Az e-kereskedelem 2025-ben is kiemelt vizsgálati terület lesz!
A január 1-jén felálló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a vállalkozások és a fogyasztók közötti piaci egyensúly biztosítására törekszik majd - mondta a gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, fogyasztóvédelemért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkár. Gerlaki Bence hangsúlyozta, hogy az új fogyasztóvédelmi szervezet egyidejűleg lesz kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi hatóság, mert a két terület együttműködve, egymást kiegészítve garantálhatja a hatékony működést. A hatóság legfontosabb feladatának az állampolgárok anyagi biztonsága és egészsége védelmét, valamint a családok és gyermekek védelmét nevezte, megfogalmazása szerint mindkettő olyan érték, amely az alaptörvényben is szerepel. Kiemelte a reklámok gyermekvédelmi szempontú ellenőrzését, valamint a gyermektáborok ellenőrzését. A helyettes államtitkár szerint egyre nagyobb figyelmet
Változtatnia kell a Temu-nak
Az uniós tagállamok közös fellépése rákényszerítheti a kínai Temu online piacteret arra, hogy a közösségen belüli jogszabályoknak megfelelően változtasson a kereskedelmi gyakorlatán - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az MTI-vel. A hatóságok kifogásolják egyebek között a hamis kedvezmények feltüntetését, a korlátozott termékkészletekre és vásárlási határidőkre hivatkozó pszichés nyomásgyakorlást, valamint azt, hogy a platform használati feltételek közzététele nélkül kényszeríti különféle játékokra a fogyasztókat. Az áruk visszaküldéséről és a vételár visszatérítéséről szóló információk is hiányosak (például az ÁSZF-ben), a vevőket nem tájékoztatják arról, hogy rendelési értékhatár alatt nem fejezhetik be a vásárlást, az oldalon közzétett vélemények hitelessége kérdéses lehet, továbbá az ügyfélszolgálat elérhetőségéről
Új Fogyasztóvédelmi Hatóság jön: Fokozódó ellenőrzések a webshopok számára
2025. január 1-jétől Magyarországon új kereskedelmi és fogyasztóvédelmi hatóság kezdi meg működését, amely jelentős változásokat hoz a hazai kereskedelem és fogyasztóvédelem területén. Az új szerv egyesíti a hagyományos fogyasztóvédelmi feladatokat, az élelmiszer-biztonsági felügyeletet, és bizonyos laborvizsgálatokat is átvesz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih). Célja, hogy erősítse a helyi gazdaságot, támogassa a magyar kereskedelmet, és megvédje a fogyasztók érdekeit. Az új hatóság létrehozása mögött az a felismerés húzódik meg, hogy a fogyasztói szokások jelentősen megváltoztak az elmúlt években, különösen a digitális kereskedelem terjedésével. A kiskereskedelem egyre nagyobb része már online zajlik, ami új kihívásokat jelent a helyi vállalkozások számára. Ez a folyamat
Az elektronikus kereskedelem és a szállítás jogi keretei
Az elektronikus kereskedelem mára a kereskedelem meghatározó szegmensévé vált, és számtalan webáruház biztosítja, hogy a vásárlók otthonuk kényelméből szerezzenek be különféle termékeket. A webes kereskedelem egyik kulcsfontosságú tényezője a kiszállítás, amely nemcsak logisztikai kihívást jelent, hanem jogi szempontból is kiemelt figyelmet igényel. A fogyasztóvédelemről szóló jogszabályok szigorúan szabályozzák a kiszállítással kapcsolatos kötelezettségeket, és ezeket a feltételeket a vállalkozások Általános Szerződési Feltételeiben (ÁSZF) is meg kell határozniuk. A Polgári Törvénykönyv és a kiszállítási kötelezettség A 2013. évi V. törvény, vagyis a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), egyértelműen rögzíti az adásvételi szerződésekre vonatkozó kötelezettségeket. Az eladó és a vevő kölcsönösen kötelesek teljesíteni a szerződésben foglaltakat. Az
A webáruházak teendői elállás esetén
A webáruházak számára az elállási joggal kapcsolatos kötelezettségek pontos és szigorú szabályozás alá esnek, amelyeket a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet részletez. Ez a rendelet meghatározza, hogy amennyiben a fogyasztó él az elállási jogával, a vállalkozás köteles a teljes vételárat visszatéríteni, beleértve a szállítási költségeket is, legkésőbb az elállási szándék tudomásul vételét követő 14 napon belül. A rendelet értelmében a visszatérítést alapvetően ugyanazon a fizetési módon kell végrehajtani, amellyel a fogyasztó eredetileg teljesítette a fizetést. Például, ha a vásárló banki átutalással fizetett, a visszatérítésnek is banki átutalás formájában kell történnie. Ez az elvárás biztosítja, hogy a fogyasztó ne szenvedjen hátrányt a