A fogyasztóvédelmi hatóság kiemelt ellenőrzéseket végez az adventi időszakban
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelt ellenőrzéseket végez az adventi időszakban, amelyek kiterjednek a hagyományos üzletek és az webshopok vizsgálatára, de nagy figyelmet fordítanak a most aktuális Black Friday napokra is - közölte Kupecki Nóra alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár. A helyettes államtitkár a Facebook-videóban elmondta, hogy az akciók során két fő tárgykörre figyelnek a hatóság munkatársai: az első, hogy a korábbi ár fel van-e tüntetve, és ha igen, akkor a régebbi ár megfelel-e a valóságnak, vagyis az adott kereskedőnél valóban az volt a legalacsonyabb alkalmazott ár a leárazás bejelentését megelőző 30 napban. A másik ellenőrzési tárgykörben kiemelt figyelmet fordítanak a
Május végétől bírságolható a kettős minőség
Tavasz végétől bírságolható a kettős minőség - közölte Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a Fogyasztóvédelmi világnapon. A tárca közleménye szerint az államtitkár jelezte: a jótállás-szavatosság szabályozásának tavaly januári teljes megújítása óta a legjelentősebb előrelépés a magyar fogyasztók jogainak erősítésében, hogy hátrányos megkülönböztetésüket hamarosan akár félmilliárdos bírsággal szankcionálhatja majd a hatóság. "A május utolsó napjaiban élesedő törvényi előírás a visegrádi országok közös kezdeményezésére megalkotott uniós irányelven alapul. A hazai vásárlóknak nyártól senki nem kínálhat büntetlenül a másutt azonos néven forgalmazottnál gyatrább árucikkeket" - hívta fel a figyelmet Cseresnyés Péter. Mint rögzítették, a kettős minőség 2022. május
Akciós ár – rövidebb jótállás
Elkezdődött a kereskedelmi akciók főszezonja. Az októberi kuponnapokon jellemzően a hagyományos üzletekben, az egész novemberre kiterjedő Black Friday apropóján pedig főként az online áruházakban vásárolhatunk kisebb-nagyobb kedvezményekkel. A termék árához igazodó sávos jótállás januári bevezetése után idén ősszel hasznos lehet egy új szempontot is figyelembe venni, ami várhatóan jobban ráirányítja majd a figyelmet a kedvezőbb ár vagy a hosszabb garancia kérdésére - mutatott rá Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára. A minisztérium közleménye felidézi: 2021-től a bő másfél évtizede változatlan szabályozás átfogó korszerűsítésével új időszámítás kezdődött a jótállásban Magyarországon. Jogos elvárás, hogy a drágább portéka
Félperces: jótállási idő
Kérdés: Webshopot üzemeltetek. Egy 175.000 Ft értékű gázgrill esetén milyen mértékű jótállást kell vállalnom a fogyasztóim felé? Válasz: Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése határozza meg pontosan, hogy milyen mértékű a jótállás időtartama: a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év, b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, c) 250 000 forint eladási ár felett három év. Tehát a 175.000 Ft-os vételárú termék esetén 2 év lesz a kötelező jótállási idő. A jótállás szabályait pontosan, részletesen fel kell tüntetni
A vállalkozások több mint fele vét hibát a jótállásban
Számos vállalkozás lassan zárkózik fel a jótállás és szavatosság 2021-től átfogóan megújított szabályaihoz. A fogyasztóvédelem az év első napjától fokozottan ellenőrzi a vásárlók jogait erősítő előírások betartását. A hatóság az első negyedévben közel 310 üzletben és webáruházban vizsgálódott, 59 százalékuknál talált kifogásolnivalót - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közleményben ismertetik: hosszú ideje a garanciális ügyintézés hiányosságai miatt érkezik be a legtöbb fogyasztói panasz, ezért 2021-től új időszámítás kezdődött a jótállási szabályokban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a terület 17 éve változatlan rendelkezéseit a vásárlók helyzetét javítva, a vállalkozások kötelezettségeit egyértelműbbé téve dolgozta át. A januártól a termék árához
A vállalkozások kötelezettségei a szavatossági és jótállási igények intézése során
A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szól. A rendelet tekintetében több módosítás is történt. A legfontosabbakat foglaltuk most össze. A vállalkozás köteles jegyzőkönyvet felvenni a nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényről. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A vállalkozás ezt a jegyzőkönyvet 3 évig köteles megőrizni, hogy a hatóság kérésére azt be tudja mutatni. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy
Vége a sablonos szakvéleményeknek
A kereskedők a jövőben nem utasíthatják vissza a vásárlók igényeit egy kaptafára készült szakvéleményekkel, mivel azok kötelező tartalmi elemeit 2021. január 1-jétől jogszabály rögzíti - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-nek küldött közleményében. A tájékoztatás szerint ha egy termék jótállási időn belül elromlik, elszakad, vagy bármilyen más hibája merül fel, akkor azt a vevő visszaviheti az üzletbe vagy közvetlenül a szervizbe. Ha nem lehet javítani, akkor ki kell cserélni, vagy vissza kell adni az árát. Előfordul azonban, hogy a bolt a vevőt okolja a termék meghibásodásáért, és erre hivatkozva nem vállalja a javítást, nem fizet vissza
GVH eljárás indult egy védőeszközöket árusító webshop ellen
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a www.shopolo.hu weboldalon, valamint Facebook és Instagram posztokban az Antiseptic, illetve Antivirus elnevezésű terméket népszerűsítő vállalkozással szemben. A GVH tájékoztatása szerint a Mi sport, trgovina in storitve d.o.o. eljárás alá vont vállalkozás a termék népszerűsítése során különösen a termék elnevezését, vizuális és szöveges megjelenítését, valamint a termékkel kapcsolatos fogyasztói tapasztalatokat valószínűsíthetően megtévesztésre alkalmas módon jelenítette meg. A vállalkozás valószínűsíthetően megalapozatlan információkat közölt a termék tulajdonságairól, így különösen a vírusokkal és baktériumokkal szembeni védelemre alkalmasságáról. A cég nem jelölte meg a termék gyártóját vagy forgalmazóját, ezek elérhetőségét, valamint a termék összetételét. Emellett valószínű, hogy nem valós információkat közölt a
Kiemelten ellenőrzi a hatóság a webshopokat!
A fogyasztóvédelmi hatóság eredményesen lép fel az e-kereskedelemben a megtévesztő termékeket értékesítő webáruházakkal szemben a fogyasztók érdekében - hangsúlyozta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Az államtitkár hangsúlyozta, az e-kereskedelem kiemelt ellenőrzését indokolja, hogy a hat éve folyamatosan bővülő magyar kiskereskedelmi forgalomban az internetes értékesítés egyre nagyobb hányadot képvisel, aránya a 2017. évi 4,3 százalékról 2018-ban 4,5 százalékra, 2019 eddig eltelt időszakában 5,6 százalékra nőtt. Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette, hogy tavaly február óta próbavásárlással 109 webáruházból 124 "csodát ígérő" terméket, szolgáltatást ellenőriztek. A termékek mindegyike megtévesztő információt tartalmazott, nem rendelkezett
Gyakori hibák a webshopok ÁSZF-ében
Tapasztalataink szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság legtöbbször az alábbi hiányosságokat találja a weboldalak ÁSZF-jeinek ellenőrzése során: 1. A szolgáltatót nyilvántartásba vevő szerv megnevezése valamint a tárhelyszolgáltató székhelye, telephelye nincs feltüntetve az ÁSZF ide vonatkozó részében. 2. Hibák az elektronikus kereskedelmi törvény hiányos ismerete miatt: • A szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatás nem tér ki a technikai lépésekre, amely az elektronikus szerződés megkötéséhez elengedhetetlen. • Az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségéről szóló tájékoztatás hiánya. • A szerződés alaki követelményeiről nincs megfelelő rendelkezés az ÁSZF-ben. • A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás hiánya. 3. Sok esetben a vállalkozó nem figyelmezteti a fogyasztót, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. 4. A weboldal
