A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

adatvédelem Tag

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szerdán kötelező erejű határozatot fogadott el, amely megtiltja a Meta technológiai nagyvállalatnak, hogy a felhasználók személyes adatait vegye igénybe a célzott hirdetésekhez. A határozat "megtiltja a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő feldolgozását" az Európai Gazdasági Térség (EGT) egész területén. A határozatot azt követően hozták meg, hogy a Meta hétfőn közölte: a Facebook és az Instagram közösségi platform európai felhasználói novembertől kezdve előfizetést vásárolhatnak a hálózatok hirdetés nélküli használatára. Az óriáscég képviselője szerint a Meta már bejelentette, hogy az EU-ban és az EGT-ben élő embereknek lehetőséget adnak arra, hogy választhassanak, és e hónaptól kezdve előfizetési modellt kínálnak, hogy

A legjobban a visszaélésektől, az adathalászattól és a vírusoktól tartanak a magyar internetezők, akiknek nagy része találkozott már káros tartalommal, de jellemzően nem jelentette azt - ismertette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az általa megrendelt felmérés eredményeit. A közlemény szerint a vizsgálattal 2022-ben megbízott Scores Group reprezentatív kutatásából az derült ki: a magyar internetezők leginkább attól tartanak, hogy visszaélhetnek a személyes adataikkal (77 százalék legalább valamennyire aggódik emiatt), illetve adathalászat áldozatává válhatnak (78 százalék). A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: a megkérdezettek fele nem tudta megítélni vagy nem ismerte a szabályozást. A tizenötezer 16 és

Kérdés érkezett a NAIH-hoz azzal kapcsolatban, hogy a GDPR alapján mikor elégséges az adatkezelőknek a GDPR 13.-15. cikkeiben előírt kötelezettségek teljesítése során csupán a címzettek kategóriát (és nem a konkrét címzetteket) közölni az érintettekkel. Összefoglaltuk a lényeget: "Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy adott tevékenyéget végző címzettből csupán néhány van, akiknek a személye konkrétan meghatározható, abban az esetben szükséges a címzettek megnevezése és nem elegendő a címzettek kategóriáiról való tájékoztatás. Ha tehát – az kérdést feltevő által említett példánál maradva – az adatkezelő részére a könyvelést egy cég végzi, és részére továbbítanak személyes adatokat, úgy szükséges a könyvelő cég megnevezése." "Akkor lehet elegendő a

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz kérelem érkezett egy ügyvédtől, aki tevékenységét egyszemélyes ügyvédi irodáján keresztül folytatja. Kérelmező amiatt kereste meg a Hatóságot, hogy indítson adatvédelmi hatósági eljárást a ceginformacio.hu oldallal szemben, mivel azok az oldalukon az ügyvédi irodára vonatkozó olyan adatot tettek közzé, amely negatívan befolyásolja az ügyvédi iroda megítélését. A Kérelmező arra hivatkozott, hogy az egyszemélyes ügyvédi iroda és annak névviselője között szoros személyes összefüggés van, így megilletik őt a személyes adatok védelmére vonatkozó jogok, ha jogsérelem éri. Az ügyvédi iroda neve mellé azért került feltüntetésre „hitelkockázatot befolyásoló események száma – 1” megjegyzés a ceginformacio.hu oldalon, mert ténylegesen késedelmesen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 500 ezer Ft-os adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezett egy autószerelő tevékenységet folytató ingatlan tulajdonosait, mivel azok több tekintetben is megsértették az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit, mind az adatkezelésre, mind pedig a kamera rendszer működtetésére vonatkozóan. A Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által alkalmazott adatkezelési, valamint kamerás tájékoztató  is tartalmaz jogszabályból átvett szó szerinti idézeteket, amelyek irrelevánsak, nem odavalók,  illetve hatálytalanok. A szabályzatokból kitűnik, hogy az Ügyfél által véletlenszerűen került összeollózásra egy sablonként használt, hatálytalan adatkezelési szabályzat. Egyértelműen látszik, hogy találomra beválogatott jogszabályi hivatkozások alapján készült. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos hogy jogi ismeretekkel rendelkező,

Cikkünkben körbejárjuk a webáruházban történő értékesítés, mint adatkezelés körülményeit, rávilágítva arra, hogy mi a megfelelő jogalap az adatkezelésre, elkülöntve a többi webshopos adatkezeléstől. A webshopban történő vásárlás során adás-vételi szerződés jön létre a felek között, méghozzá az esetek túlnyomó részében általános szerződési feltételek alkalmazásával. A szerződés létrejöttének folyamata a következő: a webshopot üzemeltető ajánlattételre felhívást tesz, amikor a webáruház felületére feltölti a termékeket, majd az ajánlatot a felhasználó teszi. Erre az ajánlatra érkezik meg a webshop válasza, mely lehet elfogadó, illetve elutasító (pl. hibás ár esetén nem köteles a vállalkozás visszaigazolni a megrendelést). Amennyiben az ajánlatot elfogadja a webshop, akkor létrejön

Magyarország legrangosabb online marketingkommunikációs pályázatán, az Év Honlapja 2021. pályázaton Különdíjat nyert a VirtualJog az év technológiai megoldása kategóriában. A VirtualJogot a Net-jog.hu ügyvédei alapították. A szakmai zsűri így értékelte a legaltech alkalmazásunkat: “A Virtualjog által nyújtott szolgáltatás úttörő az internetjog területén. A vállalkozók életében jelenlévő rendkívül fontos teendőt könnyíti meg és gyorsítja fel. Felhasználóbarát és átlátható felületével bárki biztosíthatja a jogszabályilag helyes tartalmakat az oldalán. Nem szükséges folyamatosan utánanézni a változtatásoknak, hiszen azokat az oldal automatikusan frissíti. Ezáltal a vállalkozók naprakészek lehetnek, időt takaríthatnak meg és arra koncentrálhatnak, amire igazán szeretnének. A Virtualjog innovatív, praktikus megoldása méltán érdemelte ki Az Év technológiai

Már több mint három év telt el a GDPR magyarországi hatályba lépése óta, ezért is fontos figyelemmel kísérnünk, hogy előírásainak gyakorlatban való alkalmazása hol is tart. Általánosságban elmondható, hogy a hatályba lépés idején a legtöbb adatkezelő leginkább az  adminisztrációs felületein igyekezett megfelelni a GDPR rendelkezéseinek. Az adatkezelők jelentős része szabályzatokat, tájékoztatókat fogalmazott meg, illetve jogi szakemberek segítségét kérték, hogy megfeleljenek az előírásoknak. E feladat azóta is nagy jelentősséggel bír, hisz az adatvédelmi hatóság rengeteg hiányosságot talál, eljárásai során, a nem kellő körültekintéssel írott szabályzatok esetében. A NAIH Magyarországon 2018. közepe óta 266 millió forintnyi bírságot szabott ki, melyet már a bíróság is

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Magyar Telekom Nyrt.-t 10 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. Az érintett azzal a kérelemmel fordult a NAIH-hoz, hogy többszöri alkalommal kéretlen levelet kapott email fiókjába, mivel feltehetően egy harmadik személy tévesen adta meg a címet. Az érintett a vállalat ügyfélszolgálatán többször jelezte, hogy kéri címének törlését, mivel a Telekom Nyrt. nem rendelkezett az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti egyik jogalappal sem az érintett email címével kapcsolatban. Az ügyfélszolgálat csupán egy sablonválaszban, bejelentkezést igénylő, hírlevél leiratkozási hivatkozást küldött az érintettnek. De mivel az érintett nem ügyfele a vállalatnak, így a fiókba