A vevő nem mindig fogyasztó!
Jelen cikkünkben szeretnénk ismét felhívni a figyelmet arra, hogy egy ÁSZF elkészítése precizitást, a jogi fogalmak alapos ismeretét igényli. Gyakran találkozunk olyan ÁSZF-szel, melyben a weboldal üzemeltetője - figyelmetlenségből, vagy azért, mert nem gondolja végig az egyes kifejezések fontosságát - bizonyos mondatokban a "vevő" kifejezést használja a jogszabályokban is - nem véletlenül - használatos "fogyasztó", vagy "felhasználó" helyett. Az előbbit a 45/2014-es kormányrendelet, a míg a másodikat az Ekertv. vezette be. Lássuk, milyen következményei lehetnek egy rossz kifejezés használatának: Korábban éppen a fenti okok miatt pert nyert a Net-jog.hu ügyvédje egy ügyben. A lényegi elem a történetben, hogy a webshop nem definiálta pontosan a
A webshopok és a panaszkezelés
A fogyasztó és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. A panaszkezelés módja is kötelező elem az ÁSZF-ekben. A webshop többek között köteles tájékoztatni a vásárlókat a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről, a termékek áráról, a fizetés, a fuvarozás és a teljesítés határidejéről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról is. Ennek körében a webáruháznak tájékoztatni kell a fogyasztókat: a jegyzőkönyvezésről, a panaszkezelési határidőről, arról, hogy az írásban érkezett panaszra írásban ad választ, arról, hogy
A magyar fogyasztóvédelem jogszabályai
A fogyasztóvédelem egy igen speciális jogterület, abból a szempontból, hogy ha akarja az ember, ha nem: mindenképp kapcsolatba lép vele. Mindenki fogyasztó, illetve vállalkozásból is egyre több van hazánkban, így elkerülhetetlen a mindennapokban, hogy legalább alapjaiban véve ismerjük jogainkat és kötelezettségeinket. A nem szakavatott szemnek, tehát a nem jogászoknak a legnehezebb mindig az elindulás: milyen jogszabályok jöhetnek egyáltalán szóba, hol érdemes elkezdeni a keresést? Az első, és legalapvetőbb a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, vagyis a Ptk. A legtöbb esetben ugyanis, amikor fogyasztó és vállalkozás kapcsolatba kerülnek egymással, akkor szerződést kötnek. Ez a szerződés lehet akár írásbeli, akár szóbeli,
Mire köteles a vállalkozás elállás esetén?
A fogyasztóvédelem területén az elállási jog az egyik legalapvetőbb fogyasztói jog, a részletszabályai rendkívül szerteágazóak, ráadásul való életben a legkülönbözőbb bonyodalmak merülnek fel. Nem árt így ismerni bizonyos részleteit, hogy mit enged a jog és mit nem. Az elállás részletszabályait a 45/20147. (II. 26.) Kormány rendelet a 20. §-tól kezdve taglalja. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ilyenkor milyen jogai is vannak a fogyasztónak. Elállás esetén a fogyasztó visszaküldi a terméket, indokolás nélkül. Teljesen természetes, hogy a termék ára 14 napon belül visszajár, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szállítási díj is visszajár. A Korm. rendelet egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy
