Változások a társasházak életében a GDPR miatt
Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény (röviden GDPR saláta törvény) több ponton módosítja a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényt és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt. Ezeket vesszük most végig.
Marad a kétharmad. A társasházi törvény alapján a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet.
A kamerás megfigyelés miatt a társasház szervezeti-működési szabályzatának (SZMSZ) tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat. Ezen adatkezelésnek is meg kell felelnie a GDPR előírásainak.
Továbbra is csak vagyonőr üzemeltetheti az elektronikus megfigyelő rendszert:
A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.
Az új szabályok alapján a kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni!
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.
A kamerarendszer továbbra sem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve.
A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).
A GDPR saláta törvény hatályba lépése után is megmarad a tájékoztatási kötelezettség:
A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.
Hatályon kívül helyezte a GDPR saláta törvény azokat a részeket, melyek meghatározták, hogy milyen célból és milyen elvek alapján, mennyi ideig lehet végezni kamerás megfigyelést. Az új jogalap tehát a társasház jogos érdeke. A NAIH által kiadott lista alapján (melyet korábban itt foglaltunk össze) szükséges lehet a hatásvizsgálat elvégzése is.
A kamerás adatvédelmi szabályzat, az érdekmérlegelési teszt, vagy a hatásvizsgálat elkészítésében, segítséget nyújtunk, kérje ingyenes árajánlatunkat: a [email protected], vagy az ajánlatkérő űrlapunkon.
