Gyakori hibák a webshop ÁSZF-ekben az elállási joggal kapcsolatban
Az alábbiakban - több fogyasztóvédelmi végzést áttekintve - összefoglaljuk, hogy egy webáruház ÁSZF-ében milyen hibák fordulnak elő gyakran az elállási jogról szóló tájékoztatással kapcsolatban. Nem tájékoztat a webshopot üzemeltető vállalkozás arról, hogy az elállási jog indokolás nélkül gyakorolható, a fogyasztót megillető elállási jog 14 naptári napon belül gyakorolható, az elállási/felmondási nyilatkozatminta rendelkezésre állásának hiányában a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) mellékletében található mintáról nem tájékoztat, a fogyasztó az elállási/felmondási jogát gyakorolhatja a nyilatkozat-minta útján vagy az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozatával, elállási határidő a termék átvételekor kezdődik, a fogyasztó az elállási jogát a
A webshop teendői elállás esetén
Visszatéríteni a teljes összeget Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (azaz a szállítási költséget is). Fő szabály: a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon A webáruházat üzemeltető vállalkozás elállás esetén a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell, hogy visszatérítse. Tehát, ha utalással fizetett a vásárló a webshopban, akkor a webshopnak is utalnia kell az összeget. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési
Hogyan élhet a fogyasztó az elállási jogával?
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerint a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Visszatérő kérdés azonban, hogy ezt a jogot milyen módon gyakorolhatja a fogyasztó. A rendelet 22.§ (1) bekezdése alapján vagy elállási jogi nyilatkozat-minta segítségével, vagy bármilyen más egyértelmű nyilatkozat (telefon, levél, e-mail stb.) útján lehet gyakorolni az elállási jogot. Tehát akár még személyesen is. Viszont az nem nyilatkozat, ha a fogyasztó semmilyen aktivitást nem mutat, hanem csak egyszerűen nem veszi át a terméket. A webshop a honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára az elállási jog gyakorlását, akár egy űrlap segítségével. Ebben az esetben a
Félperces: elállási jog 24.
Kérdés: A koronavírus járvány miatt webshopot indítottunk, ahol fagyasztott élelmiszert értékesítünk. Hogyan kell biztosítanom a vásárlóim részére az elállási jogot? Válasz: A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése d) pontja szerint (…) a romlandó vagy a minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog. Ennek megfelelően különbséget kell tenni gyorsan romló és tartós élelmiszerek között és csak a tartós élelmiszer esetében kell biztosítani az elállási jogot (a fagyasztott élelmiszer nem az). Készíttesse el webáruházának ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy regisztráljon a Net-jog ÁSZF kezelő / generátor
Visszatartási jog: ezt teheti a webáruház
Elállási jog esetén általában 14 napon belül vissza kell fizetnie a webshopnak a fogyasztó által fizetett összeget, de megilleti őt egy jog. Íme: A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján amennyiben a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás (webáruház) haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (szállítási költséget). DE! A rendelet 23. (4) bekezdése alapján a termék adásvételére irányuló szerződés esetén (kifejezetten ilyen egy webshopból való vásárlás) a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a termék vételárát és
A vevő nem mindig fogyasztó!
Jelen cikkünkben szeretnénk ismét felhívni a figyelmet arra, hogy egy ÁSZF elkészítése precizitást, a jogi fogalmak alapos ismeretét igényli. Gyakran találkozunk olyan ÁSZF-szel, melyben a weboldal üzemeltetője - figyelmetlenségből, vagy azért, mert nem gondolja végig az egyes kifejezések fontosságát - bizonyos mondatokban a "vevő" kifejezést használja a jogszabályokban is - nem véletlenül - használatos "fogyasztó", vagy "felhasználó" helyett. Az előbbit a 45/2014-es kormányrendelet, a míg a másodikat az Ekertv. vezette be. Lássuk, milyen következményei lehetnek egy rossz kifejezés használatának: Korábban éppen a fenti okok miatt pert nyert a Net-jog.hu ügyvédje egy ügyben. A lényegi elem a történetben, hogy a webshop nem definiálta pontosan a
Mire köteles a vállalkozás elállás esetén?
A fogyasztóvédelem területén az elállási jog az egyik legalapvetőbb fogyasztói jog, a részletszabályai rendkívül szerteágazóak, ráadásul való életben a legkülönbözőbb bonyodalmak merülnek fel. Nem árt így ismerni bizonyos részleteit, hogy mit enged a jog és mit nem. Az elállás részletszabályait a 45/20147. (II. 26.) Kormány rendelet a 20. §-tól kezdve taglalja. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ilyenkor milyen jogai is vannak a fogyasztónak. Elállás esetén a fogyasztó visszaküldi a terméket, indokolás nélkül. Teljesen természetes, hogy a termék ára 14 napon belül visszajár, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szállítási díj is visszajár. A Korm. rendelet egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy
