A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

gdpr felkészítés Tag

60 000 000 Ft-os adatvédelmi bírsággal sújtotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a UPC Magyarország Kft-t (jogutódja a Vodafone Zrt.). A Hatóság a Kft. elmúlt évben tanúsított adatkezelési gyakorlatát vizsgálta. A UPC mind a 24 üzletében a személyes ügyfélszolgálaton történt valamennyi ügycsoport tekintetében, valamennyi ügyfele esetében hangrögzítést alkalmazott. Csak azoknál az ügyfeleknél mellőzte azt, akik a rögzítés ellen tiltakoztak. Ez egy év alatt 609 619 személyt érintett. A UPC azzal érvelt, hogy szükségesnek látta rögzíteni leendő ügyfeleinek érdeklődését, panaszbejelentéseit, hogy a későbbiekben a szerződéskötéshez vagy a hibajavításhoz ezek az adatok rendelkezésre álljanak. Néhány pontban összefoglaljuk milyen kifogásai voltak a Hatóságnak a UPC

A NAIH végzésében figyelmeztetésben részesített egy adatkezelőt, aki megsértette az érintett GDPR 16. cikke szerinti helyesbítési jogát, valamint  az 5. cikk szerinti pontosság elvét. Az érintett azért fordult a Hatósághoz, mert egy internetes előfizetői felületről - annak ellenére, hogy módosította email címét - továbbra is érkeztek hírlevelek a korábbi email címére. A weboldal azzal védekezett, hogy mivel az érintett nem erősítette meg az új email címét, ezért az a rendszerükben nem módosult, ezért nem sikerült annak megváltoztatása. Viszont, amint az érintett panasszal élt e tekintetben, az adatkezelő munkatársa manuálisan módosította az email címet. Azonban adminisztratív hiba folytán, elmulasztotta az ún. kampány menedzsment

A NAIH határozatának nyomán láthatjuk mennyire fontos a GDPR rendelkezéseinek gyakorlatba való átültetése, megfelelő alkalmazása. A konkrét esetben, mely a határozat alapjául szolgált, nem megfelelően biztosították a Kérelmező hozzáférési jog gyakorlására irányuló kérelmét. Bár a Kérelmezett a GDPR 12. cikk (3) bekezdésében előírt intézkedési kötelezettségének határidőben eleget tett, de válaszlevelének tartalmát tekintve nem adott a Kérelmezőnek pontos, személyre szabott tájékoztatást személyes adatai kezeléséről. Eszerint csak a honlapján közzétett tájékoztatókra és üzletszabályzatokra utalással válaszolt, amely ebben az esetben nem elegendő, hiszen a hivatkozott dokumentumok is csak általános jellegű tájékoztatásokat tartalmaztak. Tehát az adatkezelők tájékoztatási kötelezettsége nem egy adminisztrációs kötelezettség, amely így nem lehet

A NAIH állásfoglalást tett közzé abban a két kérdésben, hogy a végrehajtó közhatalmi szervnek minősül-e, a végrehajtói feladataik ellátása keretében végzett adatkezeléseik vonatkozásában a GDPR 6. cikk (1) bekezdése alapján mely jogalapot alkalmazhatják, illetve, hogy kötelező-e adatvédelmi tisztviselőt kijelölniük. A Hatóság álláspontja szerint a bírósági végrehajtási eljárás lefolytatása az állami szuverenitás belső lényegéhez tartozó, közhatalom gyakorlásával együtt járó és az igazságszolgáltatás rendjéhez kapcsolódó állami funkció, tehát az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtási cselekmények foganatosítása és a végrehajtási kényszer alkalmazása során közhatalmat gyakorol. Az önálló bírósági végrehajtó a közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladatai ellátása során folytatott adatkezeléseire a GDPR 6. cikk (1)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy közérdekű bejelentés alapján hivatalból indított adatvédelmi hatósági eljárást egy sms küldő honlappal szemben. A honlap célja, hogy egy kötelező regisztrációt követően meghatározott számú sms-t lehet a honlapon keresztül küldeni, illetve krediket gyűjteni. Az sms küldő honlap adatkezelése ügyében a Hatóság korábban már két alkalommal is vizsgálatot folytatott. A honlap üzemeltetője a korábbi eljárás eredményeképpen módosította az adatkezelési tájékoztatót, de a gyakorlatán érdemben nem változtatott, ezt támasztja alá, hogy újabb panasz érkezett. Jelen esetben a Hatóság megállapította, hogy a honlappal kapcsolatos adatkezelés továbbra is sérti az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) és (2) bekezdését,

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság határozatával 200 000 Ft összegű bírság megfizetésére kötelezett egy szervezetet, mely jogszerűtlenül tagadta meg, hogy volt munkavállalója hozzáférjen archivált magáncélú leveleihez. A Kérelmező adatvédelmi hatósági eljárás megindítását kezdeményezte, mivel volt munkáltatójától hiába kérte, jogviszonya megszűnését követően, hogy hozzáférhessen munkahelyi email fiókjának archívumához. Ezt a szervezet megtagadta adatvédelmi okokra hivatkozva. A volt munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indult munkaügyi perében szerette volna felhasználni bizonyítékként a levelezések tartalmát. A Hatóság a tényállás tisztázása során megállapította, hogy a szervezet nem szabályozta a „céges” email fiók használatát. Így annak magáncélú használata nem volt tiltott a munkavállaló számára. Ebben az

Félmillió forintos bírságot szabott ki a NAIH az adatbiztonsági intézkedések hiányossága miatt. Az ügyben a NAIH-hoz egy magánszemélytől közérdekű bejelentés érkezett, amelyben a bejelentő leírta, hogy birtokába került egy lista, amely természetes személyek és vállalkozások (kb. 100 db) különböző adatait tartalmazza. A lista az érintettek teljes nevét, adóazonosítóját, TAJ számát, születési adatait, édesanyjuk nevét, továbbá a magyarorszag.hu honlapon keresztül elérhető ügyfélkapus felhasználói neveiket és titkosítatlan jelszavaikat tartalmazza. A beadványt előterjesztő elmondása szerint a lista úgy került a birtokába, hogy azt az ingatlanjának kertjében szedte össze a szél által odafújt egyéb papírszemetekkel együtt. A megtalált listát a beadványozó eredetben továbbította a Hatóság részére. A Hatóság

GDPR pontosan meghatározza, hogy egy adatkezelőnek mely esetekben kell tájékoztatni az érintetteket az adatvédelmi incidensről. Az általános adatvédelmi rendelet 34. cikke alapján ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. Az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit; ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket; ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket. Az érintettet azonban

A németországi adatvédelemért és az információszabadságért felelős szövetségi biztos (BfDI) 10 000 euró bírságot szabott ki a Rapidata GmbH-ra. Több eljárásra volt szükség a Rapidata GmbH távközlési szolgáltatóval szemben, mivel a társaság az ismételt kérések ellenére sem teljesítette a GDPR 37. cikk szerinti követelményét, azaz, hogy a társaság adatvédelmi tisztviselőt nevezzen ki. A 10 000 euró bírság összegét figyelembe vették, hogy a vállalkozás KKV-nak minősül. A GDPR 37. cikke alapján az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki minden olyan esetben, amikor: a) az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat; b) az adatkezelő vagy

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság határozatában  500 000 Ft összegű adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezett egy egészségügyi intézményt. A bírság kiszabására azért került sor, mert az Intézmény megsértette az általános adatvédelmi rendelet több pontját is. Az Intézmény korábbi orvos-igazgatója kérelmet nyújtott be a Hatósághoz azzal, tudomására jutott, hogy a jelenlegi igazgató, a kórházi elektronikus levelezése (tudomása szerint törölt, valójában) inaktivált fiókjai visszaállítását rendelte el. A jelenlegi igazgató ezt azzal indokolta, hogy kerestek egy jogi dokumentumot. A Kérelmező kifogásolta, hogy ennek során a fiókokban bármelyik dokumentumához hozzáférhettek, bármely személyes adatát megismerhették, hiszen magánlevelezésekre is használta azokat. A Hatóság a tényállás tisztázása után megállapította, a