Szigorodnak a zöld állítások szabályai szeptember 27-től
Új, szigorúbb szabályok vonatkoznak szeptember 27-től a vállalkozások fenntarthatósággal és környezetbarát működéssel kapcsolatos kommunikációjára. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós EmpCo irányelv átültetésével több új, úgynevezett „feketelistás” kereskedelmi gyakorlat jelenik meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló szabályozásban. A változás különösen fontos azoknak a vállalkozásoknak, amelyek reklámjaikban, weboldalukon vagy termékkommunikációjukban olyan kifejezéseket használnak, mint például „környezetbarát”, „fenntartható” vagy „zöld”. Az új szabályok alapján tisztességtelen lehet például olyan fenntarthatósági címke használata, amely nem megfelelő tanúsítási rendszeren alapul. Ugyancsak problémás lehet általános környezetbarát állítást tenni akkor, ha a vállalkozás nem tudja azt megfelelően alátámasztani. A szigorítás azonban nem
NKFH: folytatódik a zöld állítások ellenőrzése
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok az idei évben is ellenőrzik a vállalkozások által egyes termékeken feltüntetett tájékoztatások, köztük a fenntarthatósági, úgynevezett "zöld állítások" valóságtartalmát - hívta fel a figyelmet közleményében a hatóság. A vizsgálatokra hagyományos kereskedelmi üzletekben és online felületeken egyaránt sor kerül annak érdekében, hogy a félrevezető és tisztességtelen tájékoztatások ne befolyásolják a fogyasztókat vásárlói döntésük meghozatalában. A zöld állítások olyan üzenetek vagy jelölések, amelyek egy termék, szolgáltatás vagy vállalkozás környezetbarát jellegére utalnak. Fő céljuk, hogy támogassák a fogyasztókat a fenntarthatóbb döntések meghozatalában. Amennyiben ezek az állítások megalapozatlanok vagy félrevezetők, torzíthatják a fogyasztói döntéseket
Megtévesztő akciók célkeresztben: uniós vizsgálat a webáruházaknál
Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok 2025 végén ismét összehangolt ellenőrzést (úgynevezett „sweep”-et) végeztek a webáruházak árfeltüntetési gyakorlata kapcsán. Az eredmények alapján továbbra is jelentős problémák tapasztalhatók: a vizsgált 314 kereskedő közel 30%-a alkalmazott megtévesztő akciófeltüntetést. A vizsgálatot az Európai Bizottság koordinálta a tagállami hatóságokból álló Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC) keretében. A 25 országot érintő ellenőrzésben Magyarországot a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság képviselte. Kiemelt időszak: Black Friday és Cyber Monday A hatóságok különösen a nagy forgalmú akciós időszakokra – például a Black Friday és a Cyber Monday kampányokra – fókuszáltak, ahol a kereskedők gyakran alkalmaznak agresszív árkommunikációt. Tipikus jogsértési minták A vizsgálat
Jelentős webshop-jogi változások 2026-tól – rövid áttekintés
2026-ban több ütemben – január 1-jétől, március 1-jétől és június 19-től – olyan jogszabályi módosítások lépnek hatályba, amelyek alapvetően átalakítják a webshopok jogi működését. A változások közös iránya a fogyasztói jogok megerősítése, amely immár bizonyos esetekben a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV) is kiterjed. A legfontosabb változások röviden: Új kötelező ÁSZF-tájékoztatás (2026. január 1.) Az ÁSZF-ben kötelezően tájékoztatni kell a fogyasztót az elállás esetén fennálló értékcsökkenési felelősség szabályairól. Ennek hiányában a webshop nem hivatkozhat értékcsökkenésre. A kötelező jótállás kiterjesztése KKV-kra Bizonyos feltételek mellett a KKV-k is fogyasztónak minősülnek, így a kötelező jótállási szabályokat rájuk is alkalmazni kell. A „céges vásárlás” önmagában már nem kizáró ok. Szigorúbb
NGM: biztonságos és tudatos vásárlás a Black Friday ideje alatt, az ÁSZF-re is figyelni kell!
Az ünnepi időszak közeledtével, különösen a november végén esedékes Black Friday akciók idején jelentősen megnő az online és személyes vásárlások száma. A kereskedők ilyenkor látványos, sok esetben rendkívüli árengedményekkel hirdetik termékeiket, amelyek között a fogyasztók gyakran nehezen igazodnak el. A tudatos vásárlói magatartás ezért kiemelten fontos annak érdekében, hogy a kedvezményes időszak ne vezessen pénzügyi veszteséghez vagy későbbi reklamációkhoz – hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Nemzetgazdasági Minisztérium és a szakmai irányítása alatt álló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság a Black Friday ideje alatt is mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogyasztók megbízható információkhoz jussanak és jogaikat
Negatív Google-értékelések és a jóhírnév védelme – tanulságos ítélet a Kaposvári Törvényszéktől
A Kaposvári Törvényszék nemrégiben egy, az online világban sokakat érintő ügyben hozott ítéletet (12.G.40.010/2025/17/II.), amely a negatív Google-értékelések és a jóhírnév sérelmének kérdését vizsgálta. A felperes Kft. sérelemdíjat követelt az alperes Kft.-től és annak vezetőitől, mivel álláspontja szerint a róluk közzétett egycsillagos értékelések és kritikus megjegyzések – például „Csak bátrak vásároljanak a cégtől!” vagy „Minősíthetetlen! Soha többé nem rendelünk tőlük!” – jóhírnevüket sértették és piaci hátrányt okoztak. Az alperesek jogi képviseletét a Rácz és Pál Ügyvédi Iroda, azon belül Dr. Pál Zoltán ügyvéd, a Net-jog.hu szakértő partnere látta el. A per előzménye, hogy az alperesek a felperes webáruházából rendelt másolópapírt hibátlan
A GVH megtévesztő kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt vizsgálja a Decathlont
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Decathlon sportfelszerelés kiskereskedelmi lánc magyarországi üzemeltetőjével, a Tízpróba Magyarország Kft.-vel szemben - jelentette be a versenyhatóság az MTI-nek. Mint közölték a vállalkozás valószínűsíthetően több ponton is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat folytat: elhallgatja az online és áruházban elérhető árak közötti különbségeket, valótlan megtakarítást tüntet fel, valamint megtévesztő tájékoztatásokat tesz közzé a termékek iránti keresletről, illetve az elérhető készlet mennyiségéről. A francia érdekeltségű Decathlon hazánk egyik legnagyobb és legismertebb sportfelszerelés kiskereskedelmi lánca, amely fizikai üzleteken és webáruházán keresztül is folytat értékesítést. A Decathlon magyarországi üzemeltetője a Tízpróba Magyarország Kft. A GVH gyanúja szerint a vállalkozás több tekintetben is
Termékek és szolgáltatások akadálymentessége: mit jelent ez a magyar webshopok számára?
2022. június 28-án hatályba lépett a 2022. évi XVII. törvény, amely a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályait rögzíti. A törvény célja, hogy a fogyatékkal élő személyek – például látássérültek, hallássérültek vagy kognitív nehézségekkel élők – számára is egyenlő eséllyel hozzáférhetővé váljanak különféle termékek és szolgáltatások, köztük a weboldalak és webshopok is. Ez a jogszabály részben az Európai Unió 2019/882/EU irányelvének (az ún. European Accessibility Act) átültetését szolgálja, és fontos mérföldkövet jelent a digitális tér inkluzívabbá tételében. De mit is jelent mindez a magyar webshopok gyakorlatában? Kikre vonatkozik az új akadálymentességi szabályozás? A törvény hatálya 2025. június 28-tól kezdődően
Kötelező lesz a készpénzes utánvét a webshopokban 2025. július 1-jétől?!
A kormány közzétett egy új törvénytervezetet, amely jelentős változást hozhat az online kereskedelem szereplői számára. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tervezett módosítása szerint 2025. július 1-jétől minden magyar webshop köteles lesz lehetőséget biztosítani a készpénzes utánvétes fizetésre – kivéve a határon átnyúló szerződéseket. A tervezet új rendelkezése kimondja: „a vállalkozás a természetes személy fogyasztó részére biztosítja az áru ellenértékének készpénzzel történő kiegyenlítési lehetőségét.” Ez azt jelenti, hogy még azoknak a webáruházaknak is, amelyek eddig kizárólag online fizetési módokat kínáltak (pl. bankkártya, előre utalás), be kell vezetniük a készpénzes fizetés lehetőségét. A javaslat célja a fogyasztói jogok további védelme és a
Ügyészség: megtévesztette egy webáruház a fogyasztókat
Valótlan arcképekkel és vásárlói véleményekkel tévesztette meg egy webáruház a fogyasztókat - közölte a Pest Vármegyei Főügyészség az MTI-vel. Az ügyészség által ellenőrzött webáruház a honlapján vásárlói véleményeket jelentetett meg, a vásárlók ezekben arról számoltak be, hogy a termék bizonyos ideig történő szedését követően betegségük javult, vagy tünetmentessé váltak. A véleményeknél feltüntetett fotók között volt olyan, amelyik valójában egy külföldi újságíró képe volt, és akadt olyan is, amelyik az interneten több mint száz oldalon szerepelt, különböző külföldi nevekkel - áll az ügyészségi közleményben. A jogszabályok szerint fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül a termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékelések vagy ajánlások közzététele. Megállapították azt