GVH: számos ponton módosít a Viber a hatósági eljárás miatt
Számos ponton módosít a Viber internetalapú üzenetküldő szolgáltatás a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának köszönhetően - közölte a hatóság az MTI-vel. A közleményben hangsúlyozták, a GVH egy újabb globális technológiai cég magatartását korrigálta. A tájékoztatás szerint a GVH által előírt kötelezettségek alapján a Viber alkalmazást üzemeltető Viber Media kénytelen vállalni egy sor olyan intézkedés végrehajtását, amelyeknek köszönhetően a fogyasztók könnyebben megismerhetik a platform jellemzőit és tudatosabb döntéseket hozhatnak a szolgáltatással kapcsolatban. A közleményben felidézték, hogy a GVH eljárása azért indult, mert a szolgáltatás ingyenességére és biztonságosságára vonatkozó tájékoztatás nem volt elérhető magyar nyelven, az adatkezeléssel összefüggő tájékoztatást sem ismerhették meg teljes körűen a fogyasztók. Az
Május 8-tól változnak a jótállás szabályai – frissíteni kell a webshop ászf-eket
2024. május 8-ával több fogyasztóvédelmi jogszabály módosul, ezért szükség lesz az összes webáruház ÁSZF-ének módosítására. A lefontosabb változás, hogy megszűnik az 1 éves jótállás. Az új szabályozás szerint az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet jótállási időre vonatkozó része így változik: A jótállás időtartama:a) 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, b) 250 000 forint eladási ár felett három év. A VirtualJog blogjában összefoglaltuk a további változásokat is. Itt az idő komolyabban odafigyelni arra, hogy webshopjának profi, mindig frissülő, naprakész ÁSZF-e legyen, hiszen folyamatosan változnak a webshopjogi/fogyasztóvédelmi szabályok. Még mindig
Durván ellenőrzi az ügyészség a webshopokat!
A 2023 nyarától életbe lépett új fogyasztóvédelmi rendelkezések alapján az ügyészség tavaly 67 esetben nyújtott be pert megelőző felhívást webáruházak téves tájékoztatása miatt, e felhívások zöme eredményes volt - közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel. Azt írták, a fogyasztóvédelemről szóló törvény 2023. június 26-án hatályba lépett rendelkezései - más szervezetek mellett - az ügyészt is feljogosítják arra, hogy a fogyasztót érintő jogsértések megszüntetése iránt pert indítson a vállalkozással szemben a bíróság előtt. Ez az új jogintézmény az úgynevezett képviseleti kereset. A fogyasztóvédelmi törvény bizonyos esetekben kötelezővé teszi a szervezet számára, hogy - mielőtt keresettel a bírósághoz fordulna - felhívja a vállalkozást a
Drasztikusan nő a fogyasztóvédelmi bírság, ez minden webshopot érint!
Közel tízszeresére nő a fogyasztóvédelmi bírság összege. Ez azt jelenti, hogy jóval nagyobb figyelmet kell szentelniük a webshopoknak a jogi megfelelőségre! 2024. március 1-jétől egy sima kkv-s webáruház legalább 100 ezer forint, legfeljebb pedig 2 millió forint(!) összegű bírsággal lesz büntethető. A fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő, vagy veszélyeztető, vagy számukra jelentős vagyoni hátrányt okozó fogyasztóvédelmi jogsértés esetén a kisebb cégek 200e forinttól 6,5 millió forint összegig lesznek sújthatók. A nagyobb, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező cégeket legalább 1 millió forint összegű bírsággal fenyegeti a törvény, a maximum bírság ilyen esetben a vállalkozás nettó árbevételének 5 százaléka,
Mostantól a bírósági ítéletekkel egyező erejű döntéseket is hozhatnak a békéltető testületek
A fogyasztóvédelmi törvény 2024. január 1-jén hatályba lépő módosításai jelentősen átalakították az alternatív vitarendezési fórumok szervezeti és működési kereteit. A továbbra is ingyenes és gyors eljárást lefolytató békéltető testületeket érintő legfontosabb változás, hogy akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hoz a testület, ha a fogyasztó kérelme megalapozott, és az ügytárgy értéke 200 ezer forint alatti. Ez azért jelentős, mert korábban csak akkor kerülhetett sor bírósági úton is végrehajtható határozat meghozatalára, ha a felek egyezséget kötöttek, a vállalkozás alávetési nyilatkozatot tett, vagy magára nézve a döntést kötelezőnek ismerte el. Utóbbi két eset meglehetősen ritka volt, így ha nem született egyezség, csak bírósági úton ki