Black Friday 2026: a GVH figyelmeztet a megtévesztő akciókra – mire figyeljenek a vásárlók és a webáruházak?
A Black Friday közeledtével ismét figyelmeztetést adott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A november 27-i akciónap előtt egyre több webáruház hirdet látványos kedvezményeket, akár 80–90 százalékos árengedményeket is. A hatóság szerint azonban nem minden akció jelent valódi megtakarítást: a korlátozott készletek, a mesterséges sürgetés, a megtévesztő árfeltüntetés és a manipulált vásárlói értékelések egyaránt veszélyt jelenthetnek a fogyasztókra. De mit mondanak a jogszabályok, és mire kell különösen figyelniük a webáruházak üzemeltetőinek?
Black Friday 2026: nem minden kedvezmény az, aminek látszik
2026-ban november 27-ére esik a Black Friday, azonban az akciós időszak a legtöbb webáruházban már hetekkel korábban elkezdődött. A kereskedők egyre hosszabb kampányokkal, időszakos kedvezményekkel és különböző promóciókkal igyekeznek megszólítani a vásárlókat.
A Gazdasági Versenyhivatal 2026. október 30-án közzétett közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a látványos árengedmények mögött nem feltétlenül áll valódi megtakarítás. Előfordulhat például, hogy a meghirdetett, akár 80–90 százalékos kedvezmény csupán néhány termékre vonatkozik, vagy az akciós termékből alig áll rendelkezésre készlet.
A GVH külön kiemelte az impulzusvásárlás veszélyét is. A „csak ma”, „már csak 2 darab”, „utolsó lehetőség” és hasonló üzenetek olyan sürgető helyzetet teremthetnek, amelyben a fogyasztó nem mérlegeli kellőképpen a vásárlási döntését.
A kérdés azonban nem pusztán az, hogy a vásárló valóban jó üzletet köt-e. A kereskedők számára ezek a megoldások komoly fogyasztóvédelmi és versenyjogi kockázatokat is hordozhatnak.
A 30 napos szabály: valóban ennyivel olcsóbb az akciós termék?
A Black Friday egyik legfontosabb jogi kérdése az akciós árak feltüntetése.
A 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet 2/A. §-a alapján árcsökkentés bejelentésekor a korábbi árat is fel kell tüntetni. Ez főszabály szerint az árcsökkentést megelőző legalább 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár.
Ez azt jelenti, hogy a webáruház nem választhatja ki szabadon azt a korábbi árat, amelyhez képest a legnagyobb kedvezményt tudja kommunikálni.
Példa:
Tegyük fel, hogy egy termék ára az alábbiak szerint alakult:
- Korábbi listaár: 100 000 Ft
- Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára: 80 000 Ft
- Black Friday akciós ár: 70 000 Ft
Ebben az esetben a jogszabály szerinti korábbi ár 80 000 Ft, nem pedig 100 000 Ft. A meghirdetett kedvezményt tehát ehhez az összeghez kell viszonyítani.
A termék tényleges árengedménye így 12,5 százalék, nem pedig 30 százalék.
A szabály alkalmazásánál fontos, hogy:
- ha a termék 30 napnál rövidebb ideje van forgalomban, a korábbi ár meghatározásánál legalább 15 napos időszakot kell figyelembe venni;
- fokozatosan növekvő árengedmény esetén a kiinduló ár az első árengedmény alkalmazása előtti ár;
- a szabály nem vonatkozik a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre.
A webáruházaknak ezért különösen fontos, hogy az árak változását megfelelően dokumentálják, és az akciós árak meghatározásakor a jogszabályi előírásoknak megfelelő referenciaárat alkalmazzák.
A szabályok megsértése fogyasztóvédelmi eljárást, illetve a körülményektől függően tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapítását is eredményezheti.
Jogszabály: 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet.
Megtévesztő reklámok és mesterséges sürgetés: hol a jogi határ?
A Black Friday kampányokban gyakran alkalmazott marketingeszközök önmagukban nem jogellenesek. Az időkorlátos kedvezmény, a készletinformáció vagy a kiemelt akciós ajánlat is lehet teljesen jogszerű.
A probléma akkor kezdődik, ha a kommunikáció valótlan vagy megtévesztésre alkalmas információt tartalmaz.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) alapján tilos a fogyasztók megtévesztése, illetve az olyan agresszív kereskedelmi gyakorlat, amely a fogyasztó ügyleti döntését jelentősen befolyásolja.
Különösen problémás lehet például:
- Ha a webáruház valótlanul azt állítja, hogy egy kedvezmény csak néhány óráig érhető el, miközben azt folyamatosan meghosszabbítja.
- Ha a készletinformáció nem felel meg a valóságnak, és a rendszer mesterségesen generálja a „már csak 1 darab” üzenetet.
- Ha a reklámban szereplő jelentős kedvezmény csak egy alig elérhető termékre vonatkozik, miközben a kommunikáció azt a benyomást kelti, hogy a teljes termékkínálat akciós.
- Ha a kereskedő olyan megtakarítást kommunikál, amelynek alapja nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
Fontos tehát, hogy a marketingkommunikáció ne csak figyelemfelkeltő, hanem tényszerű és ellenőrizhető is legyen.
Vásárlói értékelések: az öt csillag sem mindig garancia
A GVH közleményében külön kitért az online értékelések hitelességére is.
A vásárlók gyakran más fogyasztók tapasztalatai alapján döntenek egy termék vagy webáruház mellett. A kizárólag pozitív, ötcsillagos értékelések azonban nem feltétlenül jelentenek valódi vásárlói elégedettséget.
A vásárlói vélemények manipulálása, a hamis értékelések megjelenítése vagy a negatív vélemények indokolatlan elrejtése ugyancsak fogyasztóvédelmi problémát vethet fel.
A 2008. évi XLVII. törvény alapján a vállalkozásoknak a fogyasztói értékelések kezelése során is ügyelniük kell a tisztességes kereskedelmi gyakorlatra. Ha egy vállalkozás azt állítja, hogy az értékelések valódi vásárlóktól származnak, megfelelően tájékoztatnia kell a fogyasztókat arról is, hogy milyen módon ellenőrzi azok hitelességét.
Ez a webáruházak számára különösen fontos, hiszen az értékelések ma már nemcsak marketingeszközök, hanem a fogyasztói döntéseket érdemben befolyásoló információk is.
Mire figyeljenek a fogyasztók Black Friday idején?
A GVH több praktikus tanácsot is megfogalmazott a vásárlók számára.
1. Ellenőrizzék a korábbi árakat!
Ne kizárólag a feltüntetett kedvezmény mértéke alapján döntsenek. Érdemes ár-összehasonlító oldalakon és árfigyelő alkalmazásokban is megnézni, hogyan alakult a termék ára az elmúlt hetekben.
2. Számoljanak a járulékos költségekkel!
A kedvező termékár mellett a szállítási díj, az utánvét költsége vagy egyéb kapcsolódó díjak is befolyásolhatják a végső fizetendő összeget.
3. Ellenőrizzék a webáruházat!
Legyen könnyen megtalálható az üzemeltető vállalkozás neve, székhelye és elérhetősége, valamint az ügyfélszolgálati információk. Érdemes megnézni az NKFH súlyosan jogsértő webáruházakat tartalmazó adatbázisát is:
https://nkfh.gov.hu/jogserto-weboldalak
4. Olvassák el az ÁSZF fontosabb rendelkezéseit!
Különösen a fizetési, szállítási, panaszkezelési és elállási feltételeket érdemes ellenőrizni.
5. Ne döntsenek kizárólag az értékelések alapján!
A vásárlói vélemények hasznosak lehetnek, de érdemes több forrásból tájékozódni, és gyanakvással kezelni a feltűnően egyoldalú értékeléseket.
14 napos elállási jog: Black Friday alatt is megilleti a fogyasztót?
Igen. Az online vásárlás egyik fontos fogyasztóvédelmi garanciája a 14 napos, indokolás nélküli elállási jog, amely Black Friday idején is érvényesül.
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a fogyasztó főszabály szerint az áru átvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat az online megkötött szerződéstől.
Fontos, hogy a kedvezményes vagy akciós ár önmagában nem korlátozza ezt a jogosultságot. A kereskedő nem zárhatja ki az elállási jogot pusztán arra hivatkozva, hogy a terméket Black Friday akcióban értékesítette.
Természetesen a jogszabályban meghatározott kivételek továbbra is érvényesek. Ilyen lehet például bizonyos, nem előre gyártott, a fogyasztó utasítása alapján készített termékek vagy meghatározott higiéniai termékek esete.
Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy az üzletben személyesen megvásárolt, hibátlan termékek esetében nem jár automatikusan 14 napos indokolás nélküli elállási jog. Ez a szabály alapvetően a távollévők között kötött szerződésekhez kapcsolódik.
A GVH idén is kiemelten figyeli a webáruházakat
A Gazdasági Versenyhivatal közleménye szerint a 2026-os Black Friday időszakában is kiemelt figyelmet fordít a webáruházak árfeltüntetési gyakorlatára. Amennyiben jogsértés gyanúját észleli, megteszi a szükséges intézkedéseket.
A hatósági ellenőrzések és a fogyasztói bejelentések alapján a megtévesztő akciók komoly következményekkel járhatnak a vállalkozások számára.
A Black Friday tehát nem jelent kivételt a fogyasztóvédelmi szabályok alól. A kereskedőknek ugyanúgy biztosítaniuk kell a tisztességes tájékoztatást, a valós árkedvezmények feltüntetését és a fogyasztói jogok érvényesülését, mint az év bármely más időszakában.
Összességében a Black Friday jó lehetőség a kereskedőknek a forgalom növelésére, a fogyasztóknak pedig a kedvezőbb árú vásárlásra. Ehhez azonban mindkét oldalon tudatosságra van szükség: a vásárlóknak érdemes megfontoltan dönteniük, a webáruházaknak pedig gondoskodniuk kell arról, hogy akcióik ne csak marketing-, hanem jogi szempontból is rendben legyenek.
- Gazdasági Versenyhivatal – Négy hét múlva Black Friday, 2026. október 30.
- 2008. évi XLVII. törvény – A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma
- 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet – Árfeltüntetési szabályok
- 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet – Fogyasztói szerződések
- NKFH – Súlyosan jogsértő webáruházak adatbázisa
