2018. augusztus 4. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, audit, GDPR, GDPR tanácsadás, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, WebshopÜgyvéd

Az adatvédelmi jog, mint szakma alfája és omegája, legalapvetőbb eleme az adat. Ennek megfelelően kezeli a kérdést a május óta a témában abszolút meghatározó, az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Adatvédelmi Rendelete (GDPR) is.

A GDPR is megkülönbözteti az adatokat, az alapján, hogy milyen eredetű, mit tartalmaz, és ennek megfelelően van olyan kategória, aminek kezelése fő szabály szerint tilos.

Ez a kategória a különleges adat: ezek olyan szenzitív adatok, amelyek védelméhez fokozott egyéni és társadalmi érdekek kapcsolódnak. Az adatvédelmi rendelet 9. cikke egyértelműen meghatározza, milyen típusú adatok tartoznak ebbe a csoportba:

• a faji vagy etnikai származásra,
• politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok,
• a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok,
• az egészségügyi adatok,
• a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok.

Ezen kategóriák közül a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, valamint az egészségügyi adatok fogalmát külön is meghatározza a Rendelet a 4. cikk 13-15. pontjában. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen pontokban a GDPR a jogállamoknak lehetőséget ad, hogy további korlátozásokat vezessenek meg, így tovább szigorítva az ezen kategóriákba tartalmazó adatok kezelését.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Valódi ügyvédek sokéves tapasztalattal

2018. július 24. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, internetjog, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Egy hagyományos, élőben kötött szerződésnél teljesen természetes, hogyha a vásárló fél megtekinti a terméket, kipróbálja, illetve kérdésekkel bombázza az eladót, hogy pontosan mik is a vásárlás feltételei, aztán mielőtt aláírná a szerződést, alaposan átolvassa, hogy megfelelőek-e számára az abban foglaltak.

A wepshopokon történő vásárlásoknál azonban ez nem lenne életszerű – éppen ezért a fogyasztó és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót.

Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos feltételeket, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítés határidejét, valamint a vállalkozás panaszkezelési módját.

Ugyan a jogszabály részletesen meghatározza, mégis a vállalkozás köteles az elállási joggal kapcsolatos információkról előzetesen is tájékoztatni a vevőt, illetve hasonló módon a kellékszavatosságra, valamint a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségéről is köteles tájékoztatást adni.

Mindezeken felül a Korm. rendelet 11. §-a végül kötelezi a vállalkozást, hogy a lehetséges panaszkezelési fórumokat illetve azok elérhetőségeit tárja a fogyasztó elé, illetve deklarálja, hogy amennyiben békéltető testülethez fordul a vevő, úgy a cég köteles együttműködni a békéltetés során.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

2018. július 20. | adatbiztonság, adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, DPO, GDPR, GDPR tanácsadás, internet ügyvéd, net-jog, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, weboldal adatvédelem, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

A GDPR 6. cikke részletesen meghatározza, hogy az adatkezelő és/ vagy adatfeldolgozó milyen jogalappal kezelheti az érintett adatait. Természetesen az első, és a GDPR hatályba lépéséig egyben leggyakoribb a cikk első részében körbejárt hozzájárulás, mellyel az érintett a felhatalmazásban meghatározottak szerint, de bármikor visszavonhatóan járul hozzá adatainak kezeléséhez.

Nem véletlen, hogy a vállalkozások legtöbbször hozzájárulást kérnek az érintettől – először is, ezt a formát a legegyszerűbb bizonyítani, illetve így az ügyfél is tisztában lesz, hogy milyen adatait, ki és mire használja, használhatja. A GDPR 6. cikkében meghatározottak a hozzájáruláson kívül olyan eseti helyzetek, melyek már jóval nehezebben bizonyíthatóak, illetve adott esetben az érintett sem lesz tisztában adatainak kezelésével, és annak határaival.

Jogszerű az adatkezelés a Rendelet alapján, amennyiben az alábbiak valamelyike teljesül:

1. az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges (pl. webshopban történő regisztráció),
2. az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez (pl. számlázás, pénzmosás megelőzése stb.) szükséges,
3. az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges
4. az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges
5. az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges (pl. kamerás megfigyelés), kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Készüljön fel a GDPR-re! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Valódi ügyvédek sokéves tapasztalattal.

2018. július 16. | adatvédelem, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tanácsadás, ászf, ászf készítés, GDPR, GDPR tanácsadás, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy a nyári szabadságolások miatt 2018. július 16. – augusztus 3. között korlátozottan érhetők el munkatársaink; azonban tekintettel arra, hogy sok webshop szeptemberben tervezi az indulását, a Net-jog.hu ezen időszak alatt is fogadja az árajánlat kéréseket, illetve e-mailes ügyeletet látunk el, és igyekszünk mindenkinek néhány órán belül válaszolni.

Kellemes nyarat kívánunk!

Kérje árajánlatunkat az Ajánlatkérő űrlapunkon, illetve további elérhetőségeinken.  Valódi ügyvédek GDPR és webjogi tanácsadása sokéves tapasztalattal. Net-jog.hu, WebshopJog.hu

2018. július 13. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, DPO, GDPR, GDPR tanácsadás, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshop jog, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Az Európai Parlament és Tanács 2016/679 számú Általános Adatvédelmi Rendelete, vagyis a GDPR közel másfél hónapja hatályban van, és ugyan a körülötte kavart por leülni látszik, a rendelkezései jogi értelemben véve „itt vannak velünk”, így továbbra is érdemes magunkat képezni a témában. Időközben a jogharmonizáció is megkezdődött, a magyar országgyűlés kihirdette az Információs törvény első módosítását is.

Az adatkezelés egy rendkívül összetett, többszereplős folyamat. Az, hogy ez a folyamat jogszerűen történik-e, a GDPR hivatott meghatározni. Preambulumának (40) bekezdésében a Rendelet kimondja, hogy az adatkezelésnek az érintett hozzájárulásán, vagy valamely egyéb jogszerű, akár a nemzeti jogszabály által megállapított alappal kell rendelkeznie. Természetesen ezek közül a legegyértelműbb a hozzájárulás, így az adatkezelők és adatfeldolgozók gyakran olyan esetben is törekszenek ennek beszerzésére, amikor az adatvédelmi rendelet és a honi törvények alapján erre nem lenne szükség (pl. szerződés teljesítése).

A GDPR a 7. cikkben meghatározza, hogy az érintett hozzájárulásának pontosan mik a feltételei. Az első és legfontosabb a hozzájárulással kapcsolatban a bizonyíthatóság, hiszen az adatkezelőt terheli az a kötelezettség, hogy az adatkezelés jogalapját bizonyítsa. A hozzájárulással kapcsolatban lényegi különbség lehet, hogy pontosan milyen ügyekre vonatkozik. Ha ugyanis az érintett hozzájárult ugyan bizonyos adatainak kezeléséhez, azonban az más ügyekre vonatkozik, ezekben az esetekben az adatok kezelőjének világosan, és egyértelműen fogalmazva szükséges beszereznie az új ügycsoportra vonatkozóan is a hozzájárulást.

Ez a hozzájárulás természetesen bármikor visszavonható. Az adatvédelmi rendelet egyik legnagyobb garanciája, hogy az adatok „tulajdonosai” bármikor visszavonhatják a hozzájárulást, amellyel megfosztják az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy a továbbiakban jogszerűen kezelje az érintettek adatait. A visszavonás jogilag a korábbi adatkezelések alapját nem érinti, nem visszamenőleges hatályú.

A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását: Egy zenei fesztivál online jegyértékesítő ügynök közvetítésével értékesít jegyeket. Minden egyes online jegyértékesítésnél hozzájárulást kér az elérhetőségek marketingcélra történő  felhasználásához. Az erre a célra vonatkozó hozzájárulás jelzéséhez a vevők „Nem” vagy „Igen” lehetőséget választhatnak. Az adatkezelő tájékoztatja a vevőket arról, hogy lehetőségük van a hozzájárulás visszavonására. Ehhez munkanapokon 8 és 17 óra között díjmentesen felvehetik a kapcsolatot egy híváskiszolgáló központtal. Ebben a példában az adatkezelő nem tesz eleget az általános adatvédelmi rendelet 7. cikke (3) bekezdésének. A hozzájárulás visszavonása ebben az esetben munkaidőben bonyolított telefonhívást tesz szükségessé, ez nehézkesebb, mint a hét minden napján napi 24 órában nyitva tartó online jegyértékesítőn keresztüli hozzájáruláshoz szükséges egyetlen egérkattintás. (A 29. cikk szerinti munkacsoport iránymutatása az (EU) 2016/679 rendelet szerinti hozzájárulásról 22. példa).

Készüljön fel a GDPR-re! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Valódi ügyvédek sokéves tapasztalattal.

2018. július 6. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, internetjog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

A fogyasztó, mint jogi kategória, szigorúan szabályozott a magyar jogban is, cserébe az állam bizonyos fokig „beleszól” ezekbe a jogviszonyokba. A fogyasztó definícióját egyértelműen tartalmazza a hatályos Ptk. és a fogyasztóvédelmi törvény, és amennyiben az egyik fél fogyasztónak minősül, úgy számos speciális szabály is érvényes a közte és a vállalkozás között fennálló jogviszonyra.

A cikk első részében taglalt, a vállalkozásokat terhelő előzetes tájékoztatásokon túl a mindenkori jogalkotó a fogyasztói jogviták során is bizonyos garanciákkal illeti a fogyasztót. Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között létrejött szerződés is egy, a Polgári Törvénykönyv alapján létrejött magánjogi kontraktus, így, amennyiben a vállalkozás nem a fogyasztót védő jogszabályok egyikét sérti meg, úgy a jogvitában döntésre jogosult fórum a bíróság.

A bíróságokra nehezedő terhet kívánják csökkenteni a békéltető testületek, melyek szintén jogosultak a szerződéssel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket vizsgálni, és adott esetben eldönteni. Fontos hangsúlyozni, hogy a békéltető testülettel történő együttműködés – így például a tárgyaláson történő megjelenés – kötelezettsége a vállalkozásnak. Amennyiben nem teljesíti, úgy a békéltető testület jelzi ezt az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság felé, amely bírsággal bünteti ezért a céget.

Amennyiben azonban a vállalkozás fogyasztói „mivoltában” sérti meg a másik felet – például nem válaszol a fogyasztói panaszra 30 napon belül –, úgy a már említett elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni, melyek Magyarországon a fogyasztó lakóhelye szerinti járási hivatalok.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

2018. július 1. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop ászf, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

A vásárló és a vállalkozás közötti jogviszony gyakran vitába, valamilyen ellentétbe torkollik, melyek megoldására Magyarországon több fórum is hivatott, illetve nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezzel kapcsolatban a cégeket számos előzetes tájékoztatási kötelezettség is terheli.

Mindenekelőtt, ahhoz, hogy fogyasztói jogvitáról legyen szó, a vásárlónak fogyasztónak kell lennie. Fogyasztó a hatályos magyar jogszabályok szerint az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Amennyiben egyik fél sem felel meg ennek a kritériumnak, úgy egy „egyszerű” magánjogi vitáról van szó, és a fogyasztóvédelmi garanciák nem alkalmazhatóak.

A jogviták elkerülése érdekében a magyar jog tartalmaz számos kötelezettséget a vállalkozás számára, melyeket kötelesek feltűntetni valamilyen formában – potenciálisan az ÁSZF-ben. Köteles a cég feltünteti a 45/2014. Korm. rendelet 11. § h) pontja értelmében a cég panaszkezelési módját. Az Európai Uniós jogból fakadó, a hatóság tapasztalatai szerint gyakran „lemaradó” kötelezettség az 524/2013/EU rendelet alapján feltüntetendő ODR (Online Dispute Resolution) link, mely az online vitarendezésre szolgál különböző országok közötti fogyasztó – vállalkozó esetén.

Szintén a vállalkozást terheli, hogy a fogyasztói jogvita esetén felmerülő lehetséges fórumok elérhetőségeit közölje a fogyasztóval. Ennek fényében köteles előzetesen feltüntetni a járási hivatalok, mint elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságok elérhetőségeit, valamint a 20 hazánkban működő békéltető testületet, és elérhetőségeit.  Ezzel párhuzamosan a cégeket terheli az együttműködési kötelezettség is a peren kívüli vitarendezési (jelen esetben békéltető testületi) eljárásokban.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza profi internet-ügyvédekre!

2018. június 24. | 14 napos elállási jog, 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, bírság, bírsággarancia, elállási jog, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Napjainkban virágzik az elektronikus kereskedelem, sok esetben weboldalon választjuk ki a terméket, melyet előzetesen nem volt alkalmunk szemrevételezni, illetve abban sem lehetünk előzetesen biztosak, hogy a cég az általunk kiválasztott terméket küldi. Ezen esetek megoldására szolgál a magyar jogban a 45/2014. (II.26.) Korm. rendeletben szabályozott, indokolás nélküli elállási jog.

Az elállási jog gyakran „14 napos elállásként” forog a köztudatban, hiszen a fogyasztónak 14 naptári (tehát nem munka~!) napja van elállni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vállalkozás köteles tájékoztatni a vásárlót az elállási jogáról, máskülönben, ez az intervallum akár 1 évre is nyúlhat. Szintén kiemelendő, hogy a 14 napos elállási jog a rendelés leadásától számítva illeti meg a fogyasztót (“a fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja”).

A Kormányrendelet tartalmaz egy elállási mintát (2. melléklet), azonban a vásárló tulajdonképpen bármilyen, egyértelmű nyilatkozatával elállhat (például egy e-mail, vagy akár telefonon is), indokolnia sem kell, hogy miért.A Rendelet szövegéből eredően tehát az írásbeliség sem kritérium.

Felmerül a kérdés, hogy az elállás mikor tekinthető közöltnek. A fogyasztó kötelessége e téren, hogy az átvételtől számított 14 napon belül közölje a vállalkozással az elállási szándékát, például feladjon egy levelet. A 14 nap tehát nem arra vonatkozik, hogy ez időn belül a vállalkozásnak meg is kell kapnia a szóban forgó nyilatkozatot. Az elállás közlését követően a fogyasztónak ismét 14 napja áll rendelkezésre, hogy visszaküldje a terméket, saját költségén. Itt sem a megérkezésnek, hanem a feladásnak/elküldésnek kell megtörténnie 14 napon belül.

Természetesen a vállalkozás a termék árát mindaddig visszatarthatja, amíg az árut kézhez nem kapta. A termék megérkezését követően a vállalkozás ismét 14 napon belül fizeti vissza a teljes összeget: a termék árát és a szállítási díjat is.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza a profi webshop-ügyvédekre!

2018. június 19. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, új ptk, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

A webshopokon történő vásárlás, ugyan sok mindenben eltér a boltban történő vásárlástól, hiszen a felek nincsenek egy időben egy helyen, azonban alapjaiban egy valami mégis azonos: ugyanúgy egy, a 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. szerinti adásvételi szerződés jön létre a felek között, ennek megfelelően vizsgálható a létrejött szerződés és különböző aspektusokból – például, hogy mikor jön pontosan létre.

Az internetes vásárlás típusából eredően egy hosszabb folyamat, amelynek csak egy pontján jön és jöhet létre a szerződés.  A vásárló első mozzanata, vagyis a termékek kiválasztása és az azt követő megrendelés az ajánlat elküldése a vállalkozásnak – ezzel még nem jön létre a szerződés.

A cég ugyanis a hatályos jogszabályok értelmében ezt követően köteles 48 órán belül elektronikus úton visszaigazolni a megrendelés megérkezését, és erről üzenetet küldeni a fogyasztó részére, máskülönben a vásárló mentesül a fizetési kötelezettség alól, a szerződés pedig nem jön létre.

Fontos azonban hangsúlyozni: a vállalkozás által küldött olyan – rendszerint automatikus – válasz, amely csak jelzi a megrendelés megérkezését az eladóhoz, illetve, hogy annak feldolgozása folyamatban van, nem alkalmas kötelem létrehozására.

A szerződés létrejöttéhez egy olyan – részletesebb, rendszerint manuális – e-mailben történő visszaigazolás szükséges, amely tartalmazza a szerződés adatait, úgy mint a szerződő felek, a termék leírása, az ár és a teljesítés körülményei.

(Amennyiben a webshop nem kettő, hanem csak egy e-mailt küld visszaigazolásként, úgy a szerződést keletkeztető és ajánlatot elfogadó üzenetnek 48 órán belül meg kell érkeznie a vásárlóhoz).

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot>>> most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza a profi webshop-ügyvédekre!