A jogos érdeken alapuló adatkezelés II.

Az Európai Unió adatvédelmi rendelete a 6. cikkben szabályozza az olyan helyzeteket, amikor is az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó, sok esetben egy gyors helyzetre reagálva, az adatok tulajdonosának megkérdezése nélkül végez adatkezelést.

Korábbi cikkünkben példákkal illusztráltuk, milyen esetben teheti meg mindezt az adatok kezelője. Természetesen a helyzet jóval bonyolultabb ennél, és számos kötelezettség terheli az adatkezelőt.

Mit kell tennie az adatkezelőnek, hogy megbizonyosodjon: jogos érdekében áll kezelni az adatokat? A 29. cikk szerinti munkacsoport 6/2014-es véleményében az alábbi folyamatokat határozta meg, mint iránymutatás. Mindenekelőtt vizsgálnia kell, hogy a GDPR 6. cikke alapján mely jogalap alkalmazható jelen helyzetben. Ezt követően mérlegelnie kell, hogy az érdek valóban jogszerű-e. A következő lépés annak vizsgálata, hogy valóban szükséges-e az adatkezelés, vagy esetleg más módon is elérhető a cél.

Ezt követi annak mérlegelése, valamint dokumentálása, hogy az adatkezelő saját érdeke és az érintett érdeke között hogyan teremthető meg, vagy állítható vissza az egyensúly. Különösen hangsúlyozandó itt a dokumentálás, ugyanis GDPR-nak való megfelelés, az átláthatóság és a bizonyíthatóság alap princípiumai a Rendeletnek.

Felmerül a kérdés: mégis mit tehet az érintett, amennyiben nem egyezik bele az adatkezelésbe. Ez esetben az adatok tulajdonosának jogában áll tiltakozni, ezzel mintegy „megszüntetve” az adatkezelő és/vagy -feldolgozó adatkezelésének jogalapját.

Végül egy kivétel: különleges adatok esetében nem hivatkozhat jogos érdeken alapuló adatkezelésre az adatkezelő.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat céges adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, az adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére a [email protected], Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal.