A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Telefon: +36 30 622 41 79 (H-Cs 10 és 12, illetve 13 és 15 óra között)

Központi e-mail:

Irodánk: 2119 Pécel, Álmos vezér utca 24.

Image Alt

GDPR bírság Tag

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 30 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a Sziget Zrt.-t az általa szervezett rendezvényeken folytatott, beléptetéssel összefüggő, jogszabályoknak nem megfelelő adatkezelési tevékenységével kapcsolatban. A Sziget Zrt. nem ért egyet a döntéssel és bírósági felülvizsgálatot kezdeményez. A Hatóság két részre osztotta a Sziget Zrt. adatkezelési tevékenységét, az első szakasz a 2018. május 25-e előtti időszakot vizsgálta, a második vizsgálati szakasz a 2018. május 25-e utáni adatkezelésre vonatkozik. A Hatóság már a korábbi években kétszer is eljárást folytatott a Sziget Zrt. által szervezett rendezvények beléptetéssel kapcsolatos adatkezelése tekintetében, a résztvevők bejelentései nyomán. Ezekben az eljárásokban a Hatóság megvizsgálta

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 100.000 Ft-ra bírságolt egy szociális intézményt az általa késedelmesen bejelentett adatvédelmi incidens miatt. A Hatóság úgy találta, hogy az Intézmény késedelmesen tett eleget bejelentési kötelezettségének a tudomására jutott incidensről. Az Intézmény egyik munkatársa téves címre postázott - kiskorúak személyes adatait is tartalmazó - dokumentumokat. Az incidens tudomásszerzését követően pedig csak 24 nap elteltével kezdte meg az ügy kivizsgálását, és tette meg a bejelentést a Hatóság felé. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a Kötelezett tudomásszerzése és az adatvédelmi incidens bejelentése között 24 nap telt el. Azonban azt követően, hogy az adatkezelő ésszerű bizonyossággal megállapította az incidens

800.000 Ft-os adatvédelmi bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság az Egis Gyógyszergyár adatkezelési gyakorlata miatt. A NAIH határozatában megállapította, hogy a szervezet elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetésével kapcsolatos gyakorlata nem felelt meg az Infotv. rendelkezéseinek, így adatvédelmi bírságban részesül: A 800.000 Ft-os bírság kiszabására az alábbiak miatt került sor (röviden): "A Kötelezett jogalap nélkül kezelte a munkavállalók személyes adatait és erről nem is adott megfelelő tájékoztatást.  A Kötelezett a nyilatkozatban nem nyújtott továbbá teljes körű tájékoztatást azzal, hogy nem jelölte meg, hogy hány kamerát üzemeltet, illetve külön-külön az egyes kamerák hol helyezkednek el, valamint, hogy pontosan mely területet figyelik meg. A nyilatkozat nem tartalmazta (

Nagy igazság az Európai Parlament és a Tanács 2016/679-es Rendeletével, vagyis a GDPR-al kapcsolatban, hogy az új adatvédelmi irány igazi nagy változása a rendelet szigorúságában, és az adatvédelmi bírságok nagy mértékű emelkedésében keresendő. Természetesen árnyalja a képet, hogy az Európai Unió a Rendelettel csupán mérföldköveket határoz meg, a konkrét végrehajtás a tagállamok feladata, így a bírság konkrét mértékét is végső soron a tagország hatósága határozza meg. Ezt a kérdéskört járta körbe a NAIH is egy korábbi állásfoglalásában. A magyarországi joggyakorlatra az említett GDPR tehát közvetett módon hat. A Rendelet 83. cikke rendelkezik a közigazgatási bírságok kiszabásának elveiről, legfőbb elvként pedig az (1)

A 21. század egyik „mágikus” alapfogalma az adat. Tulajdonképpen nincs olyan élethelyzet, ahol valamilyen formában ne kerülnének mozgásba adatok. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679-es Rendeletével, vagyis a GDPR-ral erre a jelenségre kívánt reagálni azzal, hogy rendeleti szinten szabályozta a kérdéskört. Az internetnek köszönhetően még összetettebb kérdések merülnek fel, például hogy mi a helyzet a hírlevelekkel? A NAIH egy állásfoglalásában járta körbe a témát, miszerint hírlevélre feliratkozással kapcsolatban lehet-e előnyt nyújtani az érintetteknek. Az adatvédelmi hatóság mindenekelőtt leszögezte: mint minden adatszolgáltatás esetében, a hírlevelek esetében is az önkéntességet kell vizsgálni. Vagyis jelen esetben azt, hogy a kínált előny mennyiben

2018. május 25. óta az Európai Unió adatvédelmi szabályozása egy tőről fakad. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. rendeletének célja, hogy az Unió tagállamainak eddig meglehetősen különböző adatvédelmi szabályait közös nevezőre hozza. A rendeleti forma lehetőséget ad arra, hogy a GDPR-ban meghatározottak közvetlen formában érvényesíthetőek legyenek a tagországokban. Az mégsem lenne életszerű, hogy az adatvédelmi rendelet a konkrét eljárási szabályokat is meghatározza, hiszen a tagállamok közigazgatási rendszerei sok esetben alapjaiban különböznek egymástól. Ilyen esetekben a GDPR általános elveket, feltételeket határoz meg, amiket az adatvédelmi (közigazgatási) eljárás során kötelesek figyelembe venni a tagország alkalmazó szervei. Hasonlóképp járt el az adatvédelmi bírságok terén