Ki a fogyasztó?

Ha fogyasztóvédelemről, fogyasztóvédelmi vitáról beszélünk, biztos, hogy a vállalkozással „szemben” egy (vagy több) fogyasztó áll. Olykor hallani olyan fogyasztóvédelmi ügyekről, amikor is a hatóság megszünteti az eljárást, mivel egyik fél sem minősül fogyasztónak. Ki tehát a fogyasztó, mikor minősül valaki fogyasztónak? Érdemes tisztába tenni a fogalmat.

A magyar fogyasztóvédelem jogi vázát alapjában véve három jogszabály alkotja. A 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk., az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, valamint a 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól. A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontjában, az értelmező rendelkezések között határozza meg a fogyasztó fogalmát. Eszerint fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Ezt a fogalmat némiképp kibővíti, vagy inkább specializálja a Fogyasztóvédelmi törvény, amikor az előbbi mondathoz a 2. § a) pontjában hozzáfűzi, h „… természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje”. A korábban idézett Kormányrendelet a Ptk. fogalmával operál.

A fogalom lényege tehát, hogy mindenképpen egy természetes személyről van szó. Jogi személy, például egy cég, fogalmilag kizárt, hogy fogyasztó legyen, még akkor is, ha üzleti tevékenységén kívül jár el. A fogalom másik meghatározó része a szakmán, foglalkozáson, üzleti tevékenységen kívüli eljárás. Egy egyéni vállalkozó, aki a vállalkozásához vesz alapanyagokat, nem fogyasztó. Azonban amikor a családjának és magának megy el bevásárolni – tehát a szakmáján kívül jár el –, akkor természetesen fogyasztó.

Készíttesse el ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot most ÁSZF-ének elkészítésére! Bízza tapasztalt internet-ügyvédekre!