A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

Standard Left Sidebar

2026. június 19-től új kötelezettség jelenik meg az online kereskedelemben: a webshopok számára kötelező lesz online elállási funkció biztosítása a fogyasztók részére. A módosítás a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletet érinti, amely a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályait tartalmazza. A változás hátterében az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2673 irányelve áll, amely a fogyasztói elállási jog gyakorlásának egyszerűsítését és egységesítését célozza az online szerződések esetében. Az online elállási funkció kötelező lesz A módosított szabályozás szerint a fogyasztó az elállási jogát a jövőben három módon gyakorolhatja: – a jogszabály szerinti nyilatkozatminta használatával,– egyértelmű nyilatkozattal,– vagy online elállási funkció útján. A rendelet új

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok 2025 végén ismét összehangolt ellenőrzést (úgynevezett „sweep”-et) végeztek a webáruházak árfeltüntetési gyakorlata kapcsán. Az eredmények alapján továbbra is jelentős problémák tapasztalhatók: a vizsgált 314 kereskedő közel 30%-a alkalmazott megtévesztő akciófeltüntetést. A vizsgálatot az Európai Bizottság koordinálta a tagállami hatóságokból álló Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC) keretében. A 25 országot érintő ellenőrzésben Magyarországot a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság képviselte. Kiemelt időszak: Black Friday és Cyber Monday A hatóságok különösen a nagy forgalmú akciós időszakokra – például a Black Friday és a Cyber Monday kampányokra – fókuszáltak, ahol a kereskedők gyakran alkalmaznak agresszív árkommunikációt. Tipikus jogsértési minták A vizsgálat

2025-ben tovább nőtt a fogyasztói jogviták és a békéltető testületi eljárások száma a Budapesti Békéltető Testület előtt – és ebben az online vásárlásoknak is egyre nagyobb szerepe van. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közlése szerint tavaly jelentősen emelkedett a beérkezett kérelmek és a lezárt ügyek száma is. A tendencia fontos jelzés a webáruház-üzemeltetők számára is, hiszen a legtöbb fogyasztói vita ma már az internetes vásárlásokhoz kapcsolódik. Jelentősen nőtt a fogyasztói kérelmek száma A Budapesti Békéltető Testülethez 2025-ben 5596 fogyasztói kérelem érkezett, és 5276 ügy zárult le, ami az előző évhez képest 15–15 százalékos növekedést jelent. A békéltetés célja, hogy a fogyasztók és a

Rekordszámú adatvédelmi incidensről számoltak be Európában 2025-ben – derül ki az MTI-hez eljuttatott, a DLA Piper által készített nemzetközi összesítésből. A hírügynökségi beszámoló szerint a felügyeleti hatóságok összesen 1,2 milliárd euró bírságot szabtak ki, ami jól mutatja: az adatvédelem továbbra is kiemelt hatósági prioritás. A jelentés alapján 2025-ben naponta átlagosan 443 adatvédelmi incidenst jelentettek be, szemben a 2024-es 365-ös napi adattal. Az emelkedés okai összetettek: a kiberfenyegetések erősödése, a geopolitikai feszültségek fokozódása, valamint az új bejelentési követelmények egyaránt szerepet játszhattak a növekedésben. A hatóságokat gyakorlatilag „elárasztották” a bejelentések, ezért uniós szinten is felmerült a bejelentési küszöb módosítása, hogy a valóban súlyos

2026-ban több ütemben – január 1-jétől, március 1-jétől és június 19-től – olyan jogszabályi módosítások lépnek hatályba, amelyek alapvetően átalakítják a webshopok jogi működését. A változások közös iránya a fogyasztói jogok megerősítése, amely immár bizonyos esetekben a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV) is kiterjed. A legfontosabb változások röviden: Új kötelező ÁSZF-tájékoztatás (2026. január 1.) Az ÁSZF-ben kötelezően tájékoztatni kell a fogyasztót az elállás esetén fennálló értékcsökkenési felelősség szabályairól. Ennek hiányában a webshop nem hivatkozhat értékcsökkenésre. A kötelező jótállás kiterjesztése KKV-kra Bizonyos feltételek mellett a KKV-k is fogyasztónak minősülnek, így a kötelező jótállási szabályokat rájuk is alkalmazni kell. A „céges vásárlás” önmagában már nem kizáró ok. Szigorúbb