A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

elektronikus kereskedelem Tag

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Decathlon sportfelszerelés kiskereskedelmi lánc magyarországi üzemeltetőjével, a Tízpróba Magyarország Kft.-vel szemben - jelentette be a versenyhatóság az MTI-nek. Mint közölték a vállalkozás valószínűsíthetően több ponton is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat folytat: elhallgatja az online és áruházban elérhető árak közötti különbségeket, valótlan megtakarítást tüntet fel, valamint megtévesztő tájékoztatásokat tesz közzé a termékek iránti keresletről, illetve az elérhető készlet mennyiségéről. A francia érdekeltségű Decathlon hazánk egyik legnagyobb és legismertebb sportfelszerelés kiskereskedelmi lánca, amely fizikai üzleteken és webáruházán keresztül is folytat értékesítést. A Decathlon magyarországi üzemeltetője a Tízpróba Magyarország Kft. A GVH gyanúja szerint a vállalkozás több tekintetben is

2022. június 28-án hatályba lépett a 2022. évi XVII. törvény, amely a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályait rögzíti. A törvény célja, hogy a fogyatékkal élő személyek – például látássérültek, hallássérültek vagy kognitív nehézségekkel élők – számára is egyenlő eséllyel hozzáférhetővé váljanak különféle termékek és szolgáltatások, köztük a weboldalak és webshopok is. Ez a jogszabály részben az Európai Unió 2019/882/EU irányelvének (az ún. European Accessibility Act) átültetését szolgálja, és fontos mérföldkövet jelent a digitális tér inkluzívabbá tételében. De mit is jelent mindez a magyar webshopok gyakorlatában? Kikre vonatkozik az új akadálymentességi szabályozás? A törvény hatálya 2025. június 28-tól kezdődően

A kormány közzétett egy új törvénytervezetet, amely jelentős változást hozhat az online kereskedelem szereplői számára. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tervezett módosítása szerint 2025. július 1-jétől minden magyar webshop köteles lesz lehetőséget biztosítani a készpénzes utánvétes fizetésre – kivéve a határon átnyúló szerződéseket. A tervezet új rendelkezése kimondja: „a vállalkozás a természetes személy fogyasztó részére biztosítja az áru ellenértékének készpénzzel történő kiegyenlítési lehetőségét.” Ez azt jelenti, hogy még azoknak a webáruházaknak is, amelyek eddig kizárólag online fizetési módokat kínáltak (pl. bankkártya, előre utalás), be kell vezetniük a készpénzes fizetés lehetőségét. A javaslat célja a fogyasztói jogok további védelme és a

Az uniós tagállamok közös fellépése rákényszerítheti a kínai Temu online piacteret arra, hogy a közösségen belüli jogszabályoknak megfelelően változtasson a kereskedelmi gyakorlatán - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az MTI-vel. A hatóságok kifogásolják egyebek között a hamis kedvezmények feltüntetését, a korlátozott termékkészletekre és vásárlási határidőkre hivatkozó pszichés nyomásgyakorlást, valamint azt, hogy a platform használati feltételek közzététele nélkül kényszeríti különféle játékokra a fogyasztókat. Az áruk visszaküldéséről és a vételár visszatérítéséről szóló információk is hiányosak (például az ÁSZF-ben), a vevőket nem tájékoztatják arról, hogy rendelési értékhatár alatt nem fejezhetik be a vásárlást, az oldalon közzétett vélemények hitelessége kérdéses lehet, továbbá az ügyfélszolgálat elérhetőségéről

A webáruházak számára az elállási joggal kapcsolatos kötelezettségek pontos és szigorú szabályozás alá esnek, amelyeket a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet részletez. Ez a rendelet meghatározza, hogy amennyiben a fogyasztó él az elállási jogával, a vállalkozás köteles a teljes vételárat visszatéríteni, beleértve a szállítási költségeket is, legkésőbb az elállási szándék tudomásul vételét követő 14 napon belül. A rendelet értelmében a visszatérítést alapvetően ugyanazon a fizetési módon kell végrehajtani, amellyel a fogyasztó eredetileg teljesítette a fizetést. Például, ha a vásárló banki átutalással fizetett, a visszatérítésnek is banki átutalás formájában kell történnie. Ez az elvárás biztosítja, hogy a fogyasztó ne szenvedjen hátrányt a

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 126 millió forint bírságot szabott ki a lampak.hu világítástechnikai webáruházat üzemeltető cseh cégre - közölte a hatóság az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a lampak.hu webáruházat üzemeltető Donoci s.r.o. csehországi székhelyű vállalkozás megtévesztő árfeltüntetési gyakorlatot folytatott, és a weboldalon megjelenő sürgető üzenetekkel is megtévesztette a fogyasztókat. Ismertették, a cseh vállalkozás 2020 augusztusától kezdődően több módon is tisztességtelenül torzította a vásárlók ügyleti döntéseit. Nem igazolta, hogy a weboldalán nyújtott akciók előtt ténylegesen alkalmazta-e az eredeti árként feltüntetett árat, sőt sok esetben folyamatosan az akciósnak fenntüntetett árakat alkalmazta, így azok nem valódi megtakarításokat, árkedvezményeket

A fogyasztóvédelmi törvény 2024. január 1-jén hatályba lépő módosításai jelentősen átalakították az alternatív vitarendezési fórumok szervezeti és működési kereteit. A továbbra is ingyenes és gyors eljárást lefolytató békéltető testületeket érintő legfontosabb változás, hogy akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hoz a testület, ha a fogyasztó kérelme megalapozott, és az ügytárgy értéke 200 ezer forint alatti. Ez azért jelentős, mert korábban csak akkor kerülhetett sor bírósági úton is végrehajtható határozat meghozatalára, ha a felek egyezséget kötöttek, a vállalkozás alávetési nyilatkozatot tett, vagy magára nézve a döntést kötelezőnek ismerte el. Utóbbi két eset meglehetősen ritka volt, így ha nem született egyezség, csak bírósági úton ki

Az online üzletek 43 százaléka uniós szabályokat sértett a karácsonyi időszakban a kedvezményes árak meghirdetésekor - olvasható az Európai Bizottság jelentésében. A megvizsgált termékek több mint felére az eladók árcsökkentési akciót írtak ki, de ezek 23 százaléka nem felelt meg az uniós jogszabályoknak. Az árfeltüntetésre vonatkozó uniós irányelv ugyanis előírja, hogy az üzleteknek és az online piactereknek, az árengedmény bejelentésekor fel kell tüntetniük a termékre az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos, a kutatás eredményeinek bemutatásakor elmondta: "a fogyasztók továbbra is nagyszámú valótlan árengedménynek és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak vannak kitéve. Ez az uniós jog megsértését jelenti." A biztos

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelt ellenőrzéseket végez az adventi időszakban, amelyek kiterjednek a hagyományos üzletek és az webshopok vizsgálatára, de nagy figyelmet fordítanak a most aktuális Black Friday napokra is - közölte Kupecki Nóra alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár. A helyettes államtitkár a Facebook-videóban elmondta, hogy az akciók során két fő tárgykörre figyelnek a hatóság munkatársai: az első, hogy a korábbi ár fel van-e tüntetve, és ha igen, akkor a régebbi ár megfelel-e a valóságnak, vagyis az adott kereskedőnél valóban az volt a legalacsonyabb alkalmazott ár a leárazás bejelentését megelőző 30 napban. A másik ellenőrzési tárgykörben kiemelt figyelmet fordítanak a

2022. május 28-ától számos e-kereskedelmi jogszabály változik, ezért ismét minden weboldal ÁSZF-et módosítani kell, illetve a mindennapi működésben is alkalmazni kell az újdonságokat. Számos helyen módosul a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (megfelelve az európai parlamenti és tanácsi irányelveknek). Pl. kötelező lesz a telefonszám feltüntetése minden webshopban, bevezeti a rendelet az áru fogalmát, május 28-tól tájékoztatást kell adni a digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom és digitális szolgáltatás működéséről. Jelentős változások lépnek életbe 2022. május 28-tól a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló  4/2009. (I. 30.)