Ügyvédek

a garantált profizmus

Adatvédelmi (GDPR) jog

hogy jogszerűen kezelje az adatot

E-kereskedelmi jog

hogy rendben legyen az üzlet

Szűrés a következőre

webjog

A magyar fogyasztóvédelem jogszabályai

2018. november 12. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, bírsággarancia, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, ingyen ászf, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshop ptk, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf kezelő, kezelés, sablonA fogyasztóvédelem egy igen speciális jogterület, abból a szempontból, hogy ha akarja az ember, ha nem: mindenképp kapcsolatba lép vele. Mindenki fogyasztó, illetve vállalkozásból is egyre több van hazánkban, így elkerülhetetlen a mindennapokban, hogy legalább alapjaiban véve ismerjük jogainkat és kötelezettségeinket. A nem szakavatott szemnek, tehát a nem jogászoknak a legnehezebb mindig az elindulás: milyen jogszabályok jöhetnek egyáltalán szóba, hol érdemes elkezdeni a keresést?

Az első, és legalapvetőbb a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, vagyis a Ptk. A legtöbb esetben ugyanis, amikor fogyasztó és vállalkozás kapcsolatba kerülnek egymással, akkor szerződést kötnek. Ez a szerződés lehet akár írásbeli, akár szóbeli, leggyakrabban adásvételi szerződés. A Ptk. Hatodik Könyve tartalmazza a különböző szerződéseket, de például itt találhatóak a jótállásra, illetve a szavatosságra vonatkozó rendelkezések is.

A következő, szintén törvényi szinten szabályozott az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről. Ugyan neve alapján alapvetőnek tűnhet, hogy ez a jogszabály tartalmaz minden ide vonatkozó rendelkezést, azonban ez nem így van. A fogyasztóvédelmi törvény (Fgytv.) elsősorban a hatóságokról, a hatósági eljárás szabályairól, a hatóságok illetékességéről rendelkezik. Természetesen tartalmaz bizonyos, fogyasztók számára is releváns információt (pl. panaszkezelés), de összességében kijelenthetjük: az Fgytv. leginkább a hatóságok számára hivatott utat mutatni.

Ezzel szemben a mindennapi fogyasztó számára talán legfontosabb a korábbi cikkeinkben is sokat idézett 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részletes szabályairól.  Ez a rendelet tulajdonképpen a Ptk-ban foglalt általános szerződési rendelkezéseket bővíti ki, és specializálja kifejezetten a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogi kapcsolatnak megfelelően. A Korm. rendeletben jelenik meg például az elállás intézménye.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre. A munkánkra milliós bírsággaranciát vállalunk.

Itt a geo-blocking rendelet!

2018. november 6. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, geo blocking, internet ügyvéd, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf ügyvéd gdprAz Európai Tanács rendeletet fogadott el az indokolatlan, területi alapú tartalomkorlátozásnak a belső piacon belüli tilalmáról. A geo-blocking rendelet december 3-án lép hatályba.

A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, amely megakadályozza az online vásárlást végző vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.

Az új jogszabály megszünteti a vevőkkel szemben az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt, és ezzel fellendíti az elektronikus kereskedelmet.

A rendelet főbb elemei:

Cél és hatály

Az új szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy a más tagállamban termékeket és szolgáltatásokat vásárolni kívánó ügyfeleket – fogyasztókat és vállalatokat – ne érhesse megkülönböztetés az árakat, valamint az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.

Egyenlő hozzáférés az árukhoz és szolgáltatásokhoz

A kereskedők három konkrét helyzetben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést a vevőkkel szemben az értékesítés általános feltételeit – így például az árat – illetően. Ezek a helyzetek a következők:

  • a kereskedő egy olyan tagállamban értékesíti az árukat, ahová kínál szállítást, vagy az árut a kereskedő és a vevő közötti megállapodás szerinti helyszínen veszik át;
  • a kereskedő elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat biztosít (ilyen például a felhőalapú szolgáltatás, az adattárolási szolgáltatás, a weboldaltárhely-szolgáltatás vagy a tűzfalszolgáltatás);
  • a kereskedő szolgáltatásokat nyújt, és e szolgáltatásokat a vevő valamely olyan ország területén veszi igénybe, amelyben a kereskedő üzleti tevékenységet folytat (ilyen szolgáltatás például a szállodai elhelyezés, az autókölcsönzés, a sporteseményekre, zenei fesztiválokra vagy szabadidőparkokba szóló belépőjegyek értékesítése).

Az árdiszkriminációval szemben a rendelet ugyanakkor nem tiltja eltérő árak alkalmazását, vagyis nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kereskedő különböző értékesítési feltételeket, például eltérő árakat kínáljon, és bizonyos területeken a fogyasztók bizonyos csoportjait vegye célba.

Ezenfelül nem kötelezi a kereskedőt arra, hogy az árut kiszállítsa a vevő számára egy olyan tagállamba, ahová az értékesítési feltételek értelmében nem kínál kiszállítást.

Fizetési műveletek

A rendelet a fizetési módokat illetően is tiltja az ügyfelek közötti indokolatlan megkülönböztetést. Ezt azt jelenti, hogy a kereskedők nem alkalmazhatnak különböző fizetési feltételeket a vevőkkel szemben azok állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján.

Megkülönböztetéstől mentes hozzáférés az online interfészekhez

A kereskedők nem tilthatják vagy nem korlátozhatják az állampolgárság vagy a lakóhely alapján az ügyfelek hozzáférését az online felületeikhez.

Amennyiben a kereskedő tiltja vagy korlátozza a vevők hozzáférését valamely online interfészhez, vagy átirányítja a vevőket az online interfész másik verziójára, akkor világos magyarázatot kell adnia arról, hogy miért tesz így.

Szükséges tehát a rendeletnek megfelelően az ÁSZF-ek, illetve a webshopok kereskedelmi gyakorlatának felülvizsgálata.

(Forrás: consilium.europa.eu)

A jogos érdeken alapuló adatkezelés I.

2018. október 25. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, internet ügyvéd, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

GDPR TanácsadásA 2018. május 25. óta hatályos új, Európai Uniós adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR ugyan letette egy merőben új adatvédelmi irány alapjait, mégis sok tekintetben merített a korábbi adatvédelmi irányelvből.

Ilyen témakör a Rendelet által a 6. cikkben szabályozott adatkezelés jogszerűsége is. Ilyen jogszerűség többek között az adatkezelés jogos érdek alapján, mellyel kapcsolatban érdemes tisztázni néhány dolgot.

Az adatkezelő, vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre, feltéve, hogy az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapján az érintett észszerű elvárásait (GDPR preambulum 47.).

Vannak tehát olyan, előre nehezen meghatározható esetek, amikor az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jogos érdeke alapján végezhet adatkezelést. Tipikusan ilyen eset, amikor az adatkezelő és az érintett között releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn, például az érintett a kezelő ügyfele, vagy alkalmazottja, vagy például az adatok kezelése esetleges csalások megelőzése végett szükséges.

A kérdéskörrel természetesen többször foglalkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A témában talán legérdekesebb állásfoglalásnak tekinthető a kamerarendszerek által rögzített felvételek, mint adatok kérdésköre. A NAIH álláspontja szerint az ilyen adatok is sok esetben tekinthetőek jogos érdeken alapuló adatkezelésnek.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat céges adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, az adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

Fel kell tüntetni a könyvelőt az adatvédelmi szabályzatban?

2018. október 23. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, internet ügyvéd, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ügyvéd, gdpr tanácsadásKérdés érkezett a NAIH-hoz azzal kapcsolatban, hogy a GDPR alapján mikor elégséges az adatkezelőknek a GDPR 13.-15. cikkeiben előírt kötelezettségek teljesítése során csupán a címzettek kategóriát (és nem a konkrét címzetteket) közölni az érintettekkel. Összefoglaltuk a lényeget:

“Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy adott tevékenyéget végző címzettből csupán néhány van, akiknek a személye konkrétan meghatározható, abban az esetben szükséges a címzettek megnevezése és nem elegendő a címzettek kategóriáiról való tájékoztatás. Ha tehát – az kérdést feltevő által említett példánál maradva – az adatkezelő részére a könyvelést egy cég végzi, és részére továbbítanak személyes adatokat, úgy szükséges a könyvelő cég megnevezése.”

“Akkor lehet elegendő a címzettek kategóriáról való tájékoztatás, ha az adott címzetti kör jelentős, és az ő kilétükről való tájékoztatás rontaná a tájékoztató átláthatóságát, közérthetőségét, világosságát, megsértve ezzel az átlátható tájékoztatás követelményét. Ilyen lehet például, amikor egy utazási iroda – amely számos különböző úticélra szervez utazásokat – nem sorolja fel tételesen, hogy mely szállodáknak továbbítja az érintettek személyes adatait, mivel helyszínenként és időpontonként eltérő lehet, hogy hol biztosítja ügyfelei elszállásolását.”

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat céges adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, az adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

Ki a fogyasztó?

2018. október 20. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, bírsággarancia, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, internet ügyvéd, net-jog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, új ptk, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

gdpr tanácsadás ügyvédHa fogyasztóvédelemről, fogyasztóvédelmi vitáról beszélünk, biztos, hogy a vállalkozással „szemben” egy (vagy több) fogyasztó áll. Olykor hallani olyan fogyasztóvédelmi ügyekről, amikor is a hatóság megszünteti az eljárást, mivel egyik fél sem minősül fogyasztónak. Ki tehát a fogyasztó, mikor minősül valaki fogyasztónak? Érdemes tisztába tenni a fogalmat.

A magyar fogyasztóvédelem jogi vázát alapjában véve három jogszabály alkotja. A 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk., az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, valamint a 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól. A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontjában, az értelmező rendelkezések között határozza meg a fogyasztó fogalmát. Eszerint fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ezt a fogalmat némiképp kibővíti, vagy inkább specializálja a Fogyasztóvédelmi törvény, amikor az előbbi mondathoz a 2. § a) pontjában hozzáfűzi, h „… természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje”. A korábban idézett Kormányrendelet a Ptk. fogalmával operál.

A fogalom lényege tehát, hogy mindenképpen egy természetes személyről van szó. Jogi személy, például egy cég, fogalmilag kizárt, hogy fogyasztó legyen, még akkor is, ha üzleti tevékenységén kívül jár el. A fogalom másik meghatározó része a szakmán, foglalkozáson, üzleti tevékenységen kívüli eljárás. Egy egyéni vállalkozó, aki a vállalkozásához vesz alapanyagokat, nem fogyasztó. Azonban amikor a családjának és magának megy el bevásárolni – tehát a szakmáján kívül jár el –, akkor természetesen fogyasztó.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!

Szállítási feltételek

2018. október 18. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, bírsággarancia, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, internetjog, net-jog, tartós adathordozó, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf sablon ügyvédNapjainkra a kereskedelemben meghatározó területet foglal el az elektronikus kereskedelem, az interneten elképzelhetetlenül sok webshoptól vásárolhatunk termékeket. Az webes kereskedelem megkerülhetetlen tényezője a kiszállítás, így természetesen a fogyasztóvédelemre vonatkozó jogszabályok is foglalkoznak a kérdéskörrel, illetve a vállalkozások Általános Szerződési Feltételeiben is rendszerint felmerülnek a kiszállítással kapcsolatos információk.

A 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. alapján adásvételi szerződés esetén a szerződő felek teljesíteni kötelesek egymás irányába. A vállalkozás ezt a kötelezettségét a kiszállítással teljesíti, így igen szigorú szabályok vonatkoznak rá. Az eladó internetes vásárlás esetén köteles tájékoztatni a potenciális vevőt mind a szállítás határ idejéről – ami tehát tulajdonképpen a teljesítési határidő –, mind a kiszállítás feltételeiről.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 9. § d) bekezdése egyértelműen megfogalmazza, hogy az eladó köteles még a szerződés megkötése előtt tájékoztatni a fogyasztót a teljesítés feltételeiről, különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről.

A szállítási határidő az az időpont, amíg legkésőbb vállalja a vállalkozás, hogy eljuttatja a terméket a vásárlóhoz. A teljesítés feltételei, valamint a fuvarozás alatt leginkább a szállítási díj értendő. A vásárlónak ugyanis tisztában kell lennie a termék teljes összegével – így beleértve a szállítás díját is – még a rendelés leadása előtt.

7 éves tapasztalat, 700 elkészített ászf és adatkezelési tájékoztató, körülbelül 500 webshopjogi audit, 0 Ft bírság. Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!

Az adatvédelmi bírság mértéke

2018. október 7. | adatbiztonság, adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR bírság, GDPR nyilvántartás, GDPR tanácsadás, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, weboldal adatvédelem, webshop, webshop adatvédelem, webshop jog, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

gdpr tanácsadásNagy igazság az Európai Parlament és a Tanács 2016/679-es Rendeletével, vagyis a GDPR-al kapcsolatban, hogy az új adatvédelmi irány igazi nagy változása a rendelet szigorúságában, és az adatvédelmi bírságok nagy mértékű emelkedésében keresendő.

Természetesen árnyalja a képet, hogy az Európai Unió a Rendelettel csupán mérföldköveket határoz meg, a konkrét végrehajtás a tagállamok feladata, így a bírság konkrét mértékét is végső soron a tagország hatósága határozza meg. Ezt a kérdéskört járta körbe a NAIH is egy korábbi állásfoglalásában.

A magyarországi joggyakorlatra az említett GDPR tehát közvetett módon hat. A Rendelet 83. cikke rendelkezik a közigazgatási bírságok kiszabásának elveiről, legfőbb elvként pedig az (1) bekezdésben a bírságok hatékonyságát, arányosságát és visszatartó erejét határozza meg. Természetesen a preambulumban megfogalmazottak alapján amennyiben a természetes személy számára a bírság aránytalan terhet jelentene, úgy megrovás is alkalmazható.

Ezeket az elveket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, vagyis az Infotv. is implementálta, így magyar hatóság is az arányosság elvének megfelelően jár el. Ennek legfőbb ismérve a más jogágakban is ismeretes, első elkövetés alkalmával enyhébb elbírálás logikájának megfelelően az adatvédelmi hatóság elsősorban és „első körben” figyelmeztetéssel él.

Természetesen, és erre az állásfoglalás is felhívja a figyelmet, az adatvédelmi hatóság minden esetben az ügy összes körülményének figyelembe vételével hoz döntést. Nehéz meghatározni előre a bírság mértékét, ugyanis a NAIH-nak figyelemmel kell lennie az adatvédelmi rendeletben foglaltakra, illetve az ügy sajátosságaira is a döntéshozáskor. Tipikusan ilyen körülmény az adat típusa, amelyre vonatkozóan a szabálysértést elkövették (pl. különleges adat).

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

GDPR és a hírlevelek

2018. szeptember 29. | adatbiztonság, adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, DPO, GDPR, GDPR tanácsadás, internetjog, naih, net-jog, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshop audit, webshop jog

GDPR ügyvéd tanácsadásA 21. század egyik „mágikus” alapfogalma az adat. Tulajdonképpen nincs olyan élethelyzet, ahol valamilyen formában ne kerülnének mozgásba adatok. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679-es Rendeletével, vagyis a GDPR-ral erre a jelenségre kívánt reagálni azzal, hogy rendeleti szinten szabályozta a kérdéskört. Az internetnek köszönhetően még összetettebb kérdések merülnek fel, például hogy mi a helyzet a hírlevelekkel? A NAIH egy állásfoglalásában járta körbe a témát, miszerint hírlevélre feliratkozással kapcsolatban lehet-e előnyt nyújtani az érintetteknek.

Az adatvédelmi hatóság mindenekelőtt leszögezte: mint minden adatszolgáltatás esetében, a hírlevelek esetében is az önkéntességet kell vizsgálni. Vagyis jelen esetben azt, hogy a kínált előny mennyiben befolyásolja a potenciális feliratkozót. Az természetesen vitán felül áll, hogy az adat tulajdonosának későbbi leiratkozáshoz, illetve a törléshez való jogát semmilyen módon nem sértheti az adatkezelő. Tehát a juttatott előny semmiképp sem követelhető vissza.

Minden szolgáltatás esetében, így a hírlevélre vonatkozóan is él a GDPR azon alapelve, hogy csak olyan személyes adatok megadását lehet kérni az érintettektől, amelyek feltétlenül szükségesek a szolgáltatás – tehát jelen esetben a hírlevél – nyújtásához. Ennek megfelelően nem lehet tehát a szolgáltatás vagy az előny feltételévé tenni, hogy az adatszolgáltató további, nem feltétlenül szükséges adatot szolgáltasson.

A hírlevelek esetében az adatkezelőnek tehát pontosan olyan körültekintően kell eljárnia, illetve olyan szigorú kötelezettségek terhelik, mint más, szintén a GDPR hatálya alá tartozó szolgáltatások esetében.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

Az adatvédelmi bírságokra vonatkozó általános feltételek

2018. szeptember 23. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi incidens, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi nyilatkozat minta, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, adatvédelmi törvény, GDPR, GDPR tanácsadás, internet ügyvéd, internetjog, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

gdpr2018. május 25. óta az Európai Unió adatvédelmi szabályozása egy tőről fakad. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. rendeletének célja, hogy az Unió tagállamainak eddig meglehetősen különböző adatvédelmi szabályait közös nevezőre hozza. A rendeleti forma lehetőséget ad arra, hogy a GDPR-ban meghatározottak közvetlen formában érvényesíthetőek legyenek a tagországokban.

Az mégsem lenne életszerű, hogy az adatvédelmi rendelet a konkrét eljárási szabályokat is meghatározza, hiszen a tagállamok közigazgatási rendszerei sok esetben alapjaiban különböznek egymástól. Ilyen esetekben a GDPR általános elveket, feltételeket határoz meg, amiket az adatvédelmi (közigazgatási) eljárás során kötelesek figyelembe venni a tagország alkalmazó szervei.

Hasonlóképp járt el az adatvédelmi bírságok terén is jogalkotó a rendelet megalkotásakor. Konkrétan ugyan nem szabályozza a kiszabott bírság mértékét, azonban egy olyan keretrendszert, illetve szempontrendszert határoz meg, amit a bírságot kiszabó hatóság köteles figyelembe venni. A szankciókra vonatkozóan az adatvédelmi rendelet „csupán” azt határozza meg, hogy a hatóság milyen körülmények figyelembevételével szabja ki a bírságot, illetve milyen mértékű legyen a bírság.

Ilyen szempontok például a jogsértés jellege, időtartama, a szándékos vagy gondatlan jellege, a jogsértő által elkövetett korábbi, releváns jogsértések (priusz), az adatok kategóriái stb. A teljes felsorolást a GDPR 83. cikk (2) bekezdése tartalmazza.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.

A garancia

2018. szeptember 16. | ászf, ászf készítés, ászf minta, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, jótállás, net-jog, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

ászf webshopHa a modern, főként fogyasztó és vállalkozás között fennálló, mai értelemben vett kereskedelem egyik kulcsszavát keresnénk, jó eséllyel pályázna a címre a „garancia”.

Ez már csak azért is érdekes, mert a hatályos magyar jog nem ismeri a garancia fogalmát – a 2013. évi V. törvény, vagyis a Polgári Törvénykönyv 6:171. § jótállásként definiálja – de ez ne tévesszen meg minket, a két fogalom megegyezik.

A garancia egyik legfőbb érdekessége például a szavatossághoz képest, hogy itt alapvetően egy vállalt kötelezettségről van szó. Ennek megfelelően tehát, amennyiben az egyik fél vállalta a jótállást meghatározott ideig, úgy arra az időre a jótállásban meghatározottak szerint köteles helytállni hibás teljesítés esetén. Mindemellett természetesen létezik a törvényileg kötelező jótállás is, a 151/2003. Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen esetekben köteles a vállalkozás garanciát vállalni. Legtipikusabb ilyen eset amikor a termék 10.000 Ft feletti értékű.

A jótállás igazi sajátossága a bizonyítási teher megfordulásában áll. Alapesetben ugyanis, az eladó értékesít egy terméket, és amennyiben a vásárlás után az elromlik, a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba már a vásárláskor megvolt az áruban. Garancia esetén azonban éppen fordítva: az eladó kötelessége, hogy bizonyítsa, hogy a meghibásodás már a fogyasztó felelőssége, így a kellékszavatosságnál meghatározott javításra, kicserélésre, árleszállításra illetve végső esetben pedig a teljes ár visszafizetésére nem köteles.

A jótállás intézménye tehát egyértelműen szigorúbb a vállalkozásra nézve, mint a kellékszavatosság.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!

Bemutatkozás

Folyamatos szakmai fejlődésünkkel, több éves gyakorlattal a net-jog.hu a infokommunikáció és a jog komplex problémáira nyújt megoldást.

net-jog

7 éves tapasztalat, 700 elkészített ászf és adatvédelmi szabályzat, körülbelül 500 webshopjogi audit, számos GDPR audit, 0 Ft bírság

Szakértői munkánkért, tanulmányainkért felelősséget vállalunk - ezt garantálja szakmai felelősségbiztosító partnerünk, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. pénzügyi háttere.

Központi e-mail címünk:
net-jog@net-jog.hu

Árajánlat-kérés:
Ajánlatkérő űrlap

WebshopJog.hu:
Folyamatos védelem a webáruházak számára

Ittvásárolhatsz.hu:
Az Itt vásárolhatsz! logó

Kiemelt partnerünk a WebshopExperts.hu - a webáruházak szakértői.

Rólunk írták

"Pontos jól kidolgozott mindenre kiterjedő, precíz munka. Nem tudok elég hálás lenni érte. Nem véletlen, hogy önöket ajánlják a legtöbb helyen. Ezek után, én is önöket fogom ajánlani mindenkinek."

Baranyai Ferenc

"Őszinte leszek Önhöz, az első szó ami eszembe jutott a tájékoztató áttekintése során az “aztamindenit” volt. Gyönyörű munka!"

Holczhei Tamás

"Maximálisan elégedett vagyok az Önök által nyújtott szolgáltatással, precíz, pontos, gördülékeny volt minden, a válaszadási időről és a gyorsaságról nem is beszélve…"

Kis Klaudia

"Ha minden ilyen professzionálisan működne, mindenkinek könnyebb lenne a dolga az életben."

Hutvágner Barna

További vélemények>>>

facebook

Kategóriák

14 napos elállási jog (48), 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (5), 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (4), 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (24), AB határozat (2), adatbiztonság (8), adatkezelés (111), adatkezelési tájékoztató (133), adatvédelem (171), adatvédelmi angolul (29), adatvédelmi bejelentés (63), adatvédelmi incidens (24), adatvédelmi nyilatkozat (124), adatvédelmi nyilatkozat minta (49), adatvédelmi rendelet (59), adatvédelmi szabályzat (146), adatvédelmi szabályzat készítés (148), adatvédelmi szakértő (160), adatvédelmi tájékoztató (140), adatvédelmi tanácsadás (154), adatvédelmi tisztviselő (29), adatvédelmi törvény (87), általános szerződési feltételek (80), angol ÁSZF (44), ászf (163), ászf készítés (168), ászf minta (98), audit (51), bírság (55), bírsággarancia (80), bírsággarncia (8), cenzúra (3), cookie (2), direct marketing (14), direkt marketing (10), DPO (13), drón (1), Egyéb (22), elállási jog (59), elektronikus megfigyelés (3), EURO 2016 (1), Facebook jog (5), felmondási jog (5), fizetés (3), Foci EB (1), fogyasztó (58), fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés (108), fogyasztóvédelem (128), garancia (35), GDPR (30), GDPR bírság (3), GDPR felkészítés (4), GDPR jogi tanácsadás (4), GDPR megfeleltetés (4), GDPR nyilvántartás (9), GDPR szaktanácsadás (4), GDPR tanácsadás (26), geo blocking (1), hírlevél (11), hírlevél-küldés (6), infotv (39), ingyen ászf (8), internet ügyvéd (58), internet-jogtanácsos (40), internetcenzúra (5), internetjog (70), jogos érdek (1), jogtanácsos (38), jótállás (16), kamera (10), kamerás adatvédelem (14), kamerás megfigyelés (12), karácsony (8), komment (3), könyvelés (1), letöltés (1), március 15. (2), médiajog (6), megfigyelés adatvédelem (3), meteorológiai jog (6), meteorológiai törvény (3), moderálás (2), naih (45), net-jog (70), nyilvántartás (4), online szerencsejáték (2), online vitarendezés (1), ország boltja (1), sérelemdíj (4), szálloda adatvédelem (3), szavatosság (7), szerencsejáték törvény (2), szerzői jog (4), tartós adathordozó (5), távollévők között kötött szerződés (104), telefonos hangrögzítés (1), torrent (1), torrentezés jogi háttere (1), törvényes webshop (146), ügyvéd (143), ügyvédi iroda (123), új ptk (17), uniós adatvédelmi rendelet (6), vagyonvédelmi kamera (3), vasárnap nyitva tartás (2), vasárnapi munkavégzés webshop (2), véleménynyilvánítás (3), visszatartási jog (1), webáruház adatvédelem (76), webáruház ászf (97), webáruház védelem (81), webjog (105), weboldal adatvédelem (84), webshop (143), webshop adatvédelem (56), webshop adózás (2), webshop ászf (133), webshop audit (124), webshop elállási jog (42), webshop jog (221), webshop jogi feltételei (171), webshop jogi háttere (137), webshop könyvelés (2), webshop ptk (33), webshop számlázás (2), webshopjogász (61), WebshopÜgyvéd (40),