A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés

A fogyasztóvédelmi hatóság már tavasszal ellenőrzi energiahatékonysági címkék megfelelőségét a hagyományos és az online kereskedelemben - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közleményben felidézték, hogy az átláthatóság érdekében az egységes uniós szabályozás március 1-jével visszatér az A-tól G-ig terjedő energiaosztályokhoz, a változás oka a jelölési rendszer egyszerűbbé tétele. Az új energiahatékonysági címkéket a háztartási mosogatógépeknél, mosó- és mosó-szárító gépeknél, hűtőkészülékeknél, fényforrásoknál és elektronikus kijelzőknél, köztük a televízióknál és monitoroknál kell használni. A beszállítóknak már tavaly november óta rendelkezésre kell bocsátaniuk a címkéket, azokkal a termékek csomagolásában már találkozhattak a vevők, de márciustól az új energiahatékonysági címkéket az

A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szól. A rendelet tekintetében több módosítás is történt. A legfontosabbakat foglaltuk most össze. A vállalkozás köteles jegyzőkönyvet felvenni a nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényről. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A vállalkozás ezt a jegyzőkönyvet 3 évig köteles megőrizni, hogy a hatóság kérésére azt be tudja mutatni. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy

A kereskedők a jövőben nem utasíthatják vissza a vásárlók igényeit egy kaptafára készült szakvéleményekkel, mivel azok kötelező tartalmi elemeit 2021. január 1-jétől jogszabály rögzíti - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-nek küldött közleményében. A tájékoztatás szerint ha egy termék jótállási időn belül elromlik, elszakad, vagy bármilyen más hibája merül fel, akkor azt a vevő visszaviheti az üzletbe vagy közvetlenül a szervizbe. Ha nem lehet javítani, akkor ki kell cserélni, vagy vissza kell adni az árát. Előfordul azonban, hogy a bolt a vevőt okolja a termék meghibásodásáért, és erre hivatkozva nem vállalja a javítást, nem fizet vissza

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a www.shopolo.hu weboldalon, valamint Facebook és Instagram posztokban az Antiseptic, illetve Antivirus elnevezésű terméket népszerűsítő vállalkozással szemben. A GVH tájékoztatása szerint a Mi sport, trgovina in storitve d.o.o. eljárás alá vont vállalkozás a termék népszerűsítése során különösen a termék elnevezését, vizuális és szöveges megjelenítését, valamint a termékkel kapcsolatos fogyasztói tapasztalatokat valószínűsíthetően megtévesztésre alkalmas módon jelenítette meg. A vállalkozás valószínűsíthetően megalapozatlan információkat közölt a termék tulajdonságairól, így különösen a vírusokkal és baktériumokkal szembeni védelemre alkalmasságáról. A cég nem jelölte meg a termék gyártóját vagy forgalmazóját, ezek elérhetőségét, valamint a termék összetételét. Emellett valószínű, hogy nem valós információkat közölt a

Elállási jog esetén általában 14 napon belül vissza kell fizetnie a webshopnak a fogyasztó által fizetett összeget, de megilleti őt egy jog. Íme: A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján amennyiben a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás (webáruház) haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (szállítási költséget). DE! A rendelet 23. (4) bekezdése alapján a termék adásvételére irányuló szerződés esetén (kifejezetten ilyen egy webshopból való vásárlás) a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a termék vételárát és

Tapasztalataink szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság legtöbbször az alábbi hiányosságokat találja a weboldalak ÁSZF-jeinek ellenőrzése során: 1. A szolgáltatót nyilvántartásba vevő szerv megnevezése valamint a tárhelyszolgáltató székhelye, telephelye nincs feltüntetve az ÁSZF ide vonatkozó részében. 2. Hibák az elektronikus kereskedelmi törvény hiányos ismerete miatt: • A szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatás nem tér ki a technikai lépésekre, amely az elektronikus szerződés megkötéséhez elengedhetetlen. • Az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségéről szóló tájékoztatás hiánya. • A szerződés alaki követelményeiről nincs megfelelő rendelkezés az ÁSZF-ben. • A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás hiánya. 3. Sok esetben a vállalkozó nem figyelmezteti a fogyasztót, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. 4. A weboldal

Számos nagyáruház kínál Magyarországon lehetőséget arra, hogy online elintézzük a heti bevásárlást. Így nem kell kimozdulnunk otthonról ahhoz, hogy néhány kattintás után otthonunkban át is vehessük a kívánt élelmiszereket. De mi történik abban az esetben, ha az általunk kiválasztott tételeket mégsem tudja biztosítani az adott áruház a kiszállításkor, mert nem áll rendelkezésére az adott termék a kiszolgáló áruházban. Ilyenkor olyan terméket szállít ki, amely tulajdonságaiban, árban a lehető leginkább közel áll a megrendelt tételhez. A helyettesítő termék ára, kiszerelése, márkája is eltérő lehet ebben az esetben. Szállításkor ezeket a termékeket elkülönítve adják át a megrendelőnek és ennek tényét a szállítólevélen is feltüntetik. Az

Kérdés: Webáruházat üzemeltetek. A weboldalon egy mondattal utalok rá, hogy Felhasználó tudja módosítani a megrendelését. Ez elegendő? Válasz: Nem. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Eker tv.) 5. § 2) bekezdés c.) pontja szerint a szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről. Az adatbeviteli hibák javítására megfelelő intézkedéseket kell hozni, és ezek működését részletesen bemutatni a weboldalon. Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy

Az első fél év tapasztalata, hogy szükséges a vállalkozások felkészítése a 21. századi fogyasztóvédelemre - közölte a Budapesti Békéltető Testület (BBT). A közlemény szerint 2019 első fél évében 563-an tanácsot, 2366-an vitarendezést kértek a Budapesti Békéltető Testülettől, emellett a testület folyamatosan ellátta az online nemzeti tanácsadó pont feladatait. Az első fél évben a vitás ügyekből 1178 zárult egyezséggel, 395 volt jogilag megalapozatlan, 125 ügyben ajánlást fogalmaztak meg, 27 esetben nem volt hatásköre a testületnek, 3 ügyben pedig kötelezést fogalmaztak meg. A legtöbb, 947 esetben kereskedelmi ügyekben jártak el, a fogyasztók többnyire szavatossági, jótállási igények érvényesítésével, illetve internetes vásárlással kapcsolatos problémával fordultak a testülethez.

Az Amazonhoz hasonló elektronikus kereskedelmi platformok nem minden esetben kötelesek telefonszámot bocsátani egy szerződés megkötését megelőzően, azonban olyan kommunikációs csatornát igen, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy gyorsan és hatékonyan kapcsolatba tudjon lépni vele - közölte döntését az Európai Unió Bírósága (mti). Egy német fogyasztói érdekvédelmi szervezet azért indított pert, mert az Amazon EU kereskedelmi társaság, amely kizárólag internetes oldalon értékesít termékeket, a szervezet szerint nem biztosít megfelelő kapcsolatfelvételi lehetőséget, noha a német törvények kötelezik a kereskedőt, hogy minden szerződés megkötése előtt minden körülmények között adja meg telefonszámát. A jogvitában eljáró német szövetségi legfelsőbb bíróság arra kíván választ kapni az európai