A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Telefon: +36 30 622 41 79 (H-Cs 10 és 12, illetve 13 és 15 óra között)

Központi e-mail:

Irodánk: 2119 Pécel, Álmos vezér utca 24.

Image Alt

adatvédelem Tag

A Facebook „Tetszik” gombjával ellátott honlap üzemeltetője a honlap látogatójára vonatkozó személyes adatok gyűjtése és a Facebook részére történő továbbítása tekintetében a Facebookkal közös adatkezelőnek minősülhet - mondta ki az Európai Bíróság. A német Fashion ID online divatruha-értékesítő vállalkozás elhelyezte honlapján a Facebook „Tetszik” gombot. Ez azzal a következménnyel jár, hogy ha egy látogató megtekinti a Fashion ID honlapját, akkor a személyes adatait továbbítják a Facebook Ireland részére. Ez a továbbítás az említett látogató tudomása nélkül megy végbe, függetlenül attól, hogy tagja-e a Facebook közösségi hálózatnak, vagy hogy rákattintott-e a „Tetszik” gombra. Egy német közhasznú fogyasztói érdekvédelmi egyesület azt kifogásolta, hogy a

1.5 millió Ft-os GDPR bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság a munkavállalók egész napos megfigyelése, több GDPR alapelv megsértése, és a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt. Az alábbiakban összefoglaljuk a határozat lényegét: A szóban forgó ügyben Kérelmező kérelemmel fordult a NAIH-hoz, mely szerint korábbi munkahelyén, a Kötelezettó, az általa üzemeltetett elektronikus megfigyelőrendszer egyik kamerájával megfigyelte munkavégzését […] napján. A kérelem szerint ezen kamera által rögzített felvételek alapján a Kérelmező […] képeket keresett a hivatali diszpécseri számítógépen, azokat kinyomtatta, […] feliratokkal látta el, majd a férfi öltözőben függesztette ki. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kérelmezőt hivatalának ellátására méltatlannak ítélte a felvételek alapján, ezért

Az Európai Bíróság kimondta: A cookie-k telepítése az internethasználók aktív hozzájárulását igényli. A német fogyasztói szervezetek szövetsége a német bíróságok előtt azt kifogásolta, hogy a német Planet49 társaság online nyereményjátékok keretében előre bejelölt négyezetet használ, amellyel a játékban részt venni kívánó internethasználók megadják hozzájárulásukat a cookie-k telepítéséhez. E cookie–k a Planet49 partnereinek termékeivel kapcsolatos reklámcélú információgyűjtésére irányulnak. A Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) a Bíróságtól az elektronikus hírközlési ágazatban a magánélet védelmével kapcsolatos uniós jog értelmezését kéri. A Bíróság ítéletében úgy határozott, hogy a valamely honlap felhasználója által a cookiek-nak a végberendezésén történő telepítéséhez és azok lehívásához adandó hozzájárulása nem tekinthető érvényesen

A felejtéshez való jog érvényesítéséről szóló jogszabály hatálya csak az Európai Unióra vonatkozik, nem a világ összes országára - mondta ki a Google javára ítélve az Európai Bíróság. A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) és az amerikai keresőóriás közötti jogvitában eljáró francia bíróság 2016-ban fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez előzetes döntéshozatali eljárás keretében. A CNIL szerint a felhasználók kérésére szerte a világon el kell távolítania a rájuk vonatkozó keresési adatokat. "A jelenleg hatályos uniós jog nem ír elő olyan kötelezettséget, amelynek alapján a vállalatnak a keresőmotor valamennyi változatán el kell végeznie a törlést" - állapította meg a bírói testület, kiemelve, hogy az eltávolítást

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Budapesti Rendőr-főkapitányságot adatvédelmi hatósági eljárásban, 5.000.000 Ft adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, mivel a BRFK szolgálati feladatai ellátása során az általa adattárolásra használt pendrive-ot elveszítette, és ennek tényét késedelmesen jelentette be. Az adathordozón megtalálható volt a BRFK teljes nevesített személyzeti állománytáblája, továbbá a rendvédelmi szolgálati jogviszonyváltásra vonatkozó teljes személyügyi anyag, elektronikus másolatban. A bírság kiszabására azért került sor, mivel az érintettek születési adatai, anyjuk neve és különösképpen TAJ száma (a név és munkahely, beosztás ismerete mellett) olyan adatok, amelyekkel elkövethető személyazonosságlopás, személyazonossággal visszaélés, így az incidens kockázatosnak minősül. Valószínűleg a pendrive nem került jogosulatlan személyhez, az

Az adatvédelmi tisztviselő - egy szervezeten belül az elszámoltathatóság sarokköve - feladatait a GDPR 39. cikke határozza meg:

A jövőben a szervezőknek rögzíteniük kell a 25 ezer főnél nagyobb, belépőjegy vásárlásához kötött zenei rendezvények résztvevőinek személyes adatait - az erről szóló törvénymódosítást elfogadta az Országgyűlés. Az előterjesztés az adatrögzítés céljának a biztonság növelését tekinti: a bűncselekmények, kiemelten a terrorcselekmények megelőzését és felderítésének segítését, a bűncselekmények bizonyíthatóságát és a körözött személyek azonosíthatóságát, elfogásuk elősegítését. A szervezőknek a jegyvásárlók nevét, állampolgárságát, születési idejét, nemét, a személyi okmányt kiállító államot és az okmányon szereplő arcképet kell rögzíteniük. A fesztiválozók adatait 90 napig tárolják, ezt követően meg kell semmisíteni azokat. Az információkat írásos kérés alapján a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 30 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a Sziget Zrt.-t az általa szervezett rendezvényeken folytatott, beléptetéssel összefüggő, jogszabályoknak nem megfelelő adatkezelési tevékenységével kapcsolatban. A Sziget Zrt. nem ért egyet a döntéssel és bírósági felülvizsgálatot kezdeményez. A Hatóság két részre osztotta a Sziget Zrt. adatkezelési tevékenységét, az első szakasz a 2018. május 25-e előtti időszakot vizsgálta, a második vizsgálati szakasz a 2018. május 25-e utáni adatkezelésre vonatkozik. A Hatóság már a korábbi években kétszer is eljárást folytatott a Sziget Zrt. által szervezett rendezvények beléptetéssel kapcsolatos adatkezelése tekintetében, a résztvevők bejelentései nyomán. Ezekben az eljárásokban a Hatóság megvizsgálta

A NAIH egy kérdés alapján állásfoglalást fogalmazott meg a személyes adatok törlésével, illetve az adathordozók helyes megsemmisítésével kapcsolatban. Összefoglalónk: A GDPR 17. cikk (1) bekezdése rendelkezik a személyes adatok törléséhez való jogról, amely alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje,amennyiben a jogszabályban meghatározott indokok valamelyike fennáll. Az adatkezelőnek olyan módon kell törölnie az érintett személyes adatát, hogy annak helyreállítása a továbbiakban ne legyen lehetséges. A fentiekre tekintettel nem elegendő a merevlemezek, illetve más informatikai adathordozók „egyszerű

Az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló évi XXXIV. törvény (röviden GDPR saláta törvény) több ponton módosítja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényt. Az elektronikus megfigyelést végző a jövőben csak magánterületet (magánterület közönség számára nyilvános részén NEM) figyelhet meg: A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen alkalmazhat. Kikerültek a jogszabályból az adatkezelés időtartamára és céljaira vonatkozó rendelkezések. Tehát ezentúl jogos érdek alapján, az érdekmérlegelési tesztben (vagy a hatásvizsgálatban) meghatározott ideig végezhető elektronikus megfigyelés. További változások: (2) Az Szvmtv. 31. és 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „31. § Az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján rögzített