Mikor jön létre a szerződés internetes vásárlás esetén?
A webshopokon történő vásárlás, ugyan sok mindenben eltér a boltban történő vásárlástól, hiszen a felek nincsenek egy időben egy helyen, azonban alapjaiban egy valami mégis azonos: ugyanúgy egy, a 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. szerinti adásvételi szerződés jön létre a felek között, ennek megfelelően vizsgálható a létrejött szerződés és különböző aspektusokból – például, hogy mikor jön pontosan létre. Az internetes vásárlás típusából eredően egy hosszabb folyamat, amelynek csak egy pontján jön és jöhet létre a szerződés. A vásárló első mozzanata, vagyis a termékek kiválasztása és az azt követő megrendelés az ajánlat elküldése a vállalkozásnak – ezzel még nem jön
Mi az a tartós adathordozó?
A kérdés megválaszolásához először idézzük fel az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásában hozott határozatát. A C‑49/11. sz. (Content Services Ltd. kontra Bundesarbeitskammer) ügyben foglalt állást a testület a tartós adathordozó fogalmáról, illetve arról, hogy egy egyszerű weboldal HTML kódjában elhelyezett ÁSZF, amire a felhasználónak kattintania kell a megtekintéshez, megfelel-e a jogszabályok írt követelményeknek. A bíróság megállapította, hogy a weboldalnak lehetővé kell tenni a fogyasztó számára a kapott információk tárolását. Másodsorban ezen tárolást kellően hosszú ideig biztosítani kell: a tárolás szükséges időtartama általánosságban nem jelölhető meg, azt mindig a konkrét esetben kell meghatározni. Végezetül pedig a fogyasztó védelme céljából biztosítani kell, hogy az információkat az azokat közlő
Félperces: az ár feltüntetése
Kérdés: Webshopot üzemeltetek. A termék árát hogyan jelenítsem meg? Muszáj odaírni, hogy magyar forintban értendő az ár? Válasz: Igen, fogyasztóvédelmi törvény 14. § (4) bekezdése szerint az eladási árat és az egységárat Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni. Az „Ft” jelölés hiánya jogszabálysértést valósít meg (KGD2010. 92., és Legf. Bír. Kfv. II. 37 213/2009)
Kapcsolati űrlap, vagy e-mail cím?
Visszatérő kérdés, hogy egy elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó weboldalon (pl. egy webshop) elég-e, ha a weboldal üzemeltetője (szolgáltató) kapcsolati űrlapot jelenít meg, és e-mail címet nem. A válasz egyértelműen nem. Kettő okból is: 1. Mert fogyasztóvédelmi szempontból nem megfelelő: Kapcsolati űrlap esetén ugyanis a felhasználó nem tudja bizonyítani, hogy az üzenetet elküldte, mikor küldte, kinek küldte. 2. Mert jogszabály írja elő: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Eker tv..) 4. § c) pontja kimondja, hogy a szolgáltató elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon köteles közzé tenni az elérhetőségére vonatkozó adatokat,