A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Telefon: +36 30 622 41 79 (H-Cs 10 és 12, illetve 13 és 15 óra között)

Központi e-mail:

Irodánk: 2119 Pécel, Álmos vezér utca 24.

Image Alt

fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés

Elállási jog esetén általában 14 napon belül vissza kell fizetnie a webshopnak a fogyasztó által fizetett összeget, de megilleti őt egy jog. Íme: A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján amennyiben a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás (webáruház) haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (szállítási költséget). DE! A rendelet 23. (4) bekezdése alapján a termék adásvételére irányuló szerződés esetén (kifejezetten ilyen egy webshopból való vásárlás) a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a termék vételárát és

Tapasztalataink szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság legtöbbször az alábbi hiányosságokat találja a weboldalak ÁSZF-jeinek ellenőrzése során: 1. A szolgáltatót nyilvántartásba vevő szerv megnevezése valamint a tárhelyszolgáltató székhelye, telephelye nincs feltüntetve az ÁSZF ide vonatkozó részében. 2. Hibák az elektronikus kereskedelmi törvény hiányos ismerete miatt: • A szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatás nem tér ki a technikai lépésekre, amely az elektronikus szerződés megkötéséhez elengedhetetlen. • Az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségéről szóló tájékoztatás hiánya. • A szerződés alaki követelményeiről nincs megfelelő rendelkezés az ÁSZF-ben. • A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás hiánya. 3. Sok esetben a vállalkozó nem figyelmezteti a fogyasztót, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. 4. A weboldal

Számos nagyáruház kínál Magyarországon lehetőséget arra, hogy online elintézzük a heti bevásárlást. Így nem kell kimozdulnunk otthonról ahhoz, hogy néhány kattintás után otthonunkban át is vehessük a kívánt élelmiszereket. De mi történik abban az esetben, ha az általunk kiválasztott tételeket mégsem tudja biztosítani az adott áruház a kiszállításkor, mert nem áll rendelkezésére az adott termék a kiszolgáló áruházban. Ilyenkor olyan terméket szállít ki, amely tulajdonságaiban, árban a lehető leginkább közel áll a megrendelt tételhez. A helyettesítő termék ára, kiszerelése, márkája is eltérő lehet ebben az esetben. Szállításkor ezeket a termékeket elkülönítve adják át a megrendelőnek és ennek tényét a szállítólevélen is feltüntetik. Az

Kérdés: Webáruházat üzemeltetek. A weboldalon egy mondattal utalok rá, hogy Felhasználó tudja módosítani a megrendelését. Ez elegendő? Válasz: Nem. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Eker tv.) 5. § 2) bekezdés c.) pontja szerint a szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről. Az adatbeviteli hibák javítására megfelelő intézkedéseket kell hozni, és ezek működését részletesen bemutatni a weboldalon. Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy

Az első fél év tapasztalata, hogy szükséges a vállalkozások felkészítése a 21. századi fogyasztóvédelemre - közölte a Budapesti Békéltető Testület (BBT). A közlemény szerint 2019 első fél évében 563-an tanácsot, 2366-an vitarendezést kértek a Budapesti Békéltető Testülettől, emellett a testület folyamatosan ellátta az online nemzeti tanácsadó pont feladatait. Az első fél évben a vitás ügyekből 1178 zárult egyezséggel, 395 volt jogilag megalapozatlan, 125 ügyben ajánlást fogalmaztak meg, 27 esetben nem volt hatásköre a testületnek, 3 ügyben pedig kötelezést fogalmaztak meg. A legtöbb, 947 esetben kereskedelmi ügyekben jártak el, a fogyasztók többnyire szavatossági, jótállási igények érvényesítésével, illetve internetes vásárlással kapcsolatos problémával fordultak a testülethez.

Az Amazonhoz hasonló elektronikus kereskedelmi platformok nem minden esetben kötelesek telefonszámot bocsátani egy szerződés megkötését megelőzően, azonban olyan kommunikációs csatornát igen, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy gyorsan és hatékonyan kapcsolatba tudjon lépni vele - közölte döntését az Európai Unió Bírósága (mti). Egy német fogyasztói érdekvédelmi szervezet azért indított pert, mert az Amazon EU kereskedelmi társaság, amely kizárólag internetes oldalon értékesít termékeket, a szervezet szerint nem biztosít megfelelő kapcsolatfelvételi lehetőséget, noha a német törvények kötelezik a kereskedőt, hogy minden szerződés megkötése előtt minden körülmények között adja meg telefonszámát. A jogvitában eljáró német szövetségi legfelsőbb bíróság arra kíván választ kapni az európai

A fogyasztók jogainak védelme érdekében az ügyészség tizenhat webáruház szerződési feltételeit vizsgálta és mindegyikben talált törvénysértő kikötést - közölte Szabó Ferenc Pest megyei főügyész az MTI-vel. A közlemény szerint az ügyészség olyan webáruházak szerződési feltételeit ellenőrizte, amelyek keresett termékeket, például műszaki cikkeket, háztartási eszközöket, vagy gépjármű alkatrészeket forgalmaznak. Az ügyészek számos olyan rendelkezést találtak, amelyek nem feleltek meg a hatályos jogszabályoknak. A webáruházak például belefoglalták a szerződésekbe, hogy bármikor egyoldalúan módosíthatják a már megkötött szerződést, így akár a fizetendő összeget vagy a szállítási határidőt is. Az irányadó jogszabályok szerint internetes vásárláskor a megrendelő az átvételtől számított 14 napon belül indok nélkül elállhat a

Az Európai Unió a globális e-kereskedelmet ösztönző nemzetközi szabályok bevezetésére törekszik, amelyek révén könnyebbé válik az ágazatban működő vállalkozások, különösen a kkv-k tevékenysége, egyben erősödik a fogyasztók online környezetbe vetett bizalma - szögezték le az EU tagállamainak külügyminiszterei Brüsszelben. Az uniós tanács tájékoztatása szerint az Európai Unió és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 48 másik tagja határozott arról, hogy tárgyalásokat kezd az elektronikus kereskedelemre vonatkozó globális szabályok bevezetéséről. Az uniós javaslat szerint a digitalizáció alapvetően változtatta meg a vállalkozások és a fogyasztók kereskedési módját és szokásait. Az egységes nemzetközi szabályoknak biztonságos és kiszámítható környezetet kell biztosítaniuk az online kereskedelemhez. A tárgyalások alkalmával elérni kívánt

Jelen cikkünkben szeretnénk ismét felhívni a figyelmet arra, hogy egy ÁSZF elkészítése precizitást, a jogi fogalmak alapos ismeretét igényli. Gyakran találkozunk olyan ÁSZF-szel, melyben a weboldal üzemeltetője - figyelmetlenségből, vagy azért, mert nem gondolja végig az egyes kifejezések fontosságát - bizonyos mondatokban a "vevő" kifejezést használja a jogszabályokban is - nem véletlenül - használatos "fogyasztó", vagy "felhasználó" helyett. Az előbbit a 45/2014-es kormányrendelet, a míg a másodikat az Ekertv. vezette be. Lássuk, milyen következményei lehetnek egy rossz kifejezés használatának: Korábban éppen a fenti okok miatt pert nyert a Net-jog.hu ügyvédje egy ügyben. A lényegi elem a történetben, hogy a webshop nem definiálta pontosan a

A megmosolyogtató cím komoly jogi kérdést vet fel: vajon élhet a fogyasztó az elállási jogával, ha már kipróbált egy webshopból rendelt WC ülőkét?  Egy ügyfelünk részére megerősítést kértünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a kérdésben. A válasz teljesen egyértelmű: Egy webáruházon keresztül (távollévők között kötött, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés) értékesített WC ülőke esetén - annak kicsomagolása, felpróbálása, felszerelése, használata után (ha a termék hozzáér a WC csészéhez) - nincsen elállási joga a fogyasztónak, avagy az ilyen termékek kicsomagolása, kipróbálása esetén kizárt a fogyasztó elállási joga a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29.