Árvíz: a katasztrófavédelem médiajogi feladata

fotó: mti[/caption] 2013. június 4-én veszélyhelyzetet rendelt el Orbán Viktor az árvíz miatt. A miniszterelnök a kormányzati koordinációs bizottság ülése után elmondta: az árvízi védekezéshez szükséges költségvetési forrásokat megnyitották, és mozgósítani tudnak körülbelül 8 ezer katonát, ugyancsak 8 ezer katasztrófavédelmi dolgozót, 1400 vízügyi szakembert és 3600 rendőrt. A veszélyhelyzetet a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján akkor rendeli el, ha az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében szükséges. Ilyen esetekben a Kormány sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A katasztrófavédelmi törvény 34. § (1) bekezdése  felsorolja a lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának módjait, melyek között első helyen szerepel a közérdekű közlemény közzététele, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően. A  médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (médiatörvény) 32. § (6) bekezdése pedig előírja, hogy a közszolgálati (többek között: m1, m2, Duna, Petőfi Rádió), a közösségi és a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató (RTL Klub, TV2) köteles közzétenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdekű közleményét, amennyiben az az emberi életet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető vagy károsító események várható bekövetkezéséről, a már bekövetkezett ilyen események következményeinek enyhítéséről, elvégzendő feladatokról tájékoztat. (…) A közzétételi kötelezettség ezen események helyszíne szerinti vételkörzetben működő helyi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli.]]>