A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Telefon: +36 30 622 41 79 (H-Cs 10 és 12, illetve 13 és 15 óra között)

Központi e-mail:

Irodánk: 2119 Pécel, Álmos vezér utca 24.

Image Alt

ügyvédi iroda

Az elektronikus kereskedelem népszerűsége napjainkra óriási méreteket öltött. A kereskedelem egy jelentős része már a webshopokon zajlik, ebben a sajátos jogi helyzetben az eladó és a vevő – optimális esetben – sosem találkoznak. A technológia ilyen léptű fejlődésével ez a tendencia várhatóan még nagyobb méreteket ölt majd, és a jogalkotó mellett a hatóságoknak is meg kell küzdeniük a helyzet minden kihívásával. Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már évek óta figyelemmel kíséri az e-kereskedelem alakulását, számos versenyfelügyeleti eljárásra is sor került, valamint közzétette középtávú digitális stratégiáját, ami egyértelművé teszi: a hivatal különös figyelemben részesíti a szektort. Fontos hangsúlyozni, hogy az elsősorban versenyjogi kérdésekben

A 21. század egyik „mágikus” alapfogalma az adat. Tulajdonképpen nincs olyan élethelyzet, ahol valamilyen formában ne kerülnének mozgásba adatok. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679-es Rendeletével, vagyis a GDPR-ral erre a jelenségre kívánt reagálni azzal, hogy rendeleti szinten szabályozta a kérdéskört. Az internetnek köszönhetően még összetettebb kérdések merülnek fel, például hogy mi a helyzet a hírlevelekkel? A NAIH egy állásfoglalásában járta körbe a témát, miszerint hírlevélre feliratkozással kapcsolatban lehet-e előnyt nyújtani az érintetteknek. Az adatvédelmi hatóság mindenekelőtt leszögezte: mint minden adatszolgáltatás esetében, a hírlevelek esetében is az önkéntességet kell vizsgálni. Vagyis jelen esetben azt, hogy a kínált előny mennyiben

2018. május 25. óta az Európai Unió adatvédelmi szabályozása egy tőről fakad. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. rendeletének célja, hogy az Unió tagállamainak eddig meglehetősen különböző adatvédelmi szabályait közös nevezőre hozza. A rendeleti forma lehetőséget ad arra, hogy a GDPR-ban meghatározottak közvetlen formában érvényesíthetőek legyenek a tagországokban. Az mégsem lenne életszerű, hogy az adatvédelmi rendelet a konkrét eljárási szabályokat is meghatározza, hiszen a tagállamok közigazgatási rendszerei sok esetben alapjaiban különböznek egymástól. Ilyen esetekben a GDPR általános elveket, feltételeket határoz meg, amiket az adatvédelmi (közigazgatási) eljárás során kötelesek figyelembe venni a tagország alkalmazó szervei. Hasonlóképp járt el az adatvédelmi bírságok terén