A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

adatbiztonság

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Budapesti Rendőr-főkapitányságot adatvédelmi hatósági eljárásban, 5.000.000 Ft adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, mivel a BRFK szolgálati feladatai ellátása során az általa adattárolásra használt pendrive-ot elveszítette, és ennek tényét késedelmesen jelentette be. Az adathordozón megtalálható volt a BRFK teljes nevesített személyzeti állománytáblája, továbbá a rendvédelmi szolgálati jogviszonyváltásra vonatkozó teljes személyügyi anyag, elektronikus másolatban. A bírság kiszabására azért került sor, mivel az érintettek születési adatai, anyjuk neve és különösképpen TAJ száma (a név és munkahely, beosztás ismerete mellett) olyan adatok, amelyekkel elkövethető személyazonosságlopás, személyazonossággal visszaélés, így az incidens kockázatosnak minősül. Valószínűleg a pendrive nem került jogosulatlan személyhez, az

Magánszemélyeket marasztalt el a NAIH egy kamerás megfigyelés miatt. A hatóság határozatában megállapította, hogy Kötelezettek a kamerákkal jogellenes adatkezelést folytattak. A NAIH utasította a Kötelezetteket, hogy a jogellenes kamerás megfigyelést szüntessék meg, adatkezelési műveleteiket hozzákösszhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy a kamerák látószögét módosítják, illetve megfelelő maszkolási, torzítási funkciót alkalmaznak. A határozatban a hatóság kifejtette, hogy a Kötelezettek adatkezelése a GDPR hatálya alá tartozik, mely esetben az adatkezelés jogszerűségének feltétele valamely, a GDPR 6. cikkében szabályozott jogalap fennállása. A Hatóság több alkalommal is felhívta az adatkezelőket arra, hogy jelöljék meg az általuk folytatott adatkezelés jogalapját, azonban ennek a Kötelezettek az eljárás során

800.000 Ft-os adatvédelmi bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság az Egis Gyógyszergyár adatkezelési gyakorlata miatt. A NAIH határozatában megállapította, hogy a szervezet elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetésével kapcsolatos gyakorlata nem felelt meg az Infotv. rendelkezéseinek, így adatvédelmi bírságban részesül: A 800.000 Ft-os bírság kiszabására az alábbiak miatt került sor (röviden): "A Kötelezett jogalap nélkül kezelte a munkavállalók személyes adatait és erről nem is adott megfelelő tájékoztatást.  A Kötelezett a nyilatkozatban nem nyújtott továbbá teljes körű tájékoztatást azzal, hogy nem jelölte meg, hogy hány kamerát üzemeltet, illetve külön-külön az egyes kamerák hol helyezkednek el, valamint, hogy pontosan mely területet figyelik meg. A nyilatkozat nem tartalmazta (

Nagy igazság az Európai Parlament és a Tanács 2016/679-es Rendeletével, vagyis a GDPR-al kapcsolatban, hogy az új adatvédelmi irány igazi nagy változása a rendelet szigorúságában, és az adatvédelmi bírságok nagy mértékű emelkedésében keresendő. Természetesen árnyalja a képet, hogy az Európai Unió a Rendelettel csupán mérföldköveket határoz meg, a konkrét végrehajtás a tagállamok feladata, így a bírság konkrét mértékét is végső soron a tagország hatósága határozza meg. Ezt a kérdéskört járta körbe a NAIH is egy korábbi állásfoglalásában. A magyarországi joggyakorlatra az említett GDPR tehát közvetett módon hat. A Rendelet 83. cikke rendelkezik a közigazgatási bírságok kiszabásának elveiről, legfőbb elvként pedig az (1)

A 21. század egyik „mágikus” alapfogalma az adat. Tulajdonképpen nincs olyan élethelyzet, ahol valamilyen formában ne kerülnének mozgásba adatok. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679-es Rendeletével, vagyis a GDPR-ral erre a jelenségre kívánt reagálni azzal, hogy rendeleti szinten szabályozta a kérdéskört. Az internetnek köszönhetően még összetettebb kérdések merülnek fel, például hogy mi a helyzet a hírlevelekkel? A NAIH egy állásfoglalásában járta körbe a témát, miszerint hírlevélre feliratkozással kapcsolatban lehet-e előnyt nyújtani az érintetteknek. Az adatvédelmi hatóság mindenekelőtt leszögezte: mint minden adatszolgáltatás esetében, a hírlevelek esetében is az önkéntességet kell vizsgálni. Vagyis jelen esetben azt, hogy a kínált előny mennyiben