A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

webshop jogi feltételei

Számos kérdés érkezik hozzánk azzal kapcsolatban, hogy őstermelőnek, vagy kistermelőnek lehet-e webshopja, értékesíthetnek-e terméket online az általános szabályok szerint. A őstermelőkre vonatkozó szabályokat a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény részletezi. A jogszabály alapján a mezőgazdasági őstermelő lehet az a 16. életévét betöltött, a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat. A törvény 3.§ (3) bekezdése szerint a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti. Mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet. Ez azért fontos szabály, ugyanis a webes értékesítésnek feltétele a „4791 - Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” tevékenységi

A most megjelent kormányrendelet alapján a személyes megjelenést nem igénylő szolgáltatások, továbbá a csomagküldő és a házhoszállítási szolgáltatások is működhetnek március 8-a és 22-e között. A Magyar Közlöny 2021. évi 36. számában megjelent a Kormány 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról, melynek 6.§ (1) bekezése szerint a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség vagy helyszín köteles zárva tartani, kivéve 1. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás (pénzügyi szolgáltatások), 2. a közlekedési és a szállítási szolgáltatás, 3. a magánegészségügyi szolgáltatás, ideértve a szemüvegkészítést, 4. a szociális szolgáltatás, 5. a postai,

2021. január 1-jétől jelentősen változnak a jótállás szabályai. Cikksorozatunkban végigvesszük a változásokat: következik egy új megoldás bemutatása: az elektronikus jótállási jegy. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet január 1-gyel hatályba lépő módosítása lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus úton (elektronikus aláírással ellátva) is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is, ezek a következők: A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a vállalkozás nevét, címét, a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van - gyártási számát, a gyártó nevét,

A legfontosabb előírásokat a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza, mely meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. Ennek a tájékoztatásnak a legkézenfekvőbb példája az ún. általános szerződési feltételek megalkotása, aminek segítségével az online shop-ot üzemeltető vállalkozás deklarálja azokat a feltételeket, amelyeket a webshop használ a neten megkötött számos szerződés kötése (rendelések a webshopból) során. Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a webshop a termék lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos

Az elmúlt időszakban több webshop-ot is ellenőrzött az ügyészség. És, hogy mi jogosítja fel a szervezetet a webshopok ÁSZF-jének ellenőrzésére? Íme: Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 26. § (1) bekezdése értelmében az ügyészségnek a törvényben nem szabályozott, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként gyakorolt büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatásköreiről külön törvények rendelkeznek. Az Ütv. 26. § (2) bekezdése értelmében az ügyész - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - intézkedésének megalapozása érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre, mulasztásra vagy törvénysértő állapotra utal. Az Ütv. 27. § (5) bekezdésének f) pontja szerint törvény perindításra

Kérdés: Rendeltem egy terméket a webáruházból, ami 3 hónap után elromlott. Szeretném, ha a terméket kicserélné a webáruház. Ebben az esetben kinek kell állnia a visszaküldés postaköltségét? Válasz: A termék visszaküldésének és az új, hibátlan termék odaszállításának költsége a webshopot terheli, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:166.§ (1) bekezdése alapján (a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik). Készíttesse el webáruházának ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy regisztráljon a Net-jog ÁSZF kezelő / generátor legaltech alkalmazására, a VirtualJog-ra! Net-jog: IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával, kiváló visszajelzésekkel.

Elállási jog esetén általában 14 napon belül vissza kell fizetnie a webshopnak a fogyasztó által fizetett összeget, de megilleti őt egy jog. Íme: A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján amennyiben a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás (webáruház) haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (szállítási költséget). DE! A rendelet 23. (4) bekezdése alapján a termék adásvételére irányuló szerződés esetén (kifejezetten ilyen egy webshopból való vásárlás) a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a termék vételárát és

Dr. Krausz Miklós ügyvéd a Kosárérték.hu e-kereskedelmi magazinban beszélt a Net-jog által kifejlesztett alkalmazásról, a VirtualJog-ról. A Net-jog.hu alapítója, a Virtualjog alkalmazás kapcsán kifejtette: Mi továbbra is azt valljuk, hogy a szabályzatok elkészítéséhez szükség van ügyvédre, azonban kihasználjuk a modern technika lehetőségeit, és – amennyire csak lehet – felgyorsítjuk, megkönnyítjük a webshop üzemeltetők életét, és a VirtualJog rendszerében online készítjük el a szabályzatokat. Tehát nem hagyjuk magukra a webáruházakat, hanem mi magunk, mindent többször átnézve, személyre szabva generáljuk le számukra az ÁSZF-et és GDPR szabályzatot. A VirtualJog használata egyébként igen egyszerű. Előfizetés és adategyeztetés után a Generálás menüpontban találja a felhasználó a

A fogyasztóvédelmi hatóság eredményesen lép fel az e-kereskedelemben a megtévesztő termékeket értékesítő webáruházakkal szemben a fogyasztók érdekében - hangsúlyozta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Az államtitkár hangsúlyozta, az e-kereskedelem kiemelt ellenőrzését indokolja, hogy a hat éve folyamatosan bővülő magyar kiskereskedelmi forgalomban az internetes értékesítés egyre nagyobb hányadot képvisel, aránya a 2017. évi 4,3 százalékról 2018-ban 4,5 százalékra, 2019 eddig eltelt időszakában 5,6 százalékra nőtt. Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette, hogy tavaly február óta próbavásárlással 109 webáruházból 124 "csodát ígérő" terméket, szolgáltatást ellenőriztek. A termékek mindegyike megtévesztő információt tartalmazott, nem rendelkezett

Tapasztalataink szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság legtöbbször az alábbi hiányosságokat találja a weboldalak ÁSZF-jeinek ellenőrzése során: 1. A szolgáltatót nyilvántartásba vevő szerv megnevezése valamint a tárhelyszolgáltató székhelye, telephelye nincs feltüntetve az ÁSZF ide vonatkozó részében. 2. Hibák az elektronikus kereskedelmi törvény hiányos ismerete miatt: • A szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatás nem tér ki a technikai lépésekre, amely az elektronikus szerződés megkötéséhez elengedhetetlen. • Az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségéről szóló tájékoztatás hiánya. • A szerződés alaki követelményeiről nincs megfelelő rendelkezés az ÁSZF-ben. • A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás hiánya. 3. Sok esetben a vállalkozó nem figyelmezteti a fogyasztót, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. 4. A weboldal