A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Telefon: +36 30 622 41 79 (H-Cs 10 és 12, illetve 13 és 15 óra között)

Központi e-mail:

Irodánk: 2119 Pécel, Álmos vezér utca 24.

Image Alt

ászf Tag

Számos nagyáruház kínál Magyarországon lehetőséget arra, hogy online elintézzük a heti bevásárlást. Így nem kell kimozdulnunk otthonról ahhoz, hogy néhány kattintás után otthonunkban át is vehessük a kívánt élelmiszereket. De mi történik abban az esetben, ha az általunk kiválasztott tételeket mégsem tudja biztosítani az adott áruház a kiszállításkor, mert nem áll rendelkezésére az adott termék a kiszolgáló áruházban. Ilyenkor olyan terméket szállít ki, amely tulajdonságaiban, árban a lehető leginkább közel áll a megrendelt tételhez. A helyettesítő termék ára, kiszerelése, márkája is eltérő lehet ebben az esetben. Szállításkor ezeket a termékeket elkülönítve adják át a megrendelőnek és ennek tényét a szállítólevélen is feltüntetik. Az

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által üzemeltetett adatbázis célja, hogy segítséget nyújtson a magyar fogyasztók számára, hogy tudatos döntést hozzanak online vásárlásaik során. A weboldalon a vásárlók egy keresőmezőbe írhatják annak az webshopnak a nevét, amelyikről információt szeretnének megtudni. Az adatbázis tartalmazza azon webáruházakat, amelyek jogsértést követtek el és a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság jogerős döntést hozott velük szemben. Az oldalon szereplő jogsértő webáruházak a közzétételtől számított 2 évig láthatók. A tapasztalatok azt mutatják, ezen időszak alatt, a vállalkozások igyekeznek pótolni hiányosságaikat, illetve teljesíteni a hatóság által meghatározottakat. Ezt később az adatlapon zölddel jelölik, így a vásárlók jól láthatják,

Az Amazonhoz hasonló elektronikus kereskedelmi platformok nem minden esetben kötelesek telefonszámot bocsátani egy szerződés megkötését megelőzően, azonban olyan kommunikációs csatornát igen, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy gyorsan és hatékonyan kapcsolatba tudjon lépni vele - közölte döntését az Európai Unió Bírósága (mti). Egy német fogyasztói érdekvédelmi szervezet azért indított pert, mert az Amazon EU kereskedelmi társaság, amely kizárólag internetes oldalon értékesít termékeket, a szervezet szerint nem biztosít megfelelő kapcsolatfelvételi lehetőséget, noha a német törvények kötelezik a kereskedőt, hogy minden szerződés megkötése előtt minden körülmények között adja meg telefonszámát. A jogvitában eljáró német szövetségi legfelsőbb bíróság arra kíván választ kapni az európai

Az Európai Unió a globális e-kereskedelmet ösztönző nemzetközi szabályok bevezetésére törekszik, amelyek révén könnyebbé válik az ágazatban működő vállalkozások, különösen a kkv-k tevékenysége, egyben erősödik a fogyasztók online környezetbe vetett bizalma - szögezték le az EU tagállamainak külügyminiszterei Brüsszelben. Az uniós tanács tájékoztatása szerint az Európai Unió és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 48 másik tagja határozott arról, hogy tárgyalásokat kezd az elektronikus kereskedelemre vonatkozó globális szabályok bevezetéséről. Az uniós javaslat szerint a digitalizáció alapvetően változtatta meg a vállalkozások és a fogyasztók kereskedési módját és szokásait. Az egységes nemzetközi szabályoknak biztonságos és kiszámítható környezetet kell biztosítaniuk az online kereskedelemhez. A tárgyalások alkalmával elérni kívánt

Jelen cikkünkben szeretnénk ismét felhívni a figyelmet arra, hogy egy ÁSZF elkészítése precizitást, a jogi fogalmak alapos ismeretét igényli. Gyakran találkozunk olyan ÁSZF-szel, melyben a weboldal üzemeltetője - figyelmetlenségből, vagy azért, mert nem gondolja végig az egyes kifejezések fontosságát - bizonyos mondatokban a "vevő" kifejezést használja a jogszabályokban is - nem véletlenül - használatos "fogyasztó", vagy "felhasználó" helyett. Az előbbit a 45/2014-es kormányrendelet, a míg a másodikat az Ekertv. vezette be. Lássuk, milyen következményei lehetnek egy rossz kifejezés használatának: Korábban éppen a fenti okok miatt pert nyert a Net-jog.hu ügyvédje egy ügyben. A lényegi elem a történetben, hogy a webshop nem definiálta pontosan a

A megmosolyogtató cím komoly jogi kérdést vet fel: vajon élhet a fogyasztó az elállási jogával, ha már kipróbált egy webshopból rendelt WC ülőkét?  Egy ügyfelünk részére megerősítést kértünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a kérdésben. A válasz teljesen egyértelmű: Egy webáruházon keresztül (távollévők között kötött, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés) értékesített WC ülőke esetén - annak kicsomagolása, felpróbálása, felszerelése, használata után (ha a termék hozzáér a WC csészéhez) - nincsen elállási joga a fogyasztónak, avagy az ilyen termékek kicsomagolása, kipróbálása esetén kizárt a fogyasztó elállási joga a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29.

A fogyasztó és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. A panaszkezelés módja is kötelező elem az ÁSZF-ekben. A webshop többek között köteles tájékoztatni a vásárlókat a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről, a termékek áráról, a fizetés, a fuvarozás és a teljesítés határidejéről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról is. Ennek körében a webáruháznak tájékoztatni kell a fogyasztókat: a jegyzőkönyvezésről, a panaszkezelési határidőről, arról, hogy az írásban érkezett panaszra írásban ad választ, arról, hogy