A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Telefon: +36 30 622 41 79 (H-Cs 10 és 12, illetve 13 és 15 óra között)

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

webshop ászf

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelmi szakterülete a legtöbb ellenőrzést végzők között volt abban az európai uniós szintű ellenőrzéssorozatban, amelynek eredményeként az online oldalak üzemeltetői több millió, a koronavírus-járvánnyal összefüggő félrevezető hirdetést és termékreklámot távolítottak el vagy tiltottak le honlapjaikról - közölte a szaktárca az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint az akció keretében a tárca IT Laboratóriuma a koronavírussal kapcsolatos online termékértékesítést vizsgálta. A résztvevő társhatóságokhoz hasonlóan az ITM is számos kétes ajánlatra és hirdetésre bukkant olyan, a járvánnyal összefüggésben piacra dobott termékeknél, amelyeket az érintett weboldalak megtévesztő módon kínáltak. Sok esetben találkoztak indokolatlanul magas árakkal és megalapozatlan állításokkal is, amelyek szerint

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség felhívást intézett kilenc Bács-Kiskun megyei vállalkozáshoz az általuk alkalmazott általános szerződési feltételek módosítása végett, ugyanis az érintett cégek és vállalkozók a koronavírus járványra hivatkozással tisztességtelen szerződési feltételeket határoztak meg a velük szerződő vásárlók számára. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2020 áprilisában a fogyasztók védelme érdekében folytatott tevékenysége során megvizsgálta kilenc cég, illetve egyéni vállalkozó szerződéskötés céljából meghatározott általános szerződési feltételeit. E cégek és vállalkozók többek között szerszámok, elektronikai termékek, lakberendezési tárgyak, környezetbarát termékek és babaholmik kereskedelmével foglalkoznak, aminek érdekében webáruházat nyitottak. A vizsgálat során a főügyészség azt állapította meg, hogy e vállalkozások a koronavírus járványra hivatkozással tisztességtelen általános szerződési

A számos tájékoztatási kötelezettség mellett fejlesztési teendői is vannak a webáruházaknak a jogilag megfelelő működés érdekében. Az egyik ilyen fontos elem a szerződéskötés technikai feltételeire vonatkozik. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a webáruház köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a

A legfontosabb előírásokat a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza, mely meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. Ennek a tájékoztatásnak a legkézenfekvőbb példája az ún. általános szerződési feltételek megalkotása, aminek segítségével az online shop-ot üzemeltető vállalkozás deklarálja azokat a feltételeket, amelyeket a webshop használ a neten megkötött számos szerződés kötése (rendelések a webshopból) során. Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a webshop a termék lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos

Az év elején, a karácsonyi roham lecsengése után a boltok és a webáruházak sokféle akciót hirdetnek meg, jelentős árkedvezményeket kínálnak vásárlóiknak. A fogyasztóvédelmi hatóság a nem valós leértékelések esetén megtévesztés miatt eljárást indít. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a szakemberek idén is az akciós ajánlatok valóságtartalmát, az akciós eladási ár, akciós egységár feltüntetését vizsgálják. A januári leértékelések ellenőrzése során bekérik a kedvezménnyel kínált termék korábbi árait, így győződnek meg arról, hogy valóban csökkent-e az ár, vagy a kereskedő megtévesztő módon a korábbi teljes eladási árat hirdeti akciósként. A fiktív árkedvezmények vagy félrevezető tájékoztatás miatt eljárás indul. Az előírások szerint a

Kérdés: Rendeltem egy terméket a webáruházból, ami 3 hónap után elromlott. Szeretném, ha a terméket kicserélné a webáruház. Ebben az esetben kinek kell állnia a visszaküldés postaköltségét? Válasz: A termék visszaküldésének és az új, hibátlan termék odaszállításának költsége a webshopot terheli, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:166.§ (1) bekezdése alapján (a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik). Készíttesse el webáruházának ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy regisztráljon a Net-jog ÁSZF kezelő / generátor legaltech alkalmazására, a VirtualJog-ra! Net-jog: IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával, kiváló visszajelzésekkel.

Az ellenőrzött webáruházak 90 százalékánál találtak valamilyen jogsértést az elmúlt években - mondta Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára. Elmondta, az elmúlt években több ezer ellenőrzést hajtottak végre a webáruházakban, és ezernél is több próbavásárlást végeztek. A webáruházaknak nagyon részletes jogszabályoknak kell megfelelniük, a legfontosabbnak mondta közülük a tájékoztatási kötelezettséget. Egy olyan webáruháznál, ahol hiányosak például a cégről, vagy a megvásárolni kívánt termékről szóló információk, nem érdemes vásárolni - mondta. Ha valaki úgy dönt, hogy rendel valamit, ajánlott utólag, a futárnak fizetni, vagy, ha ez nem lehetséges, akkor inkább bankkártyával, mert ha nem érkezik meg a termék,

Dr. Krausz Miklós ügyvéd a Kosárérték.hu e-kereskedelmi magazinban beszélt a Net-jog által kifejlesztett alkalmazásról, a VirtualJog-ról. A Net-jog.hu alapítója, a Virtualjog alkalmazás kapcsán kifejtette: Mi továbbra is azt valljuk, hogy a szabályzatok elkészítéséhez szükség van ügyvédre, azonban kihasználjuk a modern technika lehetőségeit, és – amennyire csak lehet – felgyorsítjuk, megkönnyítjük a webshop üzemeltetők életét, és a VirtualJog rendszerében online készítjük el a szabályzatokat. Tehát nem hagyjuk magukra a webáruházakat, hanem mi magunk, mindent többször átnézve, személyre szabva generáljuk le számukra az ÁSZF-et és GDPR szabályzatot. A VirtualJog használata egyébként igen egyszerű. Előfizetés és adategyeztetés után a Generálás menüpontban találja a felhasználó a

A fogyasztóvédelmi hatóság eredményesen lép fel az e-kereskedelemben a megtévesztő termékeket értékesítő webáruházakkal szemben a fogyasztók érdekében - hangsúlyozta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Az államtitkár hangsúlyozta, az e-kereskedelem kiemelt ellenőrzését indokolja, hogy a hat éve folyamatosan bővülő magyar kiskereskedelmi forgalomban az internetes értékesítés egyre nagyobb hányadot képvisel, aránya a 2017. évi 4,3 százalékról 2018-ban 4,5 százalékra, 2019 eddig eltelt időszakában 5,6 százalékra nőtt. Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette, hogy tavaly február óta próbavásárlással 109 webáruházból 124 "csodát ígérő" terméket, szolgáltatást ellenőriztek. A termékek mindegyike megtévesztő információt tartalmazott, nem rendelkezett

Tapasztalataink szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság legtöbbször az alábbi hiányosságokat találja a weboldalak ÁSZF-jeinek ellenőrzése során: 1. A szolgáltatót nyilvántartásba vevő szerv megnevezése valamint a tárhelyszolgáltató székhelye, telephelye nincs feltüntetve az ÁSZF ide vonatkozó részében. 2. Hibák az elektronikus kereskedelmi törvény hiányos ismerete miatt: • A szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatás nem tér ki a technikai lépésekre, amely az elektronikus szerződés megkötéséhez elengedhetetlen. • Az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségéről szóló tájékoztatás hiánya. • A szerződés alaki követelményeiről nincs megfelelő rendelkezés az ÁSZF-ben. • A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás hiánya. 3. Sok esetben a vállalkozó nem figyelmezteti a fogyasztót, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. 4. A weboldal