Szigorodnak a zöld állítások szabályai szeptember 27-től
Új, szigorúbb szabályok vonatkoznak szeptember 27-től a vállalkozások fenntarthatósággal és környezetbarát működéssel kapcsolatos kommunikációjára. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós EmpCo irányelv átültetésével több új, úgynevezett „feketelistás” kereskedelmi gyakorlat jelenik meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló szabályozásban. A változás különösen fontos azoknak a vállalkozásoknak, amelyek reklámjaikban, weboldalukon vagy termékkommunikációjukban olyan kifejezéseket használnak, mint például „környezetbarát”, „fenntartható” vagy „zöld”. Az új szabályok alapján tisztességtelen lehet például olyan fenntarthatósági címke használata, amely nem megfelelő tanúsítási rendszeren alapul. Ugyancsak problémás lehet általános környezetbarát állítást tenni akkor, ha a vállalkozás nem tudja azt megfelelően alátámasztani. A szigorítás azonban nem
NKFH: folytatódik a zöld állítások ellenőrzése
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok az idei évben is ellenőrzik a vállalkozások által egyes termékeken feltüntetett tájékoztatások, köztük a fenntarthatósági, úgynevezett "zöld állítások" valóságtartalmát - hívta fel a figyelmet közleményében a hatóság. A vizsgálatokra hagyományos kereskedelmi üzletekben és online felületeken egyaránt sor kerül annak érdekében, hogy a félrevezető és tisztességtelen tájékoztatások ne befolyásolják a fogyasztókat vásárlói döntésük meghozatalában. A zöld állítások olyan üzenetek vagy jelölések, amelyek egy termék, szolgáltatás vagy vállalkozás környezetbarát jellegére utalnak. Fő céljuk, hogy támogassák a fogyasztókat a fenntarthatóbb döntések meghozatalában. Amennyiben ezek az állítások megalapozatlanok vagy félrevezetők, torzíthatják a fogyasztói döntéseket
Kötelező online elállási funkció a webshopokban 2026-tól – új fogyasztóvédelmi előírás lép hatályba
2026. június 19-től új kötelezettség jelenik meg az online kereskedelemben: a webshopok számára kötelező lesz online elállási funkció biztosítása a fogyasztók részére. A módosítás a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletet érinti, amely a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályait tartalmazza. A változás hátterében az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2673 irányelve áll, amely a fogyasztói elállási jog gyakorlásának egyszerűsítését és egységesítését célozza az online szerződések esetében. Az online elállási funkció kötelező lesz A módosított szabályozás szerint a fogyasztó az elállási jogát a jövőben három módon gyakorolhatja: – a jogszabály szerinti nyilatkozatminta használatával,– egyértelmű nyilatkozattal,– vagy online elállási funkció útján. A rendelet új
Megtévesztő akciók célkeresztben: uniós vizsgálat a webáruházaknál
Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok 2025 végén ismét összehangolt ellenőrzést (úgynevezett „sweep”-et) végeztek a webáruházak árfeltüntetési gyakorlata kapcsán. Az eredmények alapján továbbra is jelentős problémák tapasztalhatók: a vizsgált 314 kereskedő közel 30%-a alkalmazott megtévesztő akciófeltüntetést. A vizsgálatot az Európai Bizottság koordinálta a tagállami hatóságokból álló Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC) keretében. A 25 országot érintő ellenőrzésben Magyarországot a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság képviselte. Kiemelt időszak: Black Friday és Cyber Monday A hatóságok különösen a nagy forgalmú akciós időszakokra – például a Black Friday és a Cyber Monday kampányokra – fókuszáltak, ahol a kereskedők gyakran alkalmaznak agresszív árkommunikációt. Tipikus jogsértési minták A vizsgálat
Nő a békéltető testületi ügyek száma: az online vásárlások miatt egyre több a vita
2025-ben tovább nőtt a fogyasztói jogviták és a békéltető testületi eljárások száma a Budapesti Békéltető Testület előtt – és ebben az online vásárlásoknak is egyre nagyobb szerepe van. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közlése szerint tavaly jelentősen emelkedett a beérkezett kérelmek és a lezárt ügyek száma is. A tendencia fontos jelzés a webáruház-üzemeltetők számára is, hiszen a legtöbb fogyasztói vita ma már az internetes vásárlásokhoz kapcsolódik. Jelentősen nőtt a fogyasztói kérelmek száma A Budapesti Békéltető Testülethez 2025-ben 5596 fogyasztói kérelem érkezett, és 5276 ügy zárult le, ami az előző évhez képest 15–15 százalékos növekedést jelent. A békéltetés célja, hogy a fogyasztók és a