2019. február 20. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, audit, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Magyarországon a fogyasztóvédelem szerteágazó rendszerében számos hatóság vesz részt, természetesen különböző jog- és illetékességi körökkel. A két legfontosabb szereplő 2017. január 1-je, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megszűnése óta a kerületi és járási hivatalok, valamint a megyei kormányhivatalok, mint a fogyasztóvédelmi eljárások első- és másodfokú hatóságai. De fontos résztvevői a honi szisztémának továbbá pl. a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), vagy adott esetben a NAV is. Van azonban egy rendkívül meghatározó szereplő, aki jogilag nem hatóság ugyan, mégis nagy hatással bír a fogyasztóvédelem alakulására: ők a békéltető testületek.

Ugyan jogilag valóban nem beszélhetünk hatóságokról, mégis megjelenik a fogyasztóvédelmi jogszabályokban számos kötelesség a testületekhez vonatkozóan. A békéltető testületek tulajdonképpen a peren kívüli egyességet támogató intézmény, funkciójukat tekintve valahol a fogyasztóvédelmi hatóságok és a bíróságok között állnak, azonban fontos hangsúlyozni, hogy ezek valóban peren kívüli eljárások – sem pernek, sem hatósági eljárásnak nem minősülnek.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet 11. § (1) bek. v) kiköti, hogy a vállalkozás köteles a fogyasztót a szerződés megkötése előtt tájékoztatni arról, hogy milyen módon férhet hozzá a peren kívüli panaszkezelési módokhoz. A fogyasztó a jogszabályi előírások alapján akkor jogosult békéltető testülethez fordulni, hogyha már megpróbálta rendezni vitás ügyét a vállalkozással, azonban az nem vezetett eredményre.

A testület előtti a vállalkozás köteles együttműködni mind a békéltető szervvel, mind a fogyasztóval. Ha ugyanis ezt nem teszi meg, például nem jelenik meg a tárgyalásokon, úgy a békéltető testület ezt jelzi a fogyasztóvédelmi hatóság felé, ami alapjául szolgál immáron hatósági eljárásnak, ami pedig bírságot eredményezhet.

Feleljen meg a fogyasztóvédelmi szabályoknak! Kérje árajánlatunkat ÁSZF-ének elkészítésére, auditálására a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával.

2019. február 19. | adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, DPO, GDPR, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, GDPR ügyvéd, internet ügyvéd, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webjog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Idén immáron negyedik alkalommal került megrendezésre az Ecommerce Expo. A többezer fős rendezvényen előadó volt az idén már 7 éves Net-jog.hu alapítója, Dr. Krausz Miklós ügyvéd is.

A Net-jog.hu standját ismét rengeteg érdeklődő kereste fel, főleg webshop indítással és a GDPR megfeleltetéssel kapcsolatban. Képes beszámoló:

Webáruház indításának feltételeire kíváncsi? Szeretné egyben letudni a webshop jogi szabályozását? Mindig friss ÁSZF-et és GDPR szabályzatot szeretne? Készíttesse el ÁSZF-ét és GDPR adatkezelési tájékoztatóját a jogszabályoknak megfelelően! Kérjen árajánlatot most tapasztalt IT ügyvédeinktől!

Net-jog.hu, Webshopjog.hu, Ittvasarolhatsz.hu, Virtualjog.hu

2019. február 5. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, gyógyszertár ászf, internet ügyvéd, patika ászf, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

A 21. században az internetes kereskedelem virágkorát éli. A fogyasztók a számos előnyének köszönhetően egyre többen, és egyre többször döntenek úgy, hogy interneten rendelik meg a termékeket. A szolgáltatók tulajdonképpen már mindent forgalmaznak a világhálón – azonban épp emiatt számos jogi kérdés merül fel a termékekkel kapcsolatban. Mi a helyzet például a gyógyszerekkel?

Főszabály szerint kereskedelmi forgalomban Magyarországon csak és kizárólag vény nélkül kapható gyógyszer vásárolható orvosi ajánlás nélkül. Nincs ez másképp az elektronikus kereskedelemben sem. Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy az Európai Unióban tagállamonként eltérő lehet, hogy mi minősül az ország jogszabályai alapján vényköteles gyógyszernek. Ennek megfelelően a külföldi forgalmazó köteles figyelembe venni, hogy a rendelt gyógyszer Magyarországon orvosi ajánláshoz kötött-e – amennyiben igen, úgy nem forgalmazhatja azt hazánkban.

A gyógyszer, jellegéből adódóan ráadásul különleges megkötéseket is igényel: a világhálón forgalmazott gyógyszereknek is, amennyiben Magyarországon kerülnek értékesítésre, rendelkezniük kell az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által jóváhagyott címkével és betegtájékoztatóval. Fontos kikötés továbbá, hogy gyógyszert interneten csak 14 évét betöltött személy rendelhet.

Természetesen a „ki forgalmazhat” kérdésre is szigorú kikötéssel válaszolnak a hatályos honi jogszabályok: csak az OGYÉI által nyilvántartott közforgalmú gyógyszertárak értékesíthetnek gyógyszereket a weben.

Feleljen meg a fogyasztóvédelmi szabályoknak! Kérje árajánlatunkat ÁSZF-ének elkészítésére, auditálására a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával.

2019. február 3. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, audit, bírsággarancia, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webshop ászf, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2019-ben is a családok biztonsága és a tisztességes vállalkozások védelme áll a fogyasztóvédelem fókuszában – mondta Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

Kiemelte: a fogyasztóvédelmi ellenőrzések középpontjában az elektronikus kereskedelem áll, a hatósági ellenőrzések keretében már több mint 1700 webáruház működését, gyakorlatát vizsgálták meg, ennek köszönhetően a jogsértések aránya negyedére csökkent.

Az ITM államtitkára rámutatott: 2019-ben az internetes kereskedelem mellett a hagyományos kereskedelem ellenőrzése is a fő feladatok között szerepel, 2018-ban 5800 üzletet ellenőriztek.

Elmondta: 2018-ban több mint 33 ezer panasz érkezett a fogyasztóvédelmi hatósághoz, amelyeknek 45 százaléka jótállással és szavatossági gyakorlattal függött össze. Kiemelte: a vásárlók visszajelzéseiből látható, hogy a jótállás és szavatosság területén egyre nagyobb az igény ezeknek a szabályoknak az egyértelművé tételére, szigorítására, a tárca készen áll arra, hogy előzetes és alapos egyeztetés után változtasson az előírásokon. Így a vásárlók érdekében a hibás termék javítására, cseréjére vonatkozó határidőket is pontosabbá, egyertelművé lehet tenni – fűzte hozzá az államtitkár.

Kara Ákos jelezte: a fogyasztóvédelmi hatóság 2019-es ellenőrzési programjában kiemelten szerepel az online kereskedelem ellenőrzése (…).

Feleljen meg a fogyasztóvédelmi szabályoknak! Kérje árajánlatunkat ÁSZF-ének elkészítésére, auditálására a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával.

2019. január 27. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

A magyar jogrendszer az elektronikus kereskedelem során köttetett szerződéseket üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződésként határozza meg. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ugyan ez egy nagyon speciális jogintézmény, hiszen a felek legtöbb – és legjobb – esetben sosem találkoznak egymással, végsősoron ez is egy szerződés. Így tehát minden, a 2013. évi törvényben, vagyis a Polgári Törvénykönyvben lefektetett alapelv vonatkozik rá. Ugyanígy természetesen az általános szerződési feltételekre, hiszen jogilag az nem több mint egy „sablon” a létrejövő szerződésnek.

Ha hagyományos szerződésről is beszélünk, a felek szeretnék tudni, hogy pontosan kivel szerződnek, így a szerződésbe bekerülnek bizonyos, az azonosítást elősegítő adatok, úgymint a születési név, vagy például a lakcím. Nincs ez másképp az elektronikus kereskedelemnél sem: a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó jogosult tudni, hogy kivel köt szerződést, amit a vállalkozás az ÁSZF-ben köteles feltüntetni.

Az elvont rendelkezések mellett konkrét jogszabályt is találunk ennek betartatására: a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet III. és IV. fejezete is a szerződéskötést megelőző tájékoztatásokról szól, és mindkettő tartalmazza a felsorolásban a vállalkozás bizonyos adatait. A 9. § (1) b) alapján a cég köteles előzetesen tájékoztatni a fogyasztót a vállalkozás nevéről, a vállalkozás székhelyének postai címéről, és ha rendelkezik ilyennel, telefonszámáról és e-mail címéről. A 11. § (1) d) pontja ezen felül megköveteli a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről szóló tájékoztatást is.

Ezeket a jogszabályban foglalt kritériumokat egészíti ki a hatósági gyakorlat: a még jobb beazonosíthatóság érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja a cég adószámának feltüntetését, a nyilvántartásba vevő szerv megnevezését, valamint a weboldal tárhelyszolgáltatójának elérhetőségeit.

Feleljen meg a GDPR-nek és a fogyasztóvédelmi szabályoknak! Kérje árajánlatunkat céges GDPR adatvédelmi auditra, GDPR adatvédelmi szabályzat elkészítésére, ÁSZF-ének elkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával.

2018. december 14. | 14 napos elállási jog, 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, elállási jog, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, net-jog, szavatosság, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

A karácsony minden szempontból különleges esemény: a családok életében éppúgy, mint a kereskedelemben. Korábban ilyenkor a vásárlók még a plázákban, boltokban gyülekeztek, és ugyan ez a szokás még most is erős, rendkívüli fellendülés érinti a webshopokat is ilyenkor. Ami teljesen érthető: otthonról intézhetjük a bevásárlásokat, pár kattintással, elkerülve a hosszú sorokat. Mégis, érdemes tisztában lenni néhány alapvető dologgal.

A meghitt ünnepek előtti vásárláskor sajnos gyakran előfordul, hogy a megvásárolt termék mégsem megfelelő. Remélhetőleg mindez még az ünnepek előtt kiderül, hisz akkor még orvosolható a helyzet. A boltban történő vásárláskor alkalmunk nyílik felpróbálni, kipróbálni, megvizsgálni a terméket, így utólag már nem élhetünk elállással. Az interneten vásárolt termékek esetében azonban ez nem így van: az átvételtől számítva 14 napon belül elállhatunk a vásárlástól, visszaküldhetjük a terméket, és talán még időben – szenteste előtt – megérkezik az új termék. Az elállást nem kell indokolni, amennyiben interneten vásároltuk, tehát távollevők között kötött szerződés jött létre.

Mi a helyzet az „elkésett termékkel”? Az ünnepekkor különösen fontos kérdés ez, hiszen sok esetben kifejezetten karácsonyra rendelünk valamit, ha az később érkezik, már nem feltétlenül vagyunk érdekeltek a termék megvásárlásában. Mindenekelőtt érdemes tájékozódni a vállalkozás Általános Szerződési Feltételeiben, hogy milyen határidővel vállalja a kiszállítást. Karácsonykor lehetnek változások, érdemes ezután is tájékozódni. Ha megtörtént a baj, és az ünnepek után érkezik meg a csomag, elállhatunk a szerződéstől.

Ha esetleg jóval az ünnepek előtt elintéztünk a bevásárlást, és a 14 napos határidő után derül ki a baj, akkor az indokolás nélküli elállási jogunkkal már nem élhetünk. Azonban ha a termékben valamilyen előre nem látott meghibásodás van, nem működik megfelelően, úgy 10 000 Ft értékű termék esetében a vállalkozás kötelezően vállalta a garanciát. Olyan termék esetében, ami nem garanciális, kellékszavatossági jogunkat érvényesíthetjük (elállás, jótállás és kellékszavatosság közötti különbségekről bővebben itt írtunk).

Feleljen meg a GDPR-nek és a fogyasztóvédelmi szabályoknak! Kérje árajánlatunkat céges GDPR adatvédelmi auditra, GDPR adatvédelmi szabályzat elkészítésére, ÁSZF-ének elkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával 2019-ben is.

2018. december 13. | angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, bírsággarancia, elállási jog, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, internet ügyvéd, internetjog, net-jog, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop elállási jog, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Ha egy webshop internetes weblapját bújjuk, legyen maga a cég bárhová valósi a nagyvilágban, egészen bizonyosan találunk egy ÁSZF menüpontot. Fogyasztóként egyébként is érdemes átolvasnunk, vállalkozásként pedig figyelnünk annak meglétére, illetve hogy a benne foglaltak megfeleljenek a hatályos jogszabályoknak. De miért ilyen fontos az ÁSZF és ami benne van, illetve egyáltalán hogy illeszkedik a fogyasztó és a vállalkozás kapcsolatába mindez?

Számos korábbi cikkünkben hangsúlyoztuk már, hogy tulajdonképpen a kereskedelem alapja a szerződés, egészen pontosan esetünkben az adásvételi szerződés. Akár boltban vásárolunk, akár az interneten, mindenképpen szerződést kötünk. A webshopokban történő vétel ettől még különlegesebb: ugyan nem találkozik a két fél, mégis írásbeli, úgynevezett távollevők között kötött szerződés születik. Tekintve, hogy ezek a szerződések többnyire a terméket meg a vásárló személyét leszámítva szinte megegyeznek, így a fentmaradó részek az úgynevezett ÁSZF-fel, vagyis az Általános Szerződési Feltételekkel kerülnek be minden egyes szerződésbe.

Mindezekből következik, hogy tulajdonképpen az ÁSZF tartalmaz minden lényeges dolgot: a szállítási időket és díjakat, az átvétel módját, az elállási joghoz kapcsolódó részlet szabályokat, és számos további dolgot is, a lista meglehetősen hosszú. Éppen ezért, a magyar jogszabályok is rendkívül szigorú szabályokat határoznak meg a vállalkozások részére, hogy pontosan miket is kell tartalmaznia egy megfelelő ÁSZF-nek. A fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrzésének pedig tulajdonképpen első pontja a megfelelő általános szerződési feltételek, és a benne történő tájékoztatások vizsgálata.

Feleljen meg a GDPR-nek és a fogyasztóvédelmi szabályoknak! Kérje árajánlatunkat céges GDPR adatvédelmi auditra, GDPR adatvédelmi szabályzat elkészítésére, ÁSZF-ének elkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával 2019-ben is.

2018. december 7. | adatkezelés, adatkezelési tájékoztató, adatvédelem, adatvédelmi angolul, adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi rendelet, adatvédelmi szabályzat, adatvédelmi szabályzat készítés, adatvédelmi szakértő, adatvédelmi tájékoztató, adatvédelmi tanácsadás, adatvédelmi tisztviselő, DPO, GDPR, GDPR felkészítés, GDPR jogi tanácsadás, GDPR megfeleltetés, GDPR szaktanácsadás, GDPR tanácsadás, GDPR ügyvéd, naih, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház adatvédelem, webjog, weboldal adatvédelem, webshop adatvédelem, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

A NAIH közzétette, hogy mely esetekben kötelező adatvédelmi hatásvizsgálatot végeznie az adatkezelőknek.

Az adatkezelőnek, amennyiben az adatkezelése valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, szükséges az adatkezelést megelőzően elvégeznie adatvédelmi hatásvizsgálatot.

A NAIH felhívja az adatkezelők figyelmét arra, hogy a közzétett listában szereplő adatkezelési műveleteken túl az adatkezelőknek általános kötelezettsége az általa folytatott adatkezelések vonatkozásában az adatvédelmi kockázatok felmérése és a megfelelő kockázatkezelés. A listán szereplő adatkezelések nem jelentik azt, hogy csak ezekben az esetekben kell az adatkezelőnek hatásvizsgálatot lefolytatnia. Ha az adatkezelés a GDPR-ben található feltételeknek megfelel, úgy az adatkezelő köteles hatásvizsgálatot lefolytatni.

A NAIH szerint alábbi adatkezelési műveletek esetében mindenképpen köteles az adatkezelő adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatni:

1. Ha egy természetes személy biometrikus adatainak kezelése módszeres megfigyelésre irányul.

2. Ha kiszolgáltatott helyzetben lévő érintettekkel – különös tekintettel a gyermekekre, munkavállalókra, idős, mentális betegségben szenvedőkre – kapcsolatos biometrikus adat kezelése történik.

3. Ha az adatkezelés egy természetes személy genetikai adatainak egyéb különleges adatokhoz vagy fokozottan személyes jellegű adatokhoz történő hozzákapcsolásával jár.

4. Ha egy természetes személy genetikai adatai kezelésének célja a természetes személy értékelése vagy pontozása.

5. Pontozás. Az adatkezelés célja, hogy az érintett bizonyos tulajdonságait felmérje, és annak eredménye kihatással van az érintett részére nyújtott, illetve nyújtandó szolgáltatás létrejöttére vagy minőségére.

6. Hitelképesség értékelése. Az adatkezelés célja, hogy az érintett hitelképességét felmérje a személyes adatok nagy számú, illetve módszeres értékelése útján.

7. Fizetőképesség értékelése. Az adatkezelés célja, hogy az érintett fizetőképességét felmérje a személyes adatok nagy számú, illetve módszeres értékelése útján.

8. Harmadik személytől gyűjtött adatok további felhasználása. Az adatkezelés célja, hogy a harmadik személytől begyűjtött személyes adatokat felhasználják az érintettre vonatkozó szolgáltatás visszautasítására vagy megszüntetésére vonatkozó döntés meghozatalánál.

9. Diákok, hallgatók személyes adatainak értékelésre való felhasználása. Az adatkezelés célja a diákok, hallgatók felkészültségének, teljesítményének, alkalmasságának, illetve mentális állapotának rögzítése, valamint vizsgálata és az adatkezelés nem jogszabályon alapul, függetlenül attól, hogy az oktatás alap-,közép- vagy felsőfokú.

10. Profilozás. Az adatkezelés célja személyes adatok nagy számú, illetve módszeres értékelése révén végzett profilozás, különösen ha az az érintett munkahelyi teljesítményére, gazdasági helyzetére,
egészségi állapotára, személyes preferenciáira vagy érdeklődési körére, megbízhatóságra vagy viselkedésre, tartózkodási helyére vagy mozgására vonatkozó jellemzők alapján történik.

11. Csalás elleni fellépés. Az adatkezelés célja hitelreferencia-, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni vagy csalásellenes adatbázis felhasználása ügyfelek szűrésére.

12. Okosmérők. Az adatkezelés célja közműszolgáltatók által telepített „okosmérők” alkalmazása (fogyasztási szokások nyomon követése).

13. Joghatással vagy hasonló jelentős hatással járó automatizált döntéshozatal. Az adatkezelés célja a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések meghozatala, amely adatkezelés adott esetben egyének kirekesztését vagy hátrányos megkülönböztetését eredményezheti.

14. Módszeres megfigyelés. Érintettek nagyszámú és módszeres megfigyelése jellemzően közterületeken vagy nyilvános helyeken történő kamerarendszerek, drónok felhasználásával, illetve bármely más új technológia használatával (Wi-Fi tracking, Bluetooth tracking, testkamera).

15. Helymeghatározási adatok kezelése, ha az módszeres megfigyelésre vagy profilalkotásra utal.

16. Munkavállaló munkájának megfigyelése. Munkavállalók munkájának megfigyelése (e-mail-ezés, internetezés, telefonálás stb.). Az adatkezelés célja a munkavállaló munkájának megfigyelése során a munkavállaló személyes adatainak nagy számú és módszeres feldolgozása, illetve értékelése. Például GPS megfigyelő autóban történő elhelyezése, kamerás megfigyelés lopás vagy csalás elleni fellépés céljából.

17. Különleges adatok nagy számban való kezelése. A GDPR (91) preambulumbekezdése alapján a személyes adatok kezelése nem tekinthető nagymértékűnek, ha az adatkezelés egy adott szakorvos, egészségügyi szakember betegei vagy egy adott ügyvéd ügyfelei személyes adataira vonatkozik.

18. Nagyszámú személyes adatok kezelése bűnüldözési célból.

19. Kiszolgáltatott helyzetben lévő érintettekkel kapcsolatos, nagy számban kezelt adatok eredeti céltól eltérő kezelése: pl. gyermekek, idősek, mentális betegségben szenvedők esetében.

20. Gyermekek személyes adatainak kezelése profilozás, automatikus döntéshozatal, vagy marketing céljából, vagy közvetlenül részükre kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások ajánlása
vonatkozásában.

21. Új technológiai megoldások használata az adatkezelés során. Ideértve az érzékelővel ellátott eszközök által előállított adatok interneten vagy más csatornán keresztül történő nagyszámú kezelése (pl.: okos televízió, okos háztartási eszközök, okos játékok stb.), és amelyek adatokat szolgáltatnak a természetes személy fizetőképességére, egészségére, személyes érdeklődési körére,megbízhatóságára vagy viselkedésére, tartózkodási helyére és amelyek alapján profilalkotás történik.

22. Egészségügyi adatokra vonatkozó adatkezelések. Nagy számban kezelt adatok tekintetében a kórházak, egészségügyi ellátó intézmények, magán-egészségügyi szolgáltatók vagy nagyszámú páciensi körrel rendelkező természetgyógyászok által kezelt különleges adatok vonatkozásában. Ideértve a nagyobb sportlétesítmények, edzőtermek által a tagoktól felvett egészségügyi adatok kezelése.

23. Amikor több adatkezelő egy egész ágazat által közösen használt alkalmazást, rendszert, eszközt, illetve platformot tervez létrehozni, amelyben különleges adatokat is kezelnek.

24. Az adatkezelés célja a különböző forrásokból származó adatok összevonása, egymással való megfeleltetése vagy összehasonlítása.

Az adatvédelmi hatásvizsgálat eredményéről előzetesen konzultálni kell a hatósággal, ha az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatok adatkezelő által történt értékelését követően az adatkezelő nem tud megfelelő intézkedéseket hozni a kockázatok elfogadható szintre való csökkentésére, azaz a fennmaradó kockázatok továbbra is jelentősek.

Az adatvédelmi hatásvizsgálatot nem egyetlen alkalommal, hanem folyamatosan kell végezni.

Feleljen meg a GDPR-nek! Kérje árajánlatunkat az adatvédelmi hatásvizsgálat elkészítésére, céges GDPR adatvédelmi auditra, az adatkezelési tájékoztató, a GDPR adatvédelmi szabályzat elkészítésére, weboldalának GDPR felkészítésére, GDPR tanácsadásra a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! Net-jog.hu = IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával.

2018. december 2. | általános szerződési feltételek, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, internet ügyvéd, internetjog, távollévők között kötött szerződés, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webjog, webshop, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere, webshopjogász, WebshopÜgyvéd

Az elektronikus kereskedelem népszerűsége napjainkra óriási méreteket öltött. A kereskedelem egy jelentős része már a webshopokon zajlik, ebben a sajátos jogi helyzetben az eladó és a vevő – optimális esetben – sosem találkoznak. A technológia ilyen léptű fejlődésével ez a tendencia várhatóan még nagyobb méreteket ölt majd, és a jogalkotó mellett a hatóságoknak is meg kell küzdeniük a helyzet minden kihívásával.

Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már évek óta figyelemmel kíséri az e-kereskedelem alakulását, számos versenyfelügyeleti eljárásra is sor került, valamint közzétette középtávú digitális stratégiáját, ami egyértelművé teszi: a hivatal különös figyelemben részesíti a szektort.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elsősorban versenyjogi kérdésekben illetékes hatósághoz számos fogyasztóvédelmi kérdéskör is tartozik, ráadásul ezek a területek szorosan összekapcsolódnak az adatvédelemmel. A GVH által lefolytatott vizsgálatok gyakran más jogi területhez kapcsolódó hibákat is feltárnak az adott vállalkozásnál, ilyen esetben pedig – túl azon, hogy a Versenyhivatal is alkalmazza pl. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlásait – megteszi a szükséges jelzéseket az illetékes hatóság (pl. a NAIH) felé.

A Gazdasági Versenyhivatal rendelkezik a megfelelő szankciókkal is: az illetékességi körébe tartozó szabályok megsértése esetén a vállalkozást akár az előző éves nettó árbevételének 10%-áig terjedő bírsággal sújthatja. Érdemes tehát odafigyelni a versenyjogi megfelelésen túl a fogyasztóvédelmi és az adatvédelmi megfelelésre is.

Feleljen meg a GDPR-nek és a fogyasztóvédelmi szabályoknak! Kérje árajánlatunkat céges GDPR adatvédelmi auditra, GDPR adatvédelmi szabályzat elkészítésére, ÁSZF-ének elkészítésére a net-jog@net-jog.hu-n, Ajánlatkérő űrlapunkon, vagy további elérhetőségeinken! IT ügyvédek sokéves tapasztalattal, milliós bírsággaranciával.