2018. december 7. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, DPO, GDPR, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, GDPR ügyvéd, naih, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

A NAIH közzétette, hogy mely esetekben kötelező adatvédelmi hatásvizsgálatot végeznie az adatkezelőknek.

Az adatkezelőnek, amennyiben az adatkezelése valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, szükséges az adatkezelést megelőzően elvégeznie adatvédelmi hatásvizsgálatot.

A NAIH felhívja az adatkezelők figyelmét arra, hogy a közzétett listában szereplő adatkezelési műveleteken túl az adatkezelőknek általános kötelezettsége az általa folytatott adatkezelések vonatkozásában az adatvédelmi kockázatok felmérése és a megfelelő kockázatkezelés. A listán szereplő adatkezelések nem jelentik azt, hogy csak ezekben az esetekben kell az adatkezelőnek hatásvizsgálatot lefolytatnia. Ha az adatkezelés a GDPR-ben található feltételeknek megfelel, úgy az adatkezelő köteles hatásvizsgálatot lefolytatni.

A NAIH szerint alábbi adatkezelési műveletek esetében mindenképpen köteles az adatkezelő adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatni:

1. Ha egy természetes személy biometrikus adatainak kezelése módszeres megfigyelésre irányul.

2. Ha kiszolgáltatott helyzetben lévő érintettekkel – különös tekintettel a gyermekekre, munkavállalókra, idős, mentális betegségben szenvedőkre – kapcsolatos biometrikus adat kezelése történik.

3. Ha az adatkezelés egy természetes személy genetikai adatainak egyéb különleges adatokhoz vagy fokozottan személyes jellegű adatokhoz történő hozzákapcsolásával jár.

4. Ha egy természetes személy genetikai adatai kezelésének célja a természetes személy értékelése vagy pontozása.

5. Pontozás. Az adatkezelés célja, hogy az érintett bizonyos tulajdonságait felmérje, és annak eredménye kihatással van az érintett részére nyújtott, illetve nyújtandó szolgáltatás létrejöttére vagy minőségére.

6. Hitelképesség értékelése. Az adatkezelés célja, hogy az érintett hitelképességét felmérje a személyes adatok nagy számú, illetve módszeres értékelése útján.

7. Fizetőképesség értékelése. Az adatkezelés célja, hogy az érintett fizetőképességét felmérje a személyes adatok nagy számú, illetve módszeres értékelése útján.

8. Harmadik személytől gyűjtött adatok további felhasználása. Az adatkezelés célja, hogy a harmadik személytől begyűjtött személyes adatokat felhasználják az érintettre vonatkozó szolgáltatás visszautasítására vagy megszüntetésére vonatkozó döntés meghozatalánál.

9. Diákok, hallgatók személyes adatainak értékelésre való felhasználása. Az adatkezelés célja a diákok, hallgatók felkészültségének, teljesítményének, alkalmasságának, illetve mentális állapotának rögzítése, valamint vizsgálata és az adatkezelés nem jogszabályon alapul, függetlenül attól, hogy az oktatás alap-,közép- vagy felsőfokú.

10. Profilozás. Az adatkezelés célja személyes adatok nagy számú, illetve módszeres értékelése révén végzett profilozás, különösen ha az az érintett munkahelyi teljesítményére, gazdasági helyzetére,
egészségi állapotára, személyes preferenciáira vagy érdeklődési körére, megbízhatóságra vagy viselkedésre, tartózkodási helyére vagy mozgására vonatkozó jellemzők alapján történik.

11. Csalás elleni fellépés. Az adatkezelés célja hitelreferencia-, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni vagy csalásellenes adatbázis felhasználása ügyfelek szűrésére.

12. Okosmérők. Az adatkezelés célja közműszolgáltatók által telepített „okosmérők” alkalmazása (fogyasztási szokások nyomon követése).

13. Joghatással vagy hasonló jelentős hatással járó automatizált döntéshozatal. Az adatkezelés célja a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések meghozatala, amely adatkezelés adott esetben egyének kirekesztését vagy hátrányos megkülönböztetését eredményezheti.

14. Módszeres megfigyelés. Érintettek nagyszámú és módszeres megfigyelése jellemzően közterületeken vagy nyilvános helyeken történő kamerarendszerek, drónok felhasználásával, illetve bármely más új technológia használatával (Wi-Fi tracking, Bluetooth tracking, testkamera).

15. Helymeghatározási adatok kezelése, ha az módszeres megfigyelésre vagy profilalkotásra utal.

16. Munkavállaló munkájának megfigyelése. Munkavállalók munkájának megfigyelése (e-mail-ezés, internetezés, telefonálás stb.). Az adatkezelés célja a munkavállaló munkájának megfigyelése során a munkavállaló személyes adatainak nagy számú és módszeres feldolgozása, illetve értékelése. Például GPS megfigyelő autóban történő elhelyezése, kamerás megfigyelés lopás vagy csalás elleni fellépés céljából.

17. Különleges adatok nagy számban való kezelése. A GDPR (91) preambulumbekezdése alapján a személyes adatok kezelése nem tekinthető nagymértékűnek, ha az adatkezelés egy adott szakorvos, egészségügyi szakember betegei vagy egy adott ügyvéd ügyfelei személyes adataira vonatkozik.

18. Nagyszámú személyes adatok kezelése bűnüldözési célból.

19. Kiszolgáltatott helyzetben lévő érintettekkel kapcsolatos, nagy számban kezelt adatok eredeti céltól eltérő kezelése: pl. gyermekek, idősek, mentális betegségben szenvedők esetében.

20. Gyermekek személyes adatainak kezelése profilozás, automatikus döntéshozatal, vagy marketing céljából, vagy közvetlenül részükre kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások ajánlása
vonatkozásában.

21. Új technológiai megoldások használata az adatkezelés során. Ideértve az érzékelővel ellátott eszközök által előállított adatok interneten vagy más csatornán keresztül történő nagyszámú kezelése (pl.: okos televízió, okos háztartási eszközök, okos játékok stb.), és amelyek adatokat szolgáltatnak a természetes személy fizetőképességére, egészségére, személyes érdeklődési körére,megbízhatóságára vagy viselkedésére, tartózkodási helyére és amelyek alapján profilalkotás történik.

22. Egészségügyi adatokra vonatkozó adatkezelések. Nagy számban kezelt adatok tekintetében a kórházak, egészségügyi ellátó intézmények, magán-egészségügyi szolgáltatók vagy nagyszámú páciensi körrel rendelkező természetgyógyászok által kezelt különleges adatok vonatkozásában. Ideértve a nagyobb sportlétesítmények, edzőtermek által a tagoktól felvett egészségügyi adatok kezelése.

23. Amikor több adatkezelő egy egész ágazat által közösen használt alkalmazást, rendszert, eszközt, illetve platformot tervez létrehozni, amelyben különleges adatokat is kezelnek.

24. Az adatkezelés célja a különböző forrásokból származó adatok összevonása, egymással való megfeleltetése vagy összehasonlítása.

Az adatvédelmi hatásvizsgálat eredményéről előzetesen konzultálni kell a hatósággal, ha az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatok adatkezelő által történt értékelését követően az adatkezelő nem tud megfelelő intézkedéseket hozni a kockázatok elfogadható szintre való csökkentésére, azaz a fennmaradó kockázatok továbbra is jelentősek.

Az adatvédelmi hatásvizsgálatot nem egyetlen alkalommal, hanem folyamatosan kell végezni.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat az adatvédelmi hatásvizsgálat elkészítésére, céges GDPR adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, a GDPR adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére, GDPR tanácsadásra a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Net-jog.hu = IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával.

2018. december 2. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, internet ügyvéd, internetjog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Az elektronikus kereskedelem népszerűsége napjainkra óriási méreteket öltött. A kereskedelem egy jelentős része már a webshopokon zajlik, ebben a sajátos jogi helyzetben az eladó és a vevő – optimális esetben – sosem találkoznak. A technológia ilyen léptű fejlődésével ez a tendencia várhatóan még nagyobb méreteket ölt majd, és a jogalkotó mellett a hatóságoknak is meg kell küzdeniük a helyzet minden kihívásával.

Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már évek óta figyelemmel kíséri az e-kereskedelem alakulását, számos versenyfelügyeleti eljárásra is sor került, valamint közzétette középtávú digitális stratégiáját, ami egyértelművé teszi: a hivatal különös figyelemben részesíti a szektort.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elsősorban versenyjogi kérdésekben illetékes hatósághoz számos fogyasztóvédelmi kérdéskör is tartozik, ráadásul ezek a területek szorosan összekapcsolódnak az adatvédelemmel. A GVH által lefolytatott vizsgálatok gyakran más jogi területhez kapcsolódó hibákat is feltárnak az adott vállalkozásnál, ilyen esetben pedig – túl azon, hogy a Versenyhivatal is alkalmazza pl. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlásait – megteszi a szükséges jelzéseket az illetékes hatóság (pl. a NAIH) felé.

A Gazdasági Versenyhivatal rendelkezik a megfelelő szankciókkal is: az illetékességi körébe tartozó szabályok megsértése esetén a vállalkozást akár az előző éves nettó árbevételének 10%-áig terjedő bírsággal sújthatja. Érdemes tehát odafigyelni a versenyjogi megfelelésen túl a fogyasztóvédelmi és az adatvédelmi megfelelésre is.

Feleljen meg a GDPR-nek és a fogyasztóvédelmi szabályoknak! Kérje árajánlatunkat céges GDPR adatvédelmi auditra, GDPR adatvédelmi szabályzat elkészítésére, ÁSZF-ének elkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával.

2018. november 26. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, DPO, GDPR, GDPR bírság, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR nyilvántartás, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

2018. május 25-e óta hatályos az Európai Unió adatvédelmi rendelete, vagyis a GDPR. Mint azt már számos korábbi cikkünkben kiemeltük, a Rendelet alapjaiban változtatta meg az adatvédelem helyzetét, és főleg a Rendelet szigorúságára alapozott – több milliós bírságokkal is operálhatnak akár a hatóságok.

Magyar viszonylatban a képet mindenképpen árnyalja, hogy a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, vagyis az Infotv. GDPR-al összefüggő módosításai július 26-án léptek hatályba – ez idő óta operál tehát vele a NAIH is. Természetesen számos más jogszabály módosítására lesz még szükség, hogy a magyar jogi helyzet teljesen megfeleljen a GDPR-nak.

Az biztos, hogy jogerős döntést még nem hoztak a magyar hatóságok az adatvédelmi rendelet vagy annak a hatására történt módostó rendelkezések alapján, ugyanis hazánkban inkább a július 26-i „start” az irányadó – azt megelőzően elsősorban konzultációs jellegű megkereséssel fordultak a hatósághoz. Azóta azonban több mint 800 ügy érkezett a NAIH-hoz, és ezeknek legnagyobb része már nem konzultációs jellegű, tehát az eljárások azóta is folyamatban vannak. Saját elmondása alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság célzott ellenőrzéseket még nem tart, ugyanis számos EU-s ország még nem implementálta megfelelően a rendeletben foglaltakat, így statisztika sem áll rendelkezésre, hogy „hol érdemes keresgélni”.

Nem sokára tehát Magyarországon is eldőlnek az első, GDPR alapján lefolytatott eljárások. Ami bizonyos addig is, hogy a bírságolás során az alapelvektől nagyon nem fog eltérni a magyar hatóság sem.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat céges GDPR adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, a GDPR adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére, GDPR tanácsadásra a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával.

2018. november 20. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

A legtöbb magyar vállalkozás idén november 23-án, pénteken tartja az idei Fekete Pénteket, vagyis a Black Friday-t.

A fogyasztóvédelmi jog szempontjából különösen kiemelt eseményről van szó: számos esetben a nagy leárazások és vásárlások esetén keletkeznek a fogyasztóvédelem szempontjából, és az azért felelős hatóságok által is értékelhető, releváns esetek. A jogszabályok természetesen ezen a napon sem változnak, a körülmények azonban igen: nagyértékű vásárlások a fogyasztók részéről, és jelentősen megnövekedett forgalom a vállalkozások részéről. Érdemes mindkét félnek odafigyelnie az alábbi tippekre.

Minden vásárlásra igaz, de ezen a napon különösen: érdemes átolvasni a cég Általános Szerződési Feltételeit, vagyis az ÁSZF-et. A hatályos jogszabályok alapján a cégek kötelesek bizonyos tájékoztatásokat megadni a fogyasztók részére – például az elállási jogról –, és ezt általában az ÁSZF-en keresztül teszik meg. Az ÁSZF a közhiedelemmel ellentétben egy viszonylag könnyen értelmezhető leírás arról, hogy azokban az esetekben, ahol a jogszabályok rugalmasak, milyen eljárásokat alkalmaz az adott cég.

A nagy leárazások közepette gyakran előfordul, hogy az adott cég honlapján bizonyos termékekre 0 vagy 1 forintos, de legalábbis irreálisan alacsony ár kerül feltüntetésre. A hatályos jogszabályok itt is lehetőséget adnak arra, hogy a cég az Általános Szerződési Feltételeiben meghatározza, hogy ebben az esetben hogyan jár el, érdemes tehát átolvasni. A legtöbb cég a valamilyen programhiba esetén, a vállalkozás minden gondossága ellenére felmerülő téves ár esetében előre kiköti, hogy ilyen esetben nem köteles teljesíteni a megrendelést, hanem felajánlhatja a rendes áron történő értékesítést, a vásárló pedig eldöntheti, hogy így is meg kívánja-e vásárolni a terméket, termékeket.

A magyar fogyasztóvédelem intézményeiről és a hatóság gyakorlatáról szóló cikkeink szintén segítséget nyújthatnak, hiszen a jog szemében a Fekete Péntek is „csak egy átlagos nap”.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre. A munkánkra milliós bírsággaranciát vállalunk.

2018. november 12. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, bírsággarancia, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, ingyen ászf, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

A fogyasztóvédelem egy igen speciális jogterület, abból a szempontból, hogy ha akarja az ember, ha nem: mindenképp kapcsolatba lép vele. Mindenki fogyasztó, illetve vállalkozásból is egyre több van hazánkban, így elkerülhetetlen a mindennapokban, hogy legalább alapjaiban véve ismerjük jogainkat és kötelezettségeinket. A nem szakavatott szemnek, tehát a nem jogászoknak a legnehezebb mindig az elindulás: milyen jogszabályok jöhetnek egyáltalán szóba, hol érdemes elkezdeni a keresést?

Az első, és legalapvetőbb a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, vagyis a Ptk. A legtöbb esetben ugyanis, amikor fogyasztó és vállalkozás kapcsolatba kerülnek egymással, akkor szerződést kötnek. Ez a szerződés lehet akár írásbeli, akár szóbeli, leggyakrabban adásvételi szerződés. A Ptk. Hatodik Könyve tartalmazza a különböző szerződéseket, de például itt találhatóak a jótállásra, illetve a szavatosságra vonatkozó rendelkezések is.

A következő, szintén törvényi szinten szabályozott az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről. Ugyan neve alapján alapvetőnek tűnhet, hogy ez a jogszabály tartalmaz minden ide vonatkozó rendelkezést, azonban ez nem így van. A fogyasztóvédelmi törvény (Fgytv.) elsősorban a hatóságokról, a hatósági eljárás szabályairól, a hatóságok illetékességéről rendelkezik. Természetesen tartalmaz bizonyos, fogyasztók számára is releváns információt (pl. panaszkezelés), de összességében kijelenthetjük: az Fgytv. leginkább a hatóságok számára hivatott utat mutatni.

Ezzel szemben a mindennapi fogyasztó számára talán legfontosabb a korábbi cikkeinkben is sokat idézett 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részletes szabályairól.  Ez a rendelet tulajdonképpen a Ptk-ban foglalt általános szerződési rendelkezéseket bővíti ki, és specializálja kifejezetten a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogi kapcsolatnak megfelelően. A Korm. rendeletben jelenik meg például az elállás intézménye.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre. A munkánkra milliós bírsággaranciát vállalunk.

2018. november 8. | adatbiztonság, adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR bírság, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, infotv, internet ügyvéd, naih, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, weboldal adatvédelem, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

800.000 Ft-os adatvédelmi bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság az Egis Gyógyszergyár adatkezelési gyakorlata miatt. A NAIH határozatában megállapította, hogy a szervezet elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetésével kapcsolatos gyakorlata nem felelt meg az Infotv. rendelkezéseinek, így adatvédelmi bírságban részesül:

A 800.000 Ft-os bírság kiszabására az alábbiak miatt került sor (röviden):

• “A Kötelezett jogalap nélkül kezelte a munkavállalók személyes adatait és erről nem is adott megfelelő tájékoztatást.
•  A Kötelezett a nyilatkozatban nem nyújtott továbbá teljes körű tájékoztatást azzal, hogy
  nem jelölte meg, hogy hány kamerát üzemeltet, illetve külön-külön az egyes kamerák hol helyezkednek el, valamint, hogy pontosan mely területet figyelik meg.
• A nyilatkozat nem tartalmazta (…), hogy az érintett munkavállalók – mintegy egymás munkavégzését is ellenőrizve – milyen célból tekinthették meg a felvételeket, illetve
  arra miért volt szükség.
• A nyilatkozat nem tartalmazza továbbá, hogy milyen adatbiztonsági intézkedéseket tett a
  Kötelezett a felvételek tárolásával kapcsolatban.
• A nyilatkozat nem tartalmazza megfelelően továbbá az érintetti jogokat, valamint azt, hogy az érintettek milyen jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe”.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat céges adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, az adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

2018. november 6. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, geo blocking, internet ügyvéd, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Az Európai Tanács rendeletet fogadott el az indokolatlan, területi alapú tartalomkorlátozásnak a belső piacon belüli tilalmáról. A geo-blocking rendelet december 3-án lép hatályba.

A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, amely megakadályozza az online vásárlást végző vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.

Az új jogszabály megszünteti a vevőkkel szemben az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt, és ezzel fellendíti az elektronikus kereskedelmet.

A rendelet főbb elemei:

Cél és hatály

Az új szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy a más tagállamban termékeket és szolgáltatásokat vásárolni kívánó ügyfeleket – fogyasztókat és vállalatokat – ne érhesse megkülönböztetés az árakat, valamint az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.

Egyenlő hozzáférés az árukhoz és szolgáltatásokhoz

A kereskedők három konkrét helyzetben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést a vevőkkel szemben az értékesítés általános feltételeit – így például az árat – illetően. Ezek a helyzetek a következők:

• a kereskedő egy olyan tagállamban értékesíti az árukat, ahová kínál szállítást, vagy az árut a kereskedő és a vevő közötti megállapodás szerinti helyszínen veszik át;
• a kereskedő elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat biztosít (ilyen például a felhőalapú szolgáltatás, az adattárolási szolgáltatás, a weboldaltárhely-szolgáltatás vagy a tűzfalszolgáltatás);
• a kereskedő szolgáltatásokat nyújt, és e szolgáltatásokat a vevő valamely olyan ország területén veszi igénybe, amelyben a kereskedő üzleti tevékenységet folytat (ilyen szolgáltatás például a szállodai elhelyezés, az autókölcsönzés, a sporteseményekre, zenei fesztiválokra vagy szabadidőparkokba szóló belépőjegyek értékesítése).

Az árdiszkriminációval szemben a rendelet ugyanakkor nem tiltja eltérő árak alkalmazását, vagyis nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kereskedő különböző értékesítési feltételeket, például eltérő árakat kínáljon, és bizonyos területeken a fogyasztók bizonyos csoportjait vegye célba.

Ezenfelül nem kötelezi a kereskedőt arra, hogy az árut kiszállítsa a vevő számára egy olyan tagállamba, ahová az értékesítési feltételek értelmében nem kínál kiszállítást.

Fizetési műveletek

A rendelet a fizetési módokat illetően is tiltja az ügyfelek közötti indokolatlan megkülönböztetést. Ezt azt jelenti, hogy a kereskedők nem alkalmazhatnak különböző fizetési feltételeket a vevőkkel szemben azok állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján.

Megkülönböztetéstől mentes hozzáférés az online interfészekhez

A kereskedők nem tilthatják vagy nem korlátozhatják az állampolgárság vagy a lakóhely alapján az ügyfelek hozzáférését az online felületeikhez.

Amennyiben a kereskedő tiltja vagy korlátozza a vevők hozzáférését valamely online interfészhez, vagy átirányítja a vevőket az online interfész másik verziójára, akkor világos magyarázatot kell adnia arról, hogy miért tesz így.

Szükséges tehát a rendeletnek megfelelően az ÁSZF-ek, illetve a webshopok kereskedelmi gyakorlatának felülvizsgálata.

(Forrás: consilium.europa.eu)

2018. november 4. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, DPO, GDPR, GDPR bírság, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, internet ügyvéd, jogos érdek, net-jog, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, uniós adatvédelmi rendelet, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Az Európai Unió adatvédelmi rendelete a 6. cikkben szabályozza az olyan helyzeteket, amikor is az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó, sok esetben egy gyors helyzetre reagálva, az adatok tulajdonosának megkérdezése nélkül végez adatkezelést. Korábbi cikkünkben példákkal illusztráltuk, milyen esetben teheti meg mindezt az adatok kezelője. Természetesen a helyzet jóval bonyolultabb ennél, és számos kötelezettség terheli az adatkezelőt.

Mit kell tennie az adatkezelőnek, hogy megbizonyosodjon: jogos érdekében áll kezelni az adatokat? A 29. cikk szerinti munkacsoport 6/2014-es véleményében az alábbi folyamatokat határozta meg, mint iránymutatás. Mindenekelőtt vizsgálnia kell, hogy a GDPR 6. cikke alapján mely jogalap alkalmazható jelen helyzetben. Ezt követően mérlegelnie kell, hogy az érdek valóban jogszerű-e. A következő lépés annak vizsgálata, hogy valóban szükséges-e az adatkezelés, vagy esetleg más módon is elérhető a cél. Ezt követi annak mérlegelése, valamint dokumentálása, hogy az adatkezelő saját érdeke és az érintett érdeke között hogyan teremthető meg, vagy állítható vissza az egyensúly. Különösen hangsúlyozandó itt a dokumentálás, ugyanis GDPR-nak való megfelelés, az átláthatóság és a bizonyíthatóság alap princípiumai a Rendeletnek.

Felmerül a kérdés: mégis mit tehet az érintett, amennyiben nem egyezik bele az adatkezelésbe. Ez esetben az adatok tulajdonosának jogában áll tiltakozni, ezzel mintegy „megszüntetve” az adatkezelő és/vagy -feldolgozó adatkezelésének jogalapját.

Végül egy kivétel: különleges adatok esetében nem hivatkozhat jogos érdeken alapuló adatkezelésre az adatkezelő.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat céges adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, az adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

2018. október 25. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, internet ügyvéd, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

A 2018. május 25. óta hatályos új, Európai Uniós adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR ugyan letette egy merőben új adatvédelmi irány alapjait, mégis sok tekintetben merített a korábbi adatvédelmi irányelvből.

Ilyen témakör a Rendelet által a 6. cikkben szabályozott adatkezelés jogszerűsége is. Ilyen jogszerűség többek között az adatkezelés jogos érdek alapján, mellyel kapcsolatban érdemes tisztázni néhány dolgot.

Az adatkezelő, vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre, feltéve, hogy az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapján az érintett észszerű elvárásait (GDPR preambulum 47.).

Vannak tehát olyan, előre nehezen meghatározható esetek, amikor az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jogos érdeke alapján végezhet adatkezelést. Tipikusan ilyen eset, amikor az adatkezelő és az érintett között releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn, például az érintett a kezelő ügyfele, vagy alkalmazottja, vagy például az adatok kezelése esetleges csalások megelőzése végett szükséges.

A kérdéskörrel természetesen többször foglalkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A témában talán legérdekesebb állásfoglalásnak tekinthető a kamerarendszerek által rögzített felvételek, mint adatok kérdésköre. A NAIH álláspontja szerint az ilyen adatok is sok esetben tekinthetőek jogos érdeken alapuló adatkezelésnek.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat céges adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, az adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.