A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

GDPR

Cikkünkben körbejárjuk a webáruházban történő értékesítés, mint adatkezelés körülményeit, rávilágítva arra, hogy mi a megfelelő jogalap az adatkezelésre, elkülöntve a többi webshopos adatkezeléstől. A webshopban történő vásárlás során adás-vételi szerződés jön létre a felek között, méghozzá az esetek túlnyomó részében általános szerződési feltételek alkalmazásával. A szerződés létrejöttének folyamata a következő: a webshopot üzemeltető ajánlattételre felhívást tesz, amikor a webáruház felületére feltölti a termékeket, majd az ajánlatot a felhasználó teszi. Erre az ajánlatra érkezik meg a webshop válasza, mely lehet elfogadó, illetve elutasító (pl. hibás ár esetén nem köteles a vállalkozás visszaigazolni a megrendelést). Amennyiben az ajánlatot elfogadja a webshop, akkor létrejön

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Magyar Telekom Nyrt.-t 10 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. Az érintett azzal a kérelemmel fordult a NAIH-hoz, hogy többszöri alkalommal kéretlen levelet kapott email fiókjába, mivel feltehetően egy harmadik személy tévesen adta meg a címet. Az érintett a vállalat ügyfélszolgálatán többször jelezte, hogy kéri címének törlését, mivel a Telekom Nyrt. nem rendelkezett az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti egyik jogalappal sem az érintett email címével kapcsolatban. Az ügyfélszolgálat csupán egy sablonválaszban, bejelentkezést igénylő, hírlevél leiratkozási hivatkozást küldött az érintettnek. De mivel az érintett nem ügyfele a vállalatnak, így a fiókba

Számos kérdés érkezett hozzánk az elmúlt hetek azzal kapcsolatban, hogy a hozzáférési jog keretében az adatkezelőnek milyen, és milyen mértékű információt kell szolgáltatnia az érintettnek - az erre irányuló kérés esetén. A GDPR 15. cikke alapján az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a rendeletben felsorolt információkhoz hozzáférést kapjon. A hozzáférési jog három részből áll: Az érintett jogosult tájékoztatást kapni arról, hogy a személyes adatait az adatkezelő kezeli-e, pontosan milyen adatait kezeli és informálni kell őt az adatkezelés

A napjainkban egyre gyakoribb eletronikus megfigyelő rendszerek kiépítésekor fontos hangsúlyozni, hogy - miután a kamerás megfigyelés esetén is személyes adatok kezelése történik - összetett tájékoztatási kötelezettsége van az adatkezelőknek. Ugyanis nem csak a GDPR 13. cikke alapján kell tájékoztatást adni az érintettek részére, hanem a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvtv.) előírásai alapján is. Az Szvtv. 28.§ (2) bekezdése alapján ugyanis a közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőr - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni: a) az általa végzett intézkedésekről,

Számos adatkezelési tájékoztatóban ömlesztve, egymás után jelennek meg az egyes adatkezelési célok, ez azonban egy rossz gyakorlat. Mutatjuk, hogy mikor lesz helyes a tájékoztatás egy webáruház adatkezelési tájékoztatójában: Az adatkezelés céljáról kötelező tájékoztatást adnia az adatkezelőknek a GDPR 13. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján. Az adatkezelés céljáról szóló tájékoztatás kiszámíthatóvá teszi az adatkezelést az érintett számára, azonban nem megfelelő, ha felsoroljuk egymás után az egyes adatkezelési célokat. Például ha egy sorban megemlítjük, hogy az adatkezelő hírlevél-küldéshez, regisztrációhoz, értékesítéshez is használja a megadott személyes adatokat, akkor nem fogjuk tudni, hogy adott esetben a számlázási címet milyen célból használja - valószínűleg nem a hírlevél-küldéshez,

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Budapest Főváros Kormányhivatalának XI. kerületi Hivatalát 10 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Hivatal a Covid 19 gyorsteszthez kapcsolódóan, 1153  érintett személy,  rendkívül részletes és pontos egészségügyi adatát és elérhetőségét is tartalmazó adatbázist, egy Excel-fájlban, körzetenkénti leválogatás nélkül, egyszerű e-mailben továbbította a címzett körzeti orvosoknak.  A Hivatal semmilyen bizalmasságot garantáló hozzáférésvédelmet vagy titkosítást nem alkalmazott az adattovábbítás során, egyszerűen csak felhívta a címzetteket, hogy kezeljék bizalmasan az adatokat. Az intézkedések hiánya egyébként később azt is lehetővé tette, hogy a nagyszámú egészségügyi adatot olyanok is megismerjék, akik egyáltalán nem tartoznak a címzetti körbe. Egy magánszemély közérdekű

60 000 000 Ft-os adatvédelmi bírsággal sújtotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a UPC Magyarország Kft-t (jogutódja a Vodafone Zrt.). A Hatóság a Kft. elmúlt évben tanúsított adatkezelési gyakorlatát vizsgálta. A UPC mind a 24 üzletében a személyes ügyfélszolgálaton történt valamennyi ügycsoport tekintetében, valamennyi ügyfele esetében hangrögzítést alkalmazott. Csak azoknál az ügyfeleknél mellőzte azt, akik a rögzítés ellen tiltakoztak. Ez egy év alatt 609 619 személyt érintett. A UPC azzal érvelt, hogy szükségesnek látta rögzíteni leendő ügyfeleinek érdeklődését, panaszbejelentéseit, hogy a későbbiekben a szerződéskötéshez vagy a hibajavításhoz ezek az adatok rendelkezésre álljanak. Néhány pontban összefoglaljuk milyen kifogásai voltak a Hatóságnak a UPC

Új szolgáltatás biztosítja májustól a fogyasztók magánszférájának védelmét: a felhasználóbarát, állam által elismert, ingyenes, hitelesített szoftver használatával, az NMHH segítségével mindenki saját magának tudja végrehajtani készülékén a végleges adattörlést - közölte az ITM államtitkára. Schanda Tamás kiemelte, hogy a mobilról vagy laptopról letörölt adatok végleges törlés nélkül helyreállíthatók, és így adott esetben egy készülék új tulajdonosa könnyen eljuthat az előző személyes adataihoz. Létfontosságúnak nevezte, hogy az adatok törlése végleges és helyreállíthatatlan legyen. A szolgáltatást ismertetve elmondta: a kereskedő, amikor értékesíti az eszközt, ad hozzá egy egyedi címkét is, amelyen egy kód található. A címkét a hatóság biztosítja majd, az üzletek a járási

A NAIH végzésében figyelmeztetésben részesített egy adatkezelőt, aki megsértette az érintett GDPR 16. cikke szerinti helyesbítési jogát, valamint  az 5. cikk szerinti pontosság elvét. Az érintett azért fordult a Hatósághoz, mert egy internetes előfizetői felületről - annak ellenére, hogy módosította email címét - továbbra is érkeztek hírlevelek a korábbi email címére. A weboldal azzal védekezett, hogy mivel az érintett nem erősítette meg az új email címét, ezért az a rendszerükben nem módosult, ezért nem sikerült annak megváltoztatása. Viszont, amint az érintett panasszal élt e tekintetben, az adatkezelő munkatársa manuálisan módosította az email címet. Azonban adminisztratív hiba folytán, elmulasztotta az ún. kampány menedzsment

A NAIH határozatának nyomán láthatjuk mennyire fontos a GDPR rendelkezéseinek gyakorlatba való átültetése, megfelelő alkalmazása. A konkrét esetben, mely a határozat alapjául szolgált, nem megfelelően biztosították a Kérelmező hozzáférési jog gyakorlására irányuló kérelmét. Bár a Kérelmezett a GDPR 12. cikk (3) bekezdésében előírt intézkedési kötelezettségének határidőben eleget tett, de válaszlevelének tartalmát tekintve nem adott a Kérelmezőnek pontos, személyre szabott tájékoztatást személyes adatai kezeléséről. Eszerint csak a honlapján közzétett tájékoztatókra és üzletszabályzatokra utalással válaszolt, amely ebben az esetben nem elegendő, hiszen a hivatkozott dokumentumok is csak általános jellegű tájékoztatásokat tartalmaztak. Tehát az adatkezelők tájékoztatási kötelezettsége nem egy adminisztrációs kötelezettség, amely így nem lehet