A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

GDPR

Számos ponton módosít a Viber internetalapú üzenetküldő szolgáltatás a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának köszönhetően - közölte a hatóság az MTI-vel. A közleményben hangsúlyozták, a GVH egy újabb globális technológiai cég magatartását korrigálta. A tájékoztatás szerint a GVH által előírt kötelezettségek alapján a Viber alkalmazást üzemeltető Viber Media kénytelen vállalni egy sor olyan intézkedés végrehajtását, amelyeknek köszönhetően a fogyasztók könnyebben megismerhetik a platform jellemzőit és tudatosabb döntéseket hozhatnak a szolgáltatással kapcsolatban. A közleményben felidézték, hogy a GVH eljárása azért indult, mert a szolgáltatás ingyenességére és biztonságosságára vonatkozó tájékoztatás nem volt elérhető magyar nyelven, az adatkezeléssel összefüggő tájékoztatást sem ismerhették meg teljes körűen a fogyasztók. Az

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szerdán kötelező erejű határozatot fogadott el, amely megtiltja a Meta technológiai nagyvállalatnak, hogy a felhasználók személyes adatait vegye igénybe a célzott hirdetésekhez. A határozat "megtiltja a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő feldolgozását" az Európai Gazdasági Térség (EGT) egész területén. A határozatot azt követően hozták meg, hogy a Meta hétfőn közölte: a Facebook és az Instagram közösségi platform európai felhasználói novembertől kezdve előfizetést vásárolhatnak a hálózatok hirdetés nélküli használatára. Az óriáscég képviselője szerint a Meta már bejelentette, hogy az EU-ban és az EGT-ben élő embereknek lehetőséget adnak arra, hogy választhassanak, és e hónaptól kezdve előfizetési modellt kínálnak, hogy

Kérdés érkezett a NAIH-hoz azzal kapcsolatban, hogy a GDPR alapján mikor elégséges az adatkezelőknek a GDPR 13.-15. cikkeiben előírt kötelezettségek teljesítése során csupán a címzettek kategóriát (és nem a konkrét címzetteket) közölni az érintettekkel. Összefoglaltuk a lényeget: "Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy adott tevékenyéget végző címzettből csupán néhány van, akiknek a személye konkrétan meghatározható, abban az esetben szükséges a címzettek megnevezése és nem elegendő a címzettek kategóriáiról való tájékoztatás. Ha tehát – az kérdést feltevő által említett példánál maradva – az adatkezelő részére a könyvelést egy cég végzi, és részére továbbítanak személyes adatokat, úgy szükséges a könyvelő cég megnevezése." "Akkor lehet elegendő a

Cikkünkben körbejárjuk a webáruházban történő értékesítés, mint adatkezelés körülményeit, rávilágítva arra, hogy mi a megfelelő jogalap az adatkezelésre, elkülöntve a többi webshopos adatkezeléstől. A webshopban történő vásárlás során adás-vételi szerződés jön létre a felek között, méghozzá az esetek túlnyomó részében általános szerződési feltételek alkalmazásával. A szerződés létrejöttének folyamata a következő: a webshopot üzemeltető ajánlattételre felhívást tesz, amikor a webáruház felületére feltölti a termékeket, majd az ajánlatot a felhasználó teszi. Erre az ajánlatra érkezik meg a webshop válasza, mely lehet elfogadó, illetve elutasító (pl. hibás ár esetén nem köteles a vállalkozás visszaigazolni a megrendelést). Amennyiben az ajánlatot elfogadja a webshop, akkor létrejön

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Magyar Telekom Nyrt.-t 10 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. Az érintett azzal a kérelemmel fordult a NAIH-hoz, hogy többszöri alkalommal kéretlen levelet kapott email fiókjába, mivel feltehetően egy harmadik személy tévesen adta meg a címet. Az érintett a vállalat ügyfélszolgálatán többször jelezte, hogy kéri címének törlését, mivel a Telekom Nyrt. nem rendelkezett az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti egyik jogalappal sem az érintett email címével kapcsolatban. Az ügyfélszolgálat csupán egy sablonválaszban, bejelentkezést igénylő, hírlevél leiratkozási hivatkozást küldött az érintettnek. De mivel az érintett nem ügyfele a vállalatnak, így a fiókba

Számos kérdés érkezett hozzánk az elmúlt hetek azzal kapcsolatban, hogy a hozzáférési jog keretében az adatkezelőnek milyen, és milyen mértékű információt kell szolgáltatnia az érintettnek - az erre irányuló kérés esetén. A GDPR 15. cikke alapján az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a rendeletben felsorolt információkhoz hozzáférést kapjon. A hozzáférési jog három részből áll: Az érintett jogosult tájékoztatást kapni arról, hogy a személyes adatait az adatkezelő kezeli-e, pontosan milyen adatait kezeli és informálni kell őt az adatkezelés

A napjainkban egyre gyakoribb eletronikus megfigyelő rendszerek kiépítésekor fontos hangsúlyozni, hogy - miután a kamerás megfigyelés esetén is személyes adatok kezelése történik - összetett tájékoztatási kötelezettsége van az adatkezelőknek. Ugyanis nem csak a GDPR 13. cikke alapján kell tájékoztatást adni az érintettek részére, hanem a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvtv.) előírásai alapján is. Az Szvtv. 28.§ (2) bekezdése alapján ugyanis a közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőr - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni: a) az általa végzett intézkedésekről,

Számos adatkezelési tájékoztatóban ömlesztve, egymás után jelennek meg az egyes adatkezelési célok, ez azonban egy rossz gyakorlat. Mutatjuk, hogy mikor lesz helyes a tájékoztatás egy webáruház adatkezelési tájékoztatójában: Az adatkezelés céljáról kötelező tájékoztatást adnia az adatkezelőknek a GDPR 13. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján. Az adatkezelés céljáról szóló tájékoztatás kiszámíthatóvá teszi az adatkezelést az érintett számára, azonban nem megfelelő, ha felsoroljuk egymás után az egyes adatkezelési célokat. Például ha egy sorban megemlítjük, hogy az adatkezelő hírlevél-küldéshez, regisztrációhoz, értékesítéshez is használja a megadott személyes adatokat, akkor nem fogjuk tudni, hogy adott esetben a számlázási címet milyen célból használja - valószínűleg nem a hírlevél-küldéshez,

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Budapest Főváros Kormányhivatalának XI. kerületi Hivatalát 10 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Hivatal a Covid 19 gyorsteszthez kapcsolódóan, 1153  érintett személy,  rendkívül részletes és pontos egészségügyi adatát és elérhetőségét is tartalmazó adatbázist, egy Excel-fájlban, körzetenkénti leválogatás nélkül, egyszerű e-mailben továbbította a címzett körzeti orvosoknak.  A Hivatal semmilyen bizalmasságot garantáló hozzáférésvédelmet vagy titkosítást nem alkalmazott az adattovábbítás során, egyszerűen csak felhívta a címzetteket, hogy kezeljék bizalmasan az adatokat. Az intézkedések hiánya egyébként később azt is lehetővé tette, hogy a nagyszámú egészségügyi adatot olyanok is megismerjék, akik egyáltalán nem tartoznak a címzetti körbe. Egy magánszemély közérdekű

60 000 000 Ft-os adatvédelmi bírsággal sújtotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a UPC Magyarország Kft-t (jogutódja a Vodafone Zrt.). A Hatóság a Kft. elmúlt évben tanúsított adatkezelési gyakorlatát vizsgálta. A UPC mind a 24 üzletében a személyes ügyfélszolgálaton történt valamennyi ügycsoport tekintetében, valamennyi ügyfele esetében hangrögzítést alkalmazott. Csak azoknál az ügyfeleknél mellőzte azt, akik a rögzítés ellen tiltakoztak. Ez egy év alatt 609 619 személyt érintett. A UPC azzal érvelt, hogy szükségesnek látta rögzíteni leendő ügyfeleinek érdeklődését, panaszbejelentéseit, hogy a későbbiekben a szerződéskötéshez vagy a hibajavításhoz ezek az adatok rendelkezésre álljanak. Néhány pontban összefoglaljuk milyen kifogásai voltak a Hatóságnak a UPC