos szerződések esetében 1 évig köteles az eladó szavatolni, fogyasztói szerződések esetében (a legtöbb webshop esetén) ez az idő azonban 2 év.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kellékszavatosság intézménye olyan hibákra vonatkozik, amelyek már a szerződéskötéskor is fennálltak. Ha a fogyasztó vesz egy mosógépet, ami már a vételkor is hibás volt, ezesetben az eladó köteles azt megjavítani, kicserélni stb. Ha azonban a hiba a szerződéskötést követően keletkezik, például költözés közben a fogyasztó leejti és megsérül, értelemszerűen ezért a hibáért nem felel a vállalkozás. Azt, hogy a hiba már a szerződéskötés előtt keletkezett, a vevő köteles bizonyítani.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!

Mire köteles a vállalkozás elállás esetén?

2018. augusztus 19. | 14 napos elállási jog, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, elállási jog, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, ingyen ászf, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf fogyasztó webshopA fogyasztóvédelem területén az elállási jog az egyik legalapvetőbb fogyasztói jog, a részletszabályai rendkívül szerteágazóak, ráadásul való életben a legkülönbözőbb bonyodalmak merülnek fel. Nem árt így ismerni bizonyos részleteit, hogy mit enged a jog és mit nem.

Az elállás részletszabályait a 45/20147. (II. 26.) Kormány rendelet a 20. §-tól kezdve taglalja. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ilyenkor milyen jogai is vannak a fogyasztónak. Elállás esetén a fogyasztó visszaküldi a terméket, indokolás nélkül. Teljesen természetes, hogy a termék ára 14 napon belül visszajár, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szállítási díj is visszajár. A Korm. rendelet egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy a „teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket”, ezek közül a legtipikusabb a fuvardíj.

Gyakran nincs tisztában ezzel a fogyasztó, de az áru díja abban a formában jár vissza, amiben ő fizette a terméket. Tehát ha bankkártyával vásárolt, akkor átutalással, ha készpénzben, akkor természetesen készpénzben köteles azt visszaszolgáltatni a vállalkozás. A fogyasztó kifejezett beleegyezésével azonban eltérhetnek ettől.

Érdemes a terméket minél előbb visszajuttatni a vállalkozásnak, ugyanis a Rendelet felhatalmazást ad a webshopnak, hogy mindaddig visszatartsa a terméket, amíg vagy meg nem érkezett a termék, vagy a fogyasztó nem bizonyítja, hogy ő feladta a terméket, és onnantól kezdve nincs ráhatása.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

A szerződéskötést megelőző tájékoztatás

2018. július 24. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, internetjog, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

webáruház jog ászf ügyvédEgy hagyományos, élőben kötött szerződésnél teljesen természetes, hogyha a vásárló fél megtekinti a terméket, kipróbálja, illetve kérdésekkel bombázza az eladót, hogy pontosan mik is a vásárlás feltételei, aztán mielőtt aláírná a szerződést, alaposan átolvassa, hogy megfelelőek-e számára az abban foglaltak.

A wepshopokon történő vásárlásoknál azonban ez nem lenne életszerű – éppen ezért a fogyasztó és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót.

Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos feltételeket, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítés határidejét, valamint a vállalkozás panaszkezelési módját.

Ugyan a jogszabály részletesen meghatározza, mégis a vállalkozás köteles az elállási joggal kapcsolatos információkról előzetesen is tájékoztatni a vevőt, illetve hasonló módon a kellékszavatosságra, valamint a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségéről is köteles tájékoztatást adni.

Mindezeken felül a Korm. rendelet 11. §-a végül kötelezi a vállalkozást, hogy a lehetséges panaszkezelési fórumokat illetve azok elérhetőségeit tárja a fogyasztó elé, illetve deklarálja, hogy amennyiben békéltető testülethez fordul a vevő, úgy a cég köteles együttműködni a békéltetés során.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

Fogyasztói jogvita – jogok és kötelezettségek II.

2018. július 6. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, internetjog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

GDPR ügyvédA fogyasztó, mint jogi kategória, szigorúan szabályozott a magyar jogban is, cserébe az állam bizonyos fokig „beleszól” ezekbe a jogviszonyokba. A fogyasztó definícióját egyértelműen tartalmazza a hatályos Ptk. és a fogyasztóvédelmi törvény, és amennyiben az egyik fél fogyasztónak minősül, úgy számos speciális szabály is érvényes a közte és a vállalkozás között fennálló jogviszonyra.

A cikk első részében taglalt, a vállalkozásokat terhelő előzetes tájékoztatásokon túl a mindenkori jogalkotó a fogyasztói jogviták során is bizonyos garanciákkal illeti a fogyasztót. Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között létrejött szerződés is egy, a Polgári Törvénykönyv alapján létrejött magánjogi kontraktus, így, amennyiben a vállalkozás nem a fogyasztót védő jogszabályok egyikét sérti meg, úgy a jogvitában döntésre jogosult fórum a bíróság.

A bíróságokra nehezedő terhet kívánják csökkenteni a békéltető testületek, melyek szintén jogosultak a szerződéssel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket vizsgálni, és adott esetben eldönteni. Fontos hangsúlyozni, hogy a békéltető testülettel történő együttműködés – így például a tárgyaláson történő megjelenés – kötelezettsége a vállalkozásnak. Amennyiben nem teljesíti, úgy a békéltető testület jelzi ezt az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság felé, amely bírsággal bünteti ezért a céget.

Amennyiben azonban a vállalkozás fogyasztói „mivoltában” sérti meg a másik felet – például nem válaszol a fogyasztói panaszra 30 napon belül –, úgy a már említett elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni, melyek Magyarországon a fogyasztó lakóhelye szerinti járási hivatalok.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

Fogyasztói jogvita – jogok és kötelezettségek I.

2018. július 1. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop ászf, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

webáruház ügyvédA vásárló és a vállalkozás közötti jogviszony gyakran vitába, valamilyen ellentétbe torkollik, melyek megoldására Magyarországon több fórum is hivatott, illetve nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezzel kapcsolatban a cégeket számos előzetes tájékoztatási kötelezettség is terheli.

Mindenekelőtt, ahhoz, hogy fogyasztói jogvitáról legyen szó, a vásárlónak fogyasztónak kell lennie. Fogyasztó a hatályos magyar jogszabályok szerint az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Amennyiben egyik fél sem felel meg ennek a kritériumnak, úgy egy „egyszerű” magánjogi vitáról van szó, és a fogyasztóvédelmi garanciák nem alkalmazhatóak.

A jogviták elkerülése érdekében a magyar jog tartalmaz számos kötelezettséget a vállalkozás számára, melyeket kötelesek feltűntetni valamilyen formában – potenciálisan az ÁSZF-ben. Köteles a cég feltünteti a 45/2014. Korm. rendelet 11. § h) pontja értelmében a cég panaszkezelési módját. Az Európai Uniós jogból fakadó, a hatóság tapasztalatai szerint gyakran „lemaradó” kötelezettség az 524/2013/EU rendelet alapján feltüntetendő ODR (Online Dispute Resolution) link, mely az online vitarendezésre szolgál különböző országok közötti fogyasztó – vállalkozó esetén.

Szintén a vállalkozást terheli, hogy a fogyasztói jogvita esetén felmerülő lehetséges fórumok elérhetőségeit közölje a fogyasztóval. Ennek fényében köteles előzetesen feltüntetni a járási hivatalok, mint elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságok elérhetőségeit, valamint a 20 hazánkban működő békéltető testületet, és elérhetőségeit.  Ezzel párhuzamosan a cégeket terheli az együttműködési kötelezettség is a peren kívüli vitarendezési (jelen esetben békéltető testületi) eljárásokban.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

Részletszabályok az elállási jog gyakorlása esetén

2018. június 24. | 14 napos elállási jog, 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, bírság, bírsággarancia, elállási jog, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf, gdprNapjainkban virágzik az elektronikus kereskedelem, sok esetben weboldalon választjuk ki a terméket, melyet előzetesen nem volt alkalmunk szemrevételezni, illetve abban sem lehetünk előzetesen biztosak, hogy a cég az általunk kiválasztott terméket küldi. Ezen esetek megoldására szolgál a magyar jogban a 45/2014. (II.26.) Korm. rendeletben szabályozott, indokolás nélküli elállási jog.

Az elállási jog gyakran „14 napos elállásként” forog a köztudatban, hiszen a fogyasztónak 14 naptári (tehát nem munka~!) napja van elállni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vállalkozás köteles tájékoztatni a vásárlót az elállási jogáról, máskülönben, ez az intervallum akár 1 évre is nyúlhat. Szintén kiemelendő, hogy a 14 napos elállási jog a rendelés leadásától számítva illeti meg a fogyasztót (“a fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja”).

A Kormányrendelet tartalmaz egy elállási mintát (2. melléklet), azonban a vásárló tulajdonképpen bármilyen, egyértelmű nyilatkozatával elállhat (például egy e-mail, vagy akár telefonon is), indokolnia sem kell, hogy miért.A Rendelet szövegéből eredően tehát az írásbeliség sem kritérium.

Felmerül a kérdés, hogy az elállás mikor tekinthető közöltnek. A fogyasztó kötelessége e téren, hogy az átvételtől számított 14 napon belül közölje a vállalkozással az elállási szándékát, például feladjon egy levelet. A 14 nap tehát nem arra vonatkozik, hogy ez időn belül a vállalkozásnak meg is kell kapnia a szóban forgó nyilatkozatot. Az elállás közlését követően a fogyasztónak ismét 14 napja áll rendelkezésre, hogy visszaküldje a terméket, saját költségén. Itt sem a megérkezésnek, hanem a feladásnak/elküldésnek kell megtörténnie 14 napon belül.

Természetesen a vállalkozás a termék árát mindaddig visszatarthatja, amíg az árut kézhez nem kapta. A termék megérkezését követően a vállalkozás ismét 14 napon belül fizeti vissza a teljes összeget: a termék árát és a szállítási díjat is.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza a profi webshop-ügyvédekre!

Bemutatkozás

Folyamatos szakmai fejlődésünkkel, több éves gyakorlattal a net-jog.hu a infokommunikáció és a jog komplex problémáira nyújt megoldást.

net-jog

7 éves tapasztalat, 700 elkészített ászf és adatvédelmi szabályzat, körülbelül 500 webshopjogi audit, számos GDPR audit, 0 Ft bírság

Szakértői munkánkért, tanulmányainkért felelősséget vállalunk - ezt garantálja szakmai felelősségbiztosító partnerünk, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. pénzügyi háttere.

Központi e-mail címünk:
net-jog@net-jog.hu

Árajánlat-kérés:
Ajánlatkérő űrlap

WebshopJog.hu:
Folyamatos védelem a webáruházak számára

Ittvásárolhatsz.hu:
Az Itt vásárolhatsz! logó

Kiemelt partnerünk a WebshopExperts.hu - a webáruházak szakértői.

Rólunk írták

"Pontos jól kidolgozott mindenre kiterjedő, precíz munka. Nem tudok elég hálás lenni érte. Nem véletlen, hogy önöket ajánlják a legtöbb helyen. Ezek után, én is önöket fogom ajánlani mindenkinek."

Baranyai Ferenc

"Őszinte leszek Önhöz, az első szó ami eszembe jutott a tájékoztató áttekintése során az “aztamindenit” volt. Gyönyörű munka!"

Holczhei Tamás

"Maximálisan elégedett vagyok az Önök által nyújtott szolgáltatással, precíz, pontos, gördülékeny volt minden, a válaszadási időről és a gyorsaságról nem is beszélve…"

Kis Klaudia

"Ha minden ilyen professzionálisan működne, mindenkinek könnyebb lenne a dolga az életben."

Hutvágner Barna

További vélemények>>>

facebook

Kategóriák

14 napos elállási jog (48), 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (5), 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (4), 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (24), AB határozat (2), adatbiztonság (8), adatkezelés (111), adatkezelési tájékoztató (133), adatvédelem (171), adatvédelmi angolul (29), adatvédelmi bejelentés (63), adatvédelmi incidens (24), adatvédelmi nyilatkozat (124), adatvédelmi nyilatkozat minta (49), adatvédelmi rendelet (59), adatvédelmi szabályzat (146), adatvédelmi szabályzat készítés (148), adatvédelmi szakértő (160), adatvédelmi tájékoztató (140), adatvédelmi tanácsadás (154), adatvédelmi tisztviselő (29), adatvédelmi törvény (87), általános szerződési feltételek (81), angol ÁSZF (45), ászf (164), ászf készítés (169), ászf minta (99), audit (51), bírság (55), bírsággarancia (80), bírsággarncia (8), cenzúra (3), cookie (2), direct marketing (14), direkt marketing (10), DPO (13), drón (1), Egyéb (22), elállási jog (59), elektronikus megfigyelés (3), EURO 2016 (1), Facebook jog (5), felmondási jog (5), fizetés (3), Foci EB (1), fogyasztó (59), fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés (109), fogyasztóvédelem (129), garancia (35), GDPR (30), GDPR bírság (3), GDPR felkészítés (4), GDPR jogi tanácsadás (4), GDPR megfeleltetés (4), GDPR nyilvántartás (9), GDPR szaktanácsadás (4), GDPR tanácsadás (26), geo blocking (1), hírlevél (11), hírlevél-küldés (6), infotv (39), ingyen ászf (8), internet ügyvéd (58), internet-jogtanácsos (40), internetcenzúra (5), internetjog (70), jogos érdek (1), jogtanácsos (38), jótállás (16), kamera (10), kamerás adatvédelem (14), kamerás megfigyelés (12), karácsony (8), komment (3), könyvelés (1), letöltés (1), március 15. (2), médiajog (6), megfigyelés adatvédelem (3), meteorológiai jog (6), meteorológiai törvény (3), moderálás (2), naih (45), net-jog (70), nyilvántartás (4), online szerencsejáték (2), online vitarendezés (1), ország boltja (1), sérelemdíj (4), szálloda adatvédelem (3), szavatosság (7), szerencsejáték törvény (2), szerzői jog (4), tartós adathordozó (5), távollévők között kötött szerződés (104), telefonos hangrögzítés (1), torrent (1), torrentezés jogi háttere (1), törvényes webshop (147), ügyvéd (144), ügyvédi iroda (124), új ptk (17), uniós adatvédelmi rendelet (6), vagyonvédelmi kamera (3), vasárnap nyitva tartás (2), vasárnapi munkavégzés webshop (2), véleménynyilvánítás (3), visszatartási jog (1), webáruház adatvédelem (76), webáruház ászf (98), webáruház védelem (81), webjog (106), weboldal adatvédelem (84), webshop (144), webshop adatvédelem (56), webshop adózás (2), webshop ászf (134), webshop audit (124), webshop elállási jog (42), webshop jog (222), webshop jogi feltételei (172), webshop jogi háttere (138), webshop könyvelés (2), webshop ptk (33), webshop számlázás (2), webshopjogász (62), WebshopÜgyvéd (41),