A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Telefon: +36 30 622 41 79 (H-Cs 10 és 12, illetve 13 és 15 óra között)

Központi e-mail:

Irodánk: 2119 Pécel, Álmos vezér utca 24.

Image Alt

Blog

A jövőben a szervezőknek rögzíteniük kell a 25 ezer főnél nagyobb, belépőjegy vásárlásához kötött zenei rendezvények résztvevőinek személyes adatait - az erről szóló törvénymódosítást elfogadta az Országgyűlés. Az előterjesztés az adatrögzítés céljának a biztonság növelését tekinti: a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények megelőzését és felderítésének segítését, a bűncselekmények bizonyíthatóságát és a körözött személyek azonosíthatóságát, elfogásuk elősegítését. A szervezőknek a jegyvásárlók nevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét, a személyi okmányt kiállító államot és az okmányon szereplő arcképet kell rögzíteniük. A fesztiválozók adatait 90 napig tárolják, ezt követően meg kell semmisíteni azokat. Az információkat írásos kérés alapján a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

A fogyasztók jogainak védelme érdekében az ügyészség tizenhat webáruház szerződési feltételeit vizsgálta és mindegyikben talált törvénysértő kikötést - közölte Szabó Ferenc Pest megyei főügyész az MTI-vel. A közlemény szerint az ügyészség olyan webáruházak szerződési feltételeit ellenőrizte, amelyek keresett termékeket, például műszaki cikkeket, háztartási eszközöket, vagy gépjármű alkatrészeket forgalmaznak. Az ügyészek számos olyan rendelkezést találtak, amelyek nem feleltek meg a hatályos jogszabályoknak. A webáruházak például belefoglalták a szerződésekbe, hogy bármikor egyoldalúan módosíthatják a már megkötött szerződést, így akár a fizetendő összeget vagy a szállítási határidőt is. Az irányadó jogszabályok szerint internetes vásárláskor a megrendelő az átvételtől számított 14 napon belül indok nélkül elállhat a

Az Európai Unióban a válaszadók 62 százaléka aggályosnak tartja, hogy nem rendelkezik teljes mértékben az interneten megadott személyes adatai felett - derült ki az általános adatvédelmi rendeletről (GDPR) kiadott uniós bizottsági jelentésből. Magyarországon ez az arány 55 százalék. A közösségi hálózatokon az európai felhasználók többsége, 56 százaléka próbálta már meg módosítani személyes profiljának alapértelmezett adatvédelmi beállításait. Magyarországon csak a válaszadók 41 százaléka tett így - mutatott rá a jelentés. Uniós szinten a válaszadók 67 százaléka tud az általános adatvédelmi rendeletről, és 57 százalékuk van tisztában azzal, hogy a tagállamokban nemzeti adatvédelmi hatóságok működnek. Magyarországon valamivel kevesebben, 59 százalékban hallottak a rendeletről, és

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 30 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a Sziget Zrt.-t az általa szervezett rendezvényeken folytatott, beléptetéssel összefüggő, jogszabályoknak nem megfelelő adatkezelési tevékenységével kapcsolatban. A Sziget Zrt. nem ért egyet a döntéssel és bírósági felülvizsgálatot kezdeményez. A Hatóság két részre osztotta a Sziget Zrt. adatkezelési tevékenységét, az első szakasz a 2018. május 25-e előtti időszakot vizsgálta, a második vizsgálati szakasz a 2018. május 25-e utáni adatkezelésre vonatkozik. A Hatóság már a korábbi években kétszer is eljárást folytatott a Sziget Zrt. által szervezett rendezvények beléptetéssel kapcsolatos adatkezelése tekintetében, a résztvevők bejelentései nyomán. Ezekben az eljárásokban a Hatóság megvizsgálta

Az Európai Unió a globális e-kereskedelmet ösztönző nemzetközi szabályok bevezetésére törekszik, amelyek révén könnyebbé válik az ágazatban működő vállalkozások, különösen a kkv-k tevékenysége, egyben erősödik a fogyasztók online környezetbe vetett bizalma - szögezték le az EU tagállamainak külügyminiszterei Brüsszelben. Az uniós tanács tájékoztatása szerint az Európai Unió és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 48 másik tagja határozott arról, hogy tárgyalásokat kezd az elektronikus kereskedelemre vonatkozó globális szabályok bevezetéséről. Az uniós javaslat szerint a digitalizáció alapvetően változtatta meg a vállalkozások és a fogyasztók kereskedési módját és szokásait. Az egységes nemzetközi szabályoknak biztonságos és kiszámítható környezetet kell biztosítaniuk az online kereskedelemhez. A tárgyalások alkalmával elérni kívánt

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 100.000 Ft-ra bírságolt egy szociális intézményt az általa késedelmesen bejelentett adatvédelmi incidens miatt. A Hatóság úgy találta, hogy az Intézmény késedelmesen tett eleget bejelentési kötelezettségének a tudomására jutott incidensről. Az Intézmény egyik munkatársa téves címre postázott - kiskorúak személyes adatait is tartalmazó - dokumentumokat. Az incidens tudomásszerzését követően pedig csak 24 nap elteltével kezdte meg az ügy kivizsgálását, és tette meg a bejelentést a Hatóság felé. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a Kötelezett tudomásszerzése és az adatvédelmi incidens bejelentése között 24 nap telt el. Azonban azt követően, hogy az adatkezelő ésszerű bizonyossággal megállapította az incidens

A NAIH egy kérdés alapján állásfoglalást fogalmazott meg a személyes adatok törlésével, illetve az adathordozók helyes megsemmisítésével kapcsolatban. Összefoglalónk: A GDPR 17. cikk (1) bekezdése rendelkezik a személyes adatok törléséhez való jogról, amely alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje,amennyiben a jogszabályban meghatározott indokok valamelyike fennáll. Az adatkezelőnek olyan módon kell törölnie az érintett személyes adatát, hogy annak helyreállítása a továbbiakban ne legyen lehetséges. A fentiekre tekintettel nem elegendő a merevlemezek, illetve más informatikai adathordozók „egyszerű

Jelen cikkünkben szeretnénk ismét felhívni a figyelmet arra, hogy egy ÁSZF elkészítése precizitást, a jogi fogalmak alapos ismeretét igényli. Gyakran találkozunk olyan ÁSZF-szel, melyben a weboldal üzemeltetője - figyelmetlenségből, vagy azért, mert nem gondolja végig az egyes kifejezések fontosságát - bizonyos mondatokban a "vevő" kifejezést használja a jogszabályokban is - nem véletlenül - használatos "fogyasztó", vagy "felhasználó" helyett. Az előbbit a 45/2014-es kormányrendelet, a míg a másodikat az Ekertv. vezette be. Lássuk, milyen következményei lehetnek egy rossz kifejezés használatának: Korábban éppen a fenti okok miatt pert nyert a Net-jog.hu ügyvédje egy ügyben. A lényegi elem a történetben, hogy a webshop nem definiálta pontosan a

Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény (röviden GDPR saláta törvény) több ponton módosítja a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényt és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt. Ezeket vesszük most végig.  Marad a kétharmad. A társasházi törvény alapján a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. A kamerás megfigyelés miatt a társasház szervezeti-működési szabályzatának (SZMSZ) tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési

A megmosolyogtató cím komoly jogi kérdést vet fel: vajon élhet a fogyasztó az elállási jogával, ha már kipróbált egy webshopból rendelt WC ülőkét?  Egy ügyfelünk részére megerősítést kértünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a kérdésben. A válasz teljesen egyértelmű: Egy webáruházon keresztül (távollévők között kötött, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés) értékesített WC ülőke esetén - annak kicsomagolása, felpróbálása, felszerelése, használata után (ha a termék hozzáér a WC csészéhez) - nincsen elállási joga a fogyasztónak, avagy az ilyen termékek kicsomagolása, kipróbálása esetén kizárt a fogyasztó elállási joga a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29.

Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló évi XXXIV. törvény (röviden GDPR saláta törvény) több ponton módosítja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényt. Az elektronikus megfigyelést végző a jövőben csak magánterületet (magánterület közönség számára nyilvános részén NEM) figyelhet meg: A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen alkalmazhat. Kikerültek a jogszabályból az adatkezelés időtartamára és céljaira vonatkozó rendelkezések. Tehát ezentúl jogos érdek alapján, az érdekmérlegelési tesztben (vagy a hatásvizsgálatban) meghatározott ideig végezhető elektronikus megfigyelés. További változások: (2) Az Szvmtv. 31. és 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „31. § Az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján rögzített