Itt az új adatvédelmi törvény
2011. évi CXII. törvényt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. A jogszabály ma, azaz január 1-jén hatályba lépett. Az alábbiakban röviden összegzem, hogy az adatkezelőkre milyen új szabályok vonatkoznak: A hatály – azaz kinek kell alkalmazni a törvényt A válasz egyszerű: mindenkinek, aki Magyarország területén személyes adatokat kezel, függetlenül az alkalmazott technológiától, vagy épp az adatbázis nagyságától. Nem kell alkalmazni azonban a törvény rendelkezéseit, ha magánszemélyek kizárólag saját személyes céljaikra kezelnek adatokat. Pl. egy családi fotóalbumot nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. Az adatkezelés alapvető feltételei A személyes adatok kezelésekor a következő szabályok betartására különös figyelmet kell szentelni. Ha ezen alapelveknek nem felel meg az adatkezelésünk, az nem lesz jogszerű, és felkészülhetünk a szankciókra. 1. célhoz kötöttség elve 2. az adatkezelés jogalapja 3. egyértelmű, részletes tájékoztatás 4. adatvédelmi nyilvántartás Az adatkezelés jogalapja Az új adatvédelmi törvényben megmarad a főszabály szerinti két jogalap: az érintett hozzájárulása illetve a jogszabályi felhatalmazás. A meglévő két jogalap mellett a törvény – uniós harmonizációs kötelezettségnek eleget téve – garanciális szabályok mellett lehetőséget biztosít arra, hogy az adatkezelő törvényi felhatalmazás és érintetti hozzájárulás hiányában is kezeljen személyes adatokat. Újdonság, hogy – a törvény szerint – a 16. életévét betöltött kiskorú elég érett ahhoz, hogy személyes adatai felett maga is rendelkezhessen, szülői beleegyezés vagy utólagos jóváhagyás nélkül. Új jogalapok Az új adatvédelmi törvény jelentősen megkönnyíti az adatkezelők dolgát két rendelkezésével: Az adatkezelő, ha valamilyen jogi kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, az érintett hozzájárulása nélkül, sőt az eredeti hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti az adatokat anélkül, hogy erre törvény külön felhatalmazná, vagy az érintett ehhez hozzájárult volna. Szintén megteremti a jogalapot, ha az adatkezelő vagy egy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése érdekében az adatkezelés szükségessé válik. Csak akkor történhet ilyen indokokkal adatkezelés, ha az új adatkezelés az érintett által korábban, a hozzájárulásával felvett adatokra vonatkozik, vagy pedig a hozzájárulás beszerzése lehetetlen, továbbá ha a hozzájárulás beszerzése aránytalan költséggel járna. Ha az érintett hozzájárulása alapján kezelt adatok esetében történik meg a további adatfelhasználás, úgy az adatkezelés megkezdése előtt erről az érintettet tájékoztatni kell. Adatvédelmi nyilvántartás A jogszabály új rendelkezése, hogy adatkezelést csak akkor szabad folytatni 2012. január 1-től, ha azt előtte bejelentette az adatkezelő az adatvédelmi nyilvántartásba. Ennek elmulasztása bírságot von maga után. Jön Péterfalvi Az adatvédelmi biztosi intézményt autonóm államigazgatási szervként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság váltja fel. A független Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre. Az elnök a volt adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila lesz. 10 milliós bírság Az új adatvédelmi törvény több Hatósági eljárást is nevesít, és sokkal szigorúbb szankciókkal is fenyegeti a jogsértőket. A legdurvább, hogy a Hatóság 10 000 000 Ft-ig terjedő bírságot is kiszabhat a törvényt be nem tartókkal szemben. ]]>
