Jogszerű adatkezelés I. – A hozzájárulás
Az Európai Parlament és Tanács 2016/679 számú Általános Adatvédelmi Rendelete, vagyis a GDPR közel másfél hónapja hatályban van, és ugyan a körülötte kavart por leülni látszik, a rendelkezései jogi értelemben véve „itt vannak velünk”, így továbbra is érdemes magunkat képezni a témában. Időközben a jogharmonizáció is megkezdődött, a magyar országgyűlés kihirdette az Információs törvény első módosítását is.
Az adatkezelés egy rendkívül összetett, többszereplős folyamat. Az, hogy ez a folyamat jogszerűen történik-e, a GDPR hivatott meghatározni. Preambulumának (40) bekezdésében a Rendelet kimondja, hogy az adatkezelésnek az érintett hozzájárulásán, vagy valamely egyéb jogszerű, akár a nemzeti jogszabály által megállapított alappal kell rendelkeznie.
Természetesen ezek közül a legegyértelműbb a hozzájárulás, így az adatkezelők és adatfeldolgozók gyakran olyan esetben is törekszenek ennek beszerzésére, amikor az adatvédelmi rendelet és a honi törvények alapján erre nem lenne szükség (pl. szerződés teljesítése).
A GDPR a 7. cikkben meghatározza, hogy az érintett hozzájárulásának pontosan mik a feltételei. Az első és legfontosabb a hozzájárulással kapcsolatban a bizonyíthatóság, hiszen az adatkezelőt terheli az a kötelezettség, hogy az adatkezelés jogalapját bizonyítsa. A hozzájárulással kapcsolatban lényegi különbség lehet, hogy pontosan milyen ügyekre vonatkozik.
Ha ugyanis az érintett hozzájárult ugyan bizonyos adatainak kezeléséhez, azonban az más ügyekre vonatkozik, ezekben az esetekben az adatok kezelőjének világosan, és egyértelműen fogalmazva szükséges beszereznie az új ügycsoportra vonatkozóan is a hozzájárulást.
Ez a hozzájárulás természetesen bármikor visszavonható. Az adatvédelmi rendelet egyik legnagyobb garanciája, hogy az adatok „tulajdonosai” bármikor visszavonhatják a hozzájárulást, amellyel megfosztják az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy a továbbiakban jogszerűen kezelje az érintettek adatait. A visszavonás jogilag a korábbi adatkezelések alapját nem érinti, nem visszamenőleges hatályú.
A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását: Egy zenei fesztivál online jegyértékesítő ügynök közvetítésével értékesít jegyeket. Minden egyes online jegyértékesítésnél hozzájárulást kér az elérhetőségek marketingcélra történő felhasználásához. Az erre a célra vonatkozó hozzájárulás jelzéséhez a vevők „Nem” vagy „Igen” lehetőséget választhatnak. Az adatkezelő tájékoztatja a vevőket arról, hogy lehetőségük van a hozzájárulás visszavonására.
Ehhez munkanapokon 8 és 17 óra között díjmentesen felvehetik a kapcsolatot egy híváskiszolgáló központtal. Ebben a példában az adatkezelő nem tesz eleget az általános adatvédelmi rendelet 7. cikke (3) bekezdésének. A hozzájárulás visszavonása ebben az esetben munkaidőben bonyolított telefonhívást tesz szükségessé, ez nehézkesebb, mint a hét minden napján napi 24 órában nyitva tartó online jegyértékesítőn keresztüli hozzájáruláshoz szükséges egyetlen egérkattintás. (A 29. cikk szerinti munkacsoport iránymutatása az (EU) 2016/679 rendelet szerinti hozzájárulásról 22. példa).
Készüljön fel a GDPR-re! Kérje árajánlatunkat adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a [email protected], Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Valódi ügyvédek sokéves tapasztalattal.
