A jogos érdeken alapuló adatkezelés I.

A 2018. május 25. óta hatályos új, Európai Uniós adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR ugyan letette egy merőben új adatvédelmi irány alapjait, mégis sok tekintetben merített a korábbi adatvédelmi irányelvből.

Ilyen témakör a Rendelet által a 6. cikkben szabályozott adatkezelés jogszerűsége is. Ilyen jogszerűség többek között az adatkezelés jogos érdek alapján, mellyel kapcsolatban érdemes tisztázni néhány dolgot.

Az adatkezelő, vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre, feltéve, hogy az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapján az érintett észszerű elvárásait (GDPR preambulum 47.).

Vannak tehát olyan, előre nehezen meghatározható esetek, amikor az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jogos érdeke alapján végezhet adatkezelést. Tipikusan ilyen eset, amikor az adatkezelő és az érintett között releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn, például az érintett a kezelő ügyfele, vagy alkalmazottja, vagy például az adatok kezelése esetleges csalások megelőzése végett szükséges.

A kérdéskörrel természetesen többször foglalkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A témában talán legérdekesebb állásfoglalásnak tekinthető a kamerarendszerek által rögzített felvételek, mint adatok kérdésköre. A NAIH álláspontja szerint az ilyen adatok is sok esetben tekinthetőek jogos érdeken alapuló adatkezelésnek.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat céges adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, az adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a [email protected], Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.