A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

webshop jogi feltételei

Több ezer vitás ügyet rendezett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által működtetett Budapesti Békéltető Testület tavaly, a jogviták mintegy fele a fogyasztók és a vállalkozások számára is kedvezően zárult - közölte a kamara az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a fogyasztók és a vállalkozások jogvitáit bíróságon kívül rendező alternatív vitarendezési fórum 4126 ügyben hozott döntést 2021-ben. A testülethez a múlt évben 3891 ügy érkezett. A békéltető testület több mint 4500 ügyfélnek adott telefonos tanácsot, emellett több mint 4000 fogyasztónak és vállalkozásnak e-mailben, valamint csaknem 550 fogyasztónak személyesen nyújtott tájékoztatást. A testület weboldalát mintegy 83 ezren keresték fel információért. Az ügyek csaknem felében a

A fogyasztók védelme érdekében az interneten közzétett értékelések nagy többsége félrevezető, az ellenőrzött weboldalak 55 százaléka sérti az uniós jogot - derült ki az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok által készített és csütörtökön közzétett jelentésből (mti hír). A jelentés az Európai Unió egészében végzett online ellenőrzési akció eredményét rögzíti, amelynek során az ellenőrök az interneten közzétett fogyasztói értékeléseket vették górcső alá. Az Európai Bizottság által összehangolt akcióban 26 uniós tagállam, valamint Izland és Norvégia hatóságai vettek részt. Az ellenőrök 223 nagyobb webhelyet világítottak át. Azt vizsgálták, közreadnak-e a kérdéses weboldalak félrevezető fogyasztói értékeléseket. A jelentés szerint az átvilágított online áruházak, piacterek,

Az elmúlt 12 hónapban rengeteg változás történt, mely szinte minden webáruházat érint. Összefoglaljuk a főbb változásokat: 2021. január 1-gyel módosult a kötelező jótállást részletező 151/2003-as korm. rendelet, melynek keretében bevezetésre került a sávos jótállás, pontosításra kerültek a jótállási és szavatossági javítási határidők, beveetésre került az elektronikus jótállási jegy. Szintén tavaly január 1-gyel változott a fogyasztóvédelmi törvény is: ugyanis a jogszabály alapján a vállalkozásnak a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát 3 évig (a korábbi 5 év helyett) köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. 2021. júliusában szintén a fenti rendelet melléklete frissült, melynek alapján a tartós fogyasztási cikkek köre módosult, illetve bevezetésre került a “10 000 forintot elérő eladási ár”. 2021. július 16-ától lépett hatályba a

Idén befellegzik a kamu akcióknak, május végétől a kereskedelmi engedmények bejelentésekor minden esetben fel kell tüntetni a korábbi árat, amely kizárólag a megelőző legalább harminc napon belüli legalacsonyabb ár lehet. Az ügyeskedő webshopok a továbbiakban tehát nem kerekíthetik mutatósabbra kedvezményeiket úgy, hogy az akció előtt rövid időre feltornázzák áraikat - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében uniós irányelv alapján módosul az árfeltüntetés részletes szabályairól szóló rendelet. A 2022. május 28-tól alkalmazandó előírások egyértelműsítik, hogyan jelezhetik a kereskedők a leértékelések mértékét hirdetéseikben, a kirakatban, polcokon, katalógusokban, honlapjukon - ismerteti az ITM. Az árcsökkentés bejelentésekor forintban meg kell

2022 májusától új szabályok lépnek életbe a trükkös árleszállítások megakadályozása érdekében - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára. Schanda Tamás elmondta: a jövőre esedékes változások értelmében árcsökkentést csak úgy lehet majd bejelenteni, ha a korábbi árként olyat szerepeltetnek, ami az akciózást megelőző harminc napban a legalacsonyabb volt. A rendelkezés véget vet annak a trükközésnek, hogy egy terméket néhány napra drasztikusan feláraznak, majd ebből kínálnak látszólag nagy engedményt - hangsúlyozta az államtitkár. Schanda Tamás felidézte, hogy 2010 óta a kormány több szigorítást is bevezetett a fogyasztóvédelem terén. Példaként említette, hogy a jótállással kapcsolatban új szabályok léptek hatályba

Számos kérdés érkezik hozzánk azzal kapcsolatban, hogy őstermelőnek, vagy kistermelőnek lehet-e webshopja, értékesíthetnek-e terméket online az általános szabályok szerint. A őstermelőkre vonatkozó szabályokat a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény részletezi. A jogszabály alapján a mezőgazdasági őstermelő lehet az a 16. életévét betöltött, a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat. A törvény 3.§ (3) bekezdése szerint a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti. Mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet. Ez azért fontos szabály, ugyanis a webes értékesítésnek feltétele a „4791 - Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” tevékenységi

A most megjelent kormányrendelet alapján a személyes megjelenést nem igénylő szolgáltatások, továbbá a csomagküldő és a házhoszállítási szolgáltatások is működhetnek március 8-a és 22-e között. A Magyar Közlöny 2021. évi 36. számában megjelent a Kormány 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról, melynek 6.§ (1) bekezése szerint a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség vagy helyszín köteles zárva tartani, kivéve 1. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás (pénzügyi szolgáltatások), 2. a közlekedési és a szállítási szolgáltatás, 3. a magánegészségügyi szolgáltatás, ideértve a szemüvegkészítést, 4. a szociális szolgáltatás, 5. a postai,

2021. január 1-jétől jelentősen változnak a jótállás szabályai. Cikksorozatunkban végigvesszük a változásokat: következik egy új megoldás bemutatása: az elektronikus jótállási jegy. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet január 1-gyel hatályba lépő módosítása lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus úton (elektronikus aláírással ellátva) is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is, ezek a következők: A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a vállalkozás nevét, címét, a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van - gyártási számát, a gyártó nevét,

A legfontosabb előírásokat a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza, mely meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. Ennek a tájékoztatásnak a legkézenfekvőbb példája az ún. általános szerződési feltételek megalkotása, aminek segítségével az online shop-ot üzemeltető vállalkozás deklarálja azokat a feltételeket, amelyeket a webshop használ a neten megkötött számos szerződés kötése (rendelések a webshopból) során. Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a webshop a termék lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos

Az elmúlt időszakban több webshop-ot is ellenőrzött az ügyészség. És, hogy mi jogosítja fel a szervezetet a webshopok ÁSZF-jének ellenőrzésére? Íme: Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 26. § (1) bekezdése értelmében az ügyészségnek a törvényben nem szabályozott, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként gyakorolt büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatásköreiről külön törvények rendelkeznek. Az Ütv. 26. § (2) bekezdése értelmében az ügyész - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - intézkedésének megalapozása érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre, mulasztásra vagy törvénysértő állapotra utal. Az Ütv. 27. § (5) bekezdésének f) pontja szerint törvény perindításra