A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

Blog

Alapvető követemény, hogy az érintettet átlátható módon tájékoztassuk, hiszen ez a követelmény a GDPR alapvelvei között is megjelenik. Számos támpontot ad a jogszabály, illetve a kapcsolódó adatvédelmi jogi gyakorlat: A GDPR preabulumbekezdése kimondja, hogy az adatkezelésnek a természetes személyek számára átláthatónak kell lennie, hogy a rájuk vonatkozó személyes adataikat hogyan gyűjtik, használják fel, azokba hogy tekintenek bele vagy milyen egyéb módon kezelik, valamint azzal összefüggésben, hogy a személyes adatokat milyen mértékben kezelik vagy fogják kezelni. Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatás, illetve kommunikáció könnyen hozzáférhető és közérthető legyen, valamint hogy azt világosan és egyszerű nyelvezettel fogalmazzák meg. Ez

Visszatéríteni a teljes összeget Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (azaz a szállítási költséget is). Fő szabály: a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon A webáruházat üzemeltető vállalkozás elállás esetén a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell, hogy visszatérítse. Tehát, ha utalással fizetett a vásárló a webshopban, akkor a webshopnak is utalnia kell az összeget. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési

Az internetes és csomagküldő értékesítés felülmúlta az 1000 milliárd forintot tavaly a járvány hatására, ezzel párhuzamosan pedig felértékelődött a digitális fogyasztóvédelem szerepe - mondta Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte: az ITM "nem kullog az események után", az elmúlt 5 évben jelentős eredményeket ért el az online kereskedelem fogyasztóvédelmének területén. A 15 ezer forint és 500 ezer forint közötti bírságsávot 200 ezer forint és 2 millió forint közöttire növelték - idézte fel példaként. A tárca továbbá létrehozott egy internetes adatbázist, ahol - a jogsertowebaruhazak.kormany.hu weboldalon - a fogyasztók előzetesen tájékozódhatnak az internetes áruházakról - emlékeztetett jelezve, hogy valamivel

Kérdés: Egy belépőket értékesítő weboldalon keresztül foglaltam jegyet az Magyarország-Franciaország EB meccsre. Sajnos betegség miatt nem tudok elmenni megnézni az összecsapást. Élhetek az elállási jogommal? Válasz: Nem. A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése l) pontja szerint (…) nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog (…) szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy regisztráljon a Net-jog ÁSZF generátor legaltech alkalmazására, a VirtualJog-ra! Net-jog: IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával, kiváló visszajelzésekkel.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bejelentés alapján vizsgálta egy Idősotthon  által üzemeltetett elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelését. Az Otthon szinte valamennyi helyiségében (kivéve a mosdókat és az öltözőket) kamerákat szerelt fel. Összefoglalónk. A Hatóság határozatában két megközelítésben tárta fel a jogsértéseket. Az egyik oldalon a munkavállalókkal összefüggő kérdéseket tisztázta, a másik része pedig az Idősotthon lakóinak jogaik érvényesülését vizsgálja az adatkezelés kapcsán. Munkavállalók esetében a Hatóság megállapította: az irodai helyiségekben üzemelő kamerák látószöge közvetlenül a munkavállalókra irányult, figyelve az egész napos tevékenységüket. Ez a folyamatos megfigyelés sérti az emberi méltóságot, ezért főszabály szerint kamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység állandó

Gyakran megfogalmazódó kérdés a webshopok részéről, hogy mely termékek esetén kell jótállást (hétköznapi nevén garancia) vállalni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján csak a  Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti (1) fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, (2) a rendelet mellékletében felsorolt (3) új tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállást vállalni. Tehát B2B kereskedelem, vagy használt termékek értékesítése esetén, vagy ha nem szerepel a termék a rendelet mellékletében, akkor nem kötelező jótállást vállalni a webáruháznak, csupán a Ptk. szerinti kellékszavatosságot szükséges a vásárló felé biztosítania. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje el a bírságokat!

Sok vállalkozás szeretné egyszerűsíteni a jótállással kapcsolatos adminisztratív teendőket, többen szeretnék, ha a számla egyben jótállási jegyként is funkcionálna. Ennek azonban vannak feltételei. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet részletezi a jótállásra vonatkozó szabályokat. A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. Vannak kötelező elemei a jótállási jegynek, tehát ha valaki szeretné a számlát egyben jótállási jegyként használni,

Akik webshopjukat KATA-s egyéni vállakozóként üzemeltetik, ennek tényéről írásbeli nyilatkozatban kell tájékoztatniuk minden egyes vásárlót. A Net-jog.hu a NAV állásfoglalását kérte az ügyben, összefoglaljuk a részleteket: A Katv. 13. § (2) bekezdése szerint a kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően - a változás kezdő időpontjának megjelölésével - tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről. Fentiek alapján látható tehát, hogy a Katv. két önálló, egymástól független kötelezettséget határoz meg a kisadózó adóalany számára. Egyrészt a számla kötelező adattartalmára vonatkozóan ír elő

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Budapest Főváros Kormányhivatalának XI. kerületi Hivatalát 10 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Hivatal a Covid 19 gyorsteszthez kapcsolódóan, 1153  érintett személy,  rendkívül részletes és pontos egészségügyi adatát és elérhetőségét is tartalmazó adatbázist, egy Excel-fájlban, körzetenkénti leválogatás nélkül, egyszerű e-mailben továbbította a címzett körzeti orvosoknak.  A Hivatal semmilyen bizalmasságot garantáló hozzáférésvédelmet vagy titkosítást nem alkalmazott az adattovábbítás során, egyszerűen csak felhívta a címzetteket, hogy kezeljék bizalmasan az adatokat. Az intézkedések hiánya egyébként később azt is lehetővé tette, hogy a nagyszámú egészségügyi adatot olyanok is megismerjék, akik egyáltalán nem tartoznak a címzetti körbe. Egy magánszemély közérdekű

Kérdés: Webáruházat üzemeltetek. Szükséges-e a megrendelést visszaigazoló e-mailhez csatolni az ÁSZF-et valamilyen formában? Válasz: Igen. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerint a üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás az ÁSZF-ben szereplő információkat a fogyasztóval papíron vagy - a fogyasztó beleegyezése esetén - más tartós adathordozón közli. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Tehát minden visszaigazoló e-mailhet csatolni kell az ÁSZF-et tartós adathordozón, melynek tökéletes formája egy pdf file. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje

Megjelent a védettségi igazolványhoz kapcsolódó jogosultságokról szóló jogszabály (A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása). A rendelet értemében - a jogosultságok gyakorlásához - az érintett személy a jogosultság igazolása érdekében felhívható a védettségi igazolvány védettséget igazoló módon történő bemutatására. A rendelet szerint a védettségi igazolvány meglétét ellenőriznie kell a szolgáltatónak (pl. szálláshelynek). Továbbá jogosult (de nem köteles) a szolgáltató az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványán szereplő adatok megismerésére. Az így kezelt adatokat a szolgáltató semmilyen módon nem rögzítheti. A szolgáltató megtagadhatja a belépést a védettségét nem igazoló személytől. A jogszabály szerint a védettségi igazolvány közokirat. A