Értékesítéshez és szállításhoz kapcsolódó adatkezelés egy webshopban

Cikkünkben körbejárjuk a webáruházban történő értékesítés, mint adatkezelés körülményeit, rávilágítva arra, hogy mi a megfelelő jogalap az adatkezelésre, elkülöntve a többi webshopos adatkezeléstől.

A webshopban történő vásárlás során adás-vételi szerződés jön létre a felek között, méghozzá az esetek túlnyomó részében általános szerződési feltételek alkalmazásával. A szerződés létrejöttének folyamata a következő: a webshopot üzemeltető ajánlattételre felhívást tesz, amikor a webáruház felületére feltölti a termékeket, majd az ajánlatot a felhasználó teszi. Erre az ajánlatra érkezik meg a webshop válasza, mely lehet elfogadó, illetve elutasító (pl. hibás ár esetén nem köteles a vállalkozás visszaigazolni a megrendelést). Amennyiben az ajánlatot elfogadja a webshop, akkor létrejön a szerződés. Ebből adódik, hogy a webes értékesítés, és szerződéskötés esetén a szerződéses jogalapot alkalmazzuk, melynek kettő változatát különböztetjük meg – igazából külön-külön jogalapoknak is tekinthetjük őket: Az első változat esetén akkor alkalmazhatjuk a szerződéses jogalapot, ha az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél. Ahogy fentebb láttuk, a webes vásárlásra ez tökéletesen megfelelő, hiszen az érintett lesz a fél, aki megköti a szerződést, illetve ezt megelőzően ajánlatot tesz. Érdemes megemlíteni, hogy a szerződéses jogalapot nem szabad kiterjeszteni olyan adatkezelésekre, melyek a szerződés teljesítéséhez már nem szükségesek (pl. nem köthető a szerződés teljesítéséhez, vagy egyáltalán a megrendeléshez a hírlevélre való feliratkozás).[1] A fenti esetben – különösen a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvét figyelembe véve  – az értékesítéshez (számlázási adatok), a termék kiszállításához (szállítási adatok, telefonszám, e-mail cím), illetve a kapcsolatfelvételhez, azonosításhoz (név, felhasználói név) szükséges adatok kezelhetők.

A szerződéses jogalap másik változata, az, amikor az adatkezelés a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.[2] Ez egy webáruház esetén akkor lehet aktuális, ha adott esetben a termékek adatlapjához ajánlatkérő űrlap kapcsolódik, hiszen az ajánlatkéréshez muszáj megadnia az érintettnek a személyes adatait. Ehhez kapcsolódik a fentebb említett tájékoztatási kötelezettség, az adatkezelési tájékoztatóban ki kell fejtetni, hogy mi történik abban az esetben, ha az érintett nem adja meg a személyes adatait – jelen esetben vagy nem tud a webshop ajánlatot adni az adott termék vonatkozásában, vagy nem tudja a már megrendelt terméket szállítani, a szerződést teljesíteni.

Az érintetti jogokkal kapcsolatban meg kell említeni ennél az adatkezelésnél, hogy szerződési jogalap lévén megilleti az érintettet az adathordozhatósághoz való jog, hiszen általában automatizált módon történik az értékesítés. Nem illeti meg ugyanakkor az érintettet a tiltakozáshoz való jog, hiszen az csak e) és f) jogalap esetén lehetséges.

Ha a felhasználó, az érintett nem veszi át a terméket, vagy egyéb módon szerződést szeg, és ezzel kapcsolatban a webshop igénybe vesz jogi segítséget (pl. a kár miatt fizetési meghagyásos eljárást indít, vagy átadja a személyes adatokat követeléskezelőnek), akkor nem lesz alkalmazható a szerződéses jogalap, hiszen az már nem a szerződés teljesítéséhez, nem is a szerződést megelőzően az érintett kérésére szükséges lépések megtételéhez szükséges – ekkor a jogalap az adatkezelő jogos érdeke lesz. Ezt erősíti meg a NAIH idevágó egyik határozata[3], melyben a hatóság kimondta, hogy az „általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti jogalap azonban csak akkor alkalmazható, ha az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél. Tehát nem lehet kiterjeszteni ezt a jogalapot egyrészt olyan adatkezelésekre, amelyekben az érintett nem fél, másrészt – a szerződéskötést megelőző egyes lépések kivételével – olyan adatkezelésekre, amelyekre a szerződés érintett általi nem teljesítése miatt előidézett helyzet orvoslása érdekében a szerződő felek rendes együttműködési kötelezettségből fakadó lépések megtételéhez van szükség.”

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat a DPO tisztség betöltésére, céges GDPR adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, a GDPR adatvédelmi szabályzat elkészítésére a [email protected], vagy az Ajánlatkérő űrlapunkon! A VirtualJog legaltech alkalmazásunk is GDPR biztos megoldásokat kínál. Net-jog.hu: Adatvédelmi szakjogász ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával.

[1] Magyarázat a GDPR-ról 116. oldal

[2] GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pont második fordulata

[3] NAIH/2019/1598/, https://www.naih.hu/files/NAIH_2019_1598_hatarozat.pdf (letöltés dátuma: 2020.07.29.)