Ügyvédek

a garantált profizmus

Adatvédelmi jog

hogy jogszerűen kezelje az adatot

E-kereskedelmi jog

hogy rendben legyen az üzlet

Szűrés a következőre

médiajog

Felelőssé tehető egy hírportál a gyalázkodó kommentek miatt

2015. június 17. | ászf, bírság, cenzúra, internetcenzúra, internetjog, komment, médiajog, moderálás, véleménynyilvánítás

kommentelés, jogJogerős ítéletben mondta ki kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának fellebbviteli fóruma, az úgynevezett Nagykamara, hogy egy kereskedelmi céllal működő hírportál felelőssé tehető az oldalon megjelenő gyalázkodó kommentek miatt.

A legfőbb európai emberi jogi törvényszék megerősítette azt a 2013-ban született első fokú ítéletet, hogy az észt bíróságok indokolt és arányos intézkedést hoztak, amikor az ország egyik legnagyobb hírportálját gyalázkodó kommentek miatt 320 eurónak (csaknem 100 ezer forint) megfelelő összegre büntették. Az immár végleges ítélet szerint a honlap azért tehető felelőssé, mert a hozzászólások szélsőségesek voltak, s egy olyan cikkhez érkeztek, amelyet a portál mint professzionálisan szerkesztett, kereskedelmi célú híroldal tett közzé, a haladéktalan eltávolításukra tett intézkedések nem voltak megfelelőek. A büntetés pedig semmi esetre sem nevezhető túlzónak az ország egyik legnagyobb hírportálja számára.

Az egész ügy arra vezethető vissza, hogy egy kompcég 2006 telén megrepesztette az egyébként teherautóval is járható jeget a tengeren, ellehetetlenítve ezzel az ottani közlekedést és áruszállítást, miközben a komppal ugyanez drágább. Erről közölt cikket a Delfi nevű észt híroldal, amelyhez olyan hozzászólások érkeztek, amelyek a bíróság szerint kétségkívül törvénysértőek, a gyűlöletbeszéd és az erőszakra uszítás fogalmát is kimerítik, s súlyosan sértik mások személyiségi jogait.

A Delfinél szűrő is működött és jelenteni is lehetett a sértő kommenteket, ám a cikkhez fűzött gyalázkodó hozzászólásokat hat héten át nem távolították el.

A Delfi álláspontja az volt, hogy a kommentek esetében a cég nem tekinthető tartalomszolgáltatónak, mert azt a tartalmat nem ő hozta létre. Az észt hatóságok viszont úgy vélték, hogy a portál igenis kiadó, közzétevő a kommentek esetében is. A strasbourgi bírák szerint a jogértelmezési viták eldöntése a tagállami hatóságok dolga, viszont azt megállapítja, hogy a cégnek tisztában kellett volna lennie a jogi környezettel, jogi tanácsadást is igénybe vehetett volna, magyarán minden lehetősége megvolt arra, hogy tisztában legyen tevékenysége jogi kockázataival.

A bíróság azt is világossá teszi, hogy nem a kommentelők szólásszabadságának korlátozása a kérdés, azokat a szélsőséges kommenteket ugyanis meg sem illeti a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, hanem az, hogy túlzott mértékben és indokolatlanul korlátozták-e a lap információ közzétételéhez fűződő jogát. A bíróság ismét rámutat, hogy nagy súlyt tulajdonít a kommentek tartalmának, és annak, hogy a Delfi egy professzionálisan szerkesztett hírportál, amely kereskedelmi céllal működik, s gazdaságilag is érdekelt abban, hogy minél többen kommenteljenek. Kiemelik a bírák, hogy a közzététel után a felhasználók hozzászólásaikat sem módosítani, sem törölni nem tudták, ezt csak a honlap tudta megtenni. Ezért utasították el a Delfi érvelését, hogy nem volt ráhatásuk a kommentek tartalmára.

Figyelembe vette a bíróság azt is, hogy bár a Delfi arra hivatkozott, hogy a kommentek szerzőit kellene felelősségre vonni, azonosításukat azonban a cég maga lehetetlenítette el azáltal, hogy lehetővé tette a névtelen és regisztráció nélküli kommentelést.

Tekintettel volt a bíróság arra is, hogy a törvénysértő kommentek, bár haladéktalanul törölni kellett volna őket, hat héten át láthatóak voltak az oldalon.

Minden egybevetve a bíróság úgy ítélte meg, hogy a mindezért kiszabott 320 eurós “következmény” csekély, és semmi esetre sem tekinthető túlzott büntetésnek, a kommentelés népszerűsége sem csökkent, még mindig többségben vannak a névtelen hozzászólók, de a Delfi moderátor csapatot is felállított a kommentek szűrésére. A bíróság azt is megjegyzi, hogy az ezt követő hasonló perekben az észt bíróságok nem szabtak ki kártérítést vagy büntetést, csak a sértő tartalmat távolíttatták el.

forrás: mti

Internetcenzúra top 10

2014. február 6. | cenzúra, internetcenzúra, internetjog, médiajog, net-jog

net-jogAz újságírók védelmére alakult, New York-i székhelyű független nemzetközi bizottság (CPJ) szerdai jelentése szerint a következő tíz ország az, ahol a leginkább korlátozzák az internet használatát, s ahol ha valaki ezt kifogásolja, komoly bajba kerülhet (MTI):

1. Észak-Korea. A kormány minden honlapot ellenőriz. A lakosság 4 százaléka fér hozzá az internethez.

2. Burma. A hatóságok szűrik az elektronikus levelezést, és blokkolják az olyan csoportok elérését, amelyek leleplezik az emberi jogok megsértését vagy nem értenek egyet a kormánnyal.

3. Kuba. A világháló csak a kormány által ellenőrzött “belépő pontokon” érhető el. Az online tevékenységet figyelik IP-cím blokkolással, kulcsszavas szűréssel és a böngészési előzmények ellenőrzésével.

4. Szaúd-Arábia. Mintegy 400 ezer oldalt blokkoltak, köztük mindegyiket, amelyen a királyság hitével összeegyeztethetetlen módon vitattak meg politikai, társadalmi vagy vallási kérdéseket.

5. Irán. A bloggereknek regisztráltatniuk kell magukat a művészeti és kulturális minisztériumban. Akik kifejezik ellenkezésüket az országot irányító muzulmán papokkal, azokat zaklatják és bebörtönzik.

6. Kína. Kínának van a legmerevebb cenzorprogramja a világon. A kormányzat szűri a kereséseket, blokkolja a honlapokat vagy törli a rajtuk található “kényes” tartalmakat, átirányítja a keresést Tajvan függetlenségéről vagy a Tienanmen téri mészárlásról a kommunista párt számára kedvező témákra.

7. Szíria. Letartóztatják a bloggereket, akik “veszélyeztetik a nemzeti egységet”. Az internetes kávézókban mindenkit felszólítanak a személyazonossága igazolására, felírják a használat idejét, és jelentik a hatóságoknak.

8. Tunézia. Az internetes szolgáltatóknak jelenteniük kell a kormánynak az összes blogger IP címét és személyes adatait. Minden forgalom központi hálózaton megy át. A kormány minden feltett tartalmat szűr, és figyelemmel követi az e-maileket.

9. Vietnam. A kommunista párt megköveteli a Yahoo-tól, a Google-tól és a Microsofttól minden blogger adatainak elárulását, aki az ő platformjukat használja. Blokkolják a kormányt bíráló oldalakat, akárcsak azokat, amelyek a demokráciáért, az emberi jogokét és a vallásszabadságért küzdenek.

10. Türkmenisztán. Az egyetlen internetszolgáltató a kormány. Sok hely elérését akadályozza, és figyeli az összes fiókot a Gmail, a Yahoo és a Hotmail esetében.

Erős szélben nincs tűzijáték

2013. augusztus 20. | médiajog, meteorológiai jog

A polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3.34-es pontja határozza meg, hogy mikor kell elhalasztani, vagy leállítani a tűzijátékot. Ezek szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat által közzétett

  • narancs vagy
  • piros riasztási fokozat esetében, illetve
  • erős szélben (a széliránytól függetlenül, ha a szél sebessége a kilövés irányától a pirotechnikai terméket a védőterületén kívülre eltéríti).

A szélerősség mértékének leírását megtalálhatjuk a Köpönyeg egyik Híreső cikkében, mely szerint erős szélnek minősül a 38,6 km/h-s, vagy annál erősebb szél.

Árvíz: a katasztrófavédelem médiajogi feladata

2013. június 4. | Egyéb, médiajog, meteorológiai jog

fotó: mti

fotó: mti

2013. június 4-én veszélyhelyzetet rendelt el Orbán Viktor az árvíz miatt. A miniszterelnök a kormányzati koordinációs bizottság ülése után elmondta: az árvízi védekezéshez szükséges költségvetési forrásokat megnyitották, és mozgósítani tudnak körülbelül 8 ezer katonát, ugyancsak 8 ezer katasztrófavédelmi dolgozót, 1400 vízügyi szakembert és 3600 rendőrt.

A veszélyhelyzetet a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján akkor rendeli el, ha az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében szükséges. Ilyen esetekben a Kormány sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A katasztrófavédelmi törvény 34. § (1) bekezdése  felsorolja a lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának módjait, melyek között első helyen szerepel a közérdekű közlemény közzététele, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

A  médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (médiatörvény) 32. § (6) bekezdése pedig előírja, hogy a közszolgálati (többek között: m1, m2, Duna, Petőfi Rádió), a közösségi és a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató (RTL Klub, TV2) köteles közzétenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdekű közleményét, amennyiben az az emberi életet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető vagy károsító események várható bekövetkezéséről, a már bekövetkezett ilyen események következményeinek enyhítéséről, elvégzendő feladatokról tájékoztat. (…) A közzétételi kötelezettség ezen események helyszíne szerinti vételkörzetben működő helyi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli.

Monopolizáljuk a jogsértést?!

2013. április 11. | médiajog, meteorológiai jog, meteorológiai törvény

radarképek, omszMint ismeretes, a készülő meteorológiai törvény monopolizálni igyekszik az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológiai tevékenységét – elsősorban a veszélyjelzések, riasztások terén. Huncut módon azonban – miközben mindenki a tervezettel foglalkozik – az OMSZ január 1-jével módosította a díjszabását, mely szerint a televíziók nagyságrendileg 5, az internetes szolgáltatók 23 millió forintos áron használhatják az egyébként közérdekű adatnak számító radarképeket.

2009-ben már egyszer eljátszotta ezt a Szolgálat, az akkori játékuknak az akkori adatvédelmi biztos állásfoglalása vetett véget, ami kimondta, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat nem kötheti a radarképek más honlapon való folyamatos megjelenítését díjfizetéshez, jelenlegi gyakorlata törvénysértő.

Megkérdeztük az OMSZ-t, hogy mégis milyen jogi állásfoglalás, vagy jogértelmezés alapján tették ismét – a felhasználók tájékoztatása nélkül fizetőssé a közérdekű radarképeket. Válasz még nem érkezett…

Miért rekedtek ennyien a hóban?

2013. március 17. | médiajog, meteorológiai jog, meteorológiai törvény

köpönyeg.huSzombat délutánig 3720 autót és 14 472 embert szabadítottak ki a hó fogságából. De mi vezetett ideáig? Ki lehet a felelős? Egyáltalán lehet felelős? Cikkünkben ezt próbáljuk megválaszolni.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat március 11-én, a Köpönyeg már március 10-én komoly havazásra figyelmeztetett. Utóbbi előrejelzése konkrétan így szólt:

“Csütörtökön komoly változás várható: sokfelé várható jelentős mennyiségű eső, melyet a bezúduló hideg levegő hatására egyre többfelé hó válthat fel. Többfelé viharossá fokozódik az északi szél.

Pénteken, március 15-én, nemzeti ünnepünkön az erős, többfelé viharos (sőt néhol erősen viharos) szél hatására lassan felszakadozik a felhőzet, de még így is több helyen alakulhat ki havazás, hózápor. Drasztikusan visszaeshet a hőmérséklet, délután is mindössze 0 fok körüli értékeket mérhetünk.”

Az időjárás-előrejelzéssel tehát nem volt gond, hiszen azok a felhasználók, akik nem nézik a magánszolgáltatók tájékoztatását is legalább 4 nappal korábban értesülhettek a várható cudar időjárásáról. Az már más kérdés, hogy ezeket a prognózisokat mennyire értették meg és fogadták be.

A hóban rekedtek legnagyobb problémája az volt, hogy amikor már megtörtént a baj, senki sem tájékoztatta őket. És itt jön elő elsősorban a felelősség kérdése:

A  médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (médiatörvény) 32. § (6) bekezdése ugyanis előírja, hogy a közszolgálati (többek között: m1, m2, Duna, Petőfi Rádió), a közösségi és a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató (RTL Klub, TV2) köteles közzétenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdekű közleményét, amennyiben az az emberi életet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető vagy károsító események várható bekövetkezéséről, a már bekövetkezett ilyen események következményeinek enyhítéséről, elvégzendő feladatokról tájékoztat. (…) A közzétételi kötelezettség ezen események helyszíne szerinti vételkörzetben működő helyi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli. Megjegyezzük, hogy számos helyi rádió közlemények nélkül is tájékoztatta az autósokat (Ozone Fm, Vörösmarty Rádió stb.).

Miután országos havazással álltunk szemben, az OMSZ pedig 14 megyére adott ki figyelmeztető előrejelzést már akár szerdától (március 13.) intézkedhetett volna a katasztrófavédelem, hiszen az előrejelzések alapján várható volt, hogy emberi életek is veszélybe kerülhetnek. Amikor pedig már megtörtént a “katasztrófa”, szintén nem élt jogszabály adta jogával, és elmulasztotta közzétenni közleményét, ami arról szólt volna, hogy mit tegyenek, mit ne tegyenek a szerencsétlenül járt autósok. Sajnos nem tették.

Végül aztán ezredszer is a magánszolgáltatók vállaltak fel állami feladatokat, a Köpönyeg facebook oldala például összegyűjtötte a segíteni szándékozó emberek listáját és a segítséget kérők üzeneteit is több százezer emberhez juttatta el, ráadásul 2 napon át folyamatosan közölt információkat a weboldalán is.

Bemutatkozás

Folyamatos szakmai fejlődésünkkel, több éves gyakorlattal a net-jog.hu a infokommunikáció és a jog komplex problémáira nyújt megoldást.

net-jog

A Net-jog kiemelt szakmaiságát a többéves tapasztalat és az együttműködő ügyvédi irodáink biztosítják.

Szakértői munkánkért, tanulmányainkért felelősséget vállalunk - ezt garantálja szakmai felelősségbiztosító partnerünk, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. pénzügyi háttere.

Központi e-mail címünk:
net-jog@net-jog.hu

Árajánlat-kérés:
Ajánlatkérő űrlap

WebshopJog.hu:
Folyamatos védelem a webáruházak számára

Ittvásárolhatsz.hu:
Az Itt vásárolhatsz! logó

Kiemelt partnerünk a WebshopExperts.hu - a webáruházak szakértői.

Rólunk írták

"Pontos jól kidolgozott mindenre kiterjedő, precíz munka. Nem tudok elég hálás lenni érte. Nem véletlen, hogy önöket ajánlják a legtöbb helyen. Ezek után, én is önöket fogom ajánlani mindenkinek."

Baranyai Ferenc

"Őszinte leszek Önhöz, az első szó ami eszembe jutott a tájékoztató áttekintése során az “aztamindenit” volt. Gyönyörű munka!"

Holczhei Tamás

"Maximálisan elégedett vagyok az Önök által nyújtott szolgáltatással, precíz, pontos, gördülékeny volt minden, a válaszadási időről és a gyorsaságról nem is beszélve…"

Kis Klaudia

"Ha minden ilyen professzionálisan működne, mindenkinek könnyebb lenne a dolga az életben."

Hutvágner Barna

További vélemények>>>

facebook

Kategóriák

14 napos elállási jog (41), 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (5), 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (4), 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (23), AB határozat (2), adatbiztonság (2), adatkezelés (79), adatkezelési tájékoztató (106), adatvédelem (135), adatvédelmi angolul (15), adatvédelmi bejelentés (60), adatvédelmi incidens (16), adatvédelmi nyilatkozat (98), adatvédelmi nyilatkozat minta (33), adatvédelmi rendelet (27), adatvédelmi szabályzat (114), adatvédelmi szabályzat készítés (122), adatvédelmi szakértő (122), adatvédelmi tájékoztató (109), adatvédelmi tanácsadás (116), adatvédelmi törvény (60), általános szerződési feltételek (72), angol ÁSZF (20), ászf (131), ászf készítés (135), ászf minta (79), audit (44), bírság (53), bírsággarancia (71), bírsággarncia (8), cenzúra (3), cookie (2), direct marketing (14), direkt marketing (10), drón (1), Egyéb (22), elállási jog (50), elektronikus megfigyelés (2), EURO 2016 (1), Facebook jog (4), felmondási jog (3), fizetés (3), Foci EB (1), fogyasztó (29), fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés (80), fogyasztóvédelem (99), garancia (31), GDPR (1), hírlevél (11), hírlevél-küldés (6), infotv (36), ingyen ászf (6), internet ügyvéd (23), internet-jogtanácsos (37), internetcenzúra (5), internetjog (54), jogtanácsos (33), jótállás (14), kamera (8), kamerás adatvédelem (12), kamerás megfigyelés (10), karácsony (6), komment (3), könyvelés (1), letöltés (1), március 15. (2), médiajog (6), megfigyelés adatvédelem (3), meteorológiai jog (6), meteorológiai törvény (3), moderálás (2), naih (38), net-jog (48), nyilvántartás (4), online szerencsejáték (2), online vitarendezés (1), ország boltja (1), sérelemdíj (4), szálloda adatvédelem (3), szavatosság (5), szerencsejáték törvény (2), szerzői jog (4), tartós adathordozó (4), távollévők között kötött szerződés (80), telefonos hangrögzítés (1), torrent (1), torrentezés jogi háttere (1), törvényes webshop (109), ügyvéd (83), ügyvédi iroda (70), új ptk (15), uniós adatvédelmi rendelet (4), vagyonvédelmi kamera (2), vasárnap nyitva tartás (2), vasárnapi munkavégzés webshop (2), véleménynyilvánítás (3), visszatartási jog (1), webáruház adatvédelem (63), webáruház ászf (70), webáruház védelem (80), webjog (42), weboldal adatvédelem (60), webshop (112), webshop adatvédelem (41), webshop adózás (1), webshop ászf (103), webshop audit (100), webshop elállási jog (29), webshop jog (171), webshop jogi feltételei (130), webshop jogi háttere (98), webshop könyvelés (2), webshop ptk (27), webshop számlázás (2), webshopjogász (4),