A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Telefon: +36 30 622 41 79 (H-Cs 10 és 12, illetve 13 és 15 óra között)

Központi e-mail:

Irodánk: 2119 Pécel, Álmos vezér utca 24.

Image Alt

ászf

Jelen cikkünkben szeretnénk ismét felhívni a figyelmet arra, hogy egy ÁSZF elkészítése precizitást, a jogi fogalmak alapos ismeretét igényli. Gyakran találkozunk olyan ÁSZF-szel, melyben a weboldal üzemeltetője - figyelmetlenségből, vagy azért, mert nem gondolja végig az egyes kifejezések fontosságát - bizonyos mondatokban a "vevő" kifejezést használja a jogszabályokban is - nem véletlenül - használatos "fogyasztó", vagy "felhasználó" helyett. Az előbbit a 45/2014-es kormányrendelet, a míg a másodikat az Ekertv. vezette be. Lássuk, milyen következményei lehetnek egy rossz kifejezés használatának: Korábban éppen a fenti okok miatt pert nyert a Net-jog.hu ügyvédje egy ügyben. A lényegi elem a történetben, hogy a webshop nem definiálta pontosan a

A megmosolyogtató cím komoly jogi kérdést vet fel: vajon élhet a fogyasztó az elállási jogával, ha már kipróbált egy webshopból rendelt WC ülőkét?  Egy ügyfelünk részére megerősítést kértünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a kérdésben. A válasz teljesen egyértelmű: Egy webáruházon keresztül (távollévők között kötött, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés) értékesített WC ülőke esetén - annak kicsomagolása, felpróbálása, felszerelése, használata után (ha a termék hozzáér a WC csészéhez) - nincsen elállási joga a fogyasztónak, avagy az ilyen termékek kicsomagolása, kipróbálása esetén kizárt a fogyasztó elállási joga a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29.

A karácsony minden szempontból különleges esemény: a családok életében éppúgy, mint a kereskedelemben. Korábban ilyenkor a vásárlók még a plázákban, boltokban gyülekeztek, és ugyan ez a szokás még most is erős, rendkívüli fellendülés érinti a webshopokat is ilyenkor. Ami teljesen érthető: otthonról intézhetjük a bevásárlásokat, pár kattintással, elkerülve a hosszú sorokat. Mégis, érdemes tisztában lenni néhány alapvető dologgal. A meghitt ünnepek előtti vásárláskor sajnos gyakran előfordul, hogy a megvásárolt termék mégsem megfelelő. Remélhetőleg mindez még az ünnepek előtt kiderül, hisz akkor még orvosolható a helyzet. A boltban történő vásárláskor alkalmunk nyílik felpróbálni, kipróbálni, megvizsgálni a terméket, így utólag már nem

Az elektronikus kereskedelem népszerűsége napjainkra óriási méreteket öltött. A kereskedelem egy jelentős része már a webshopokon zajlik, ebben a sajátos jogi helyzetben az eladó és a vevő – optimális esetben – sosem találkoznak. A technológia ilyen léptű fejlődésével ez a tendencia várhatóan még nagyobb méreteket ölt majd, és a jogalkotó mellett a hatóságoknak is meg kell küzdeniük a helyzet minden kihívásával. Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már évek óta figyelemmel kíséri az e-kereskedelem alakulását, számos versenyfelügyeleti eljárásra is sor került, valamint közzétette középtávú digitális stratégiáját, ami egyértelművé teszi: a hivatal különös figyelemben részesíti a szektort. Fontos hangsúlyozni, hogy az elsősorban versenyjogi kérdésekben

A webshopokon történő vásárlás, ugyan sok mindenben eltér a boltban történő vásárlástól, hiszen a felek nincsenek egy időben egy helyen, azonban alapjaiban egy valami mégis azonos: ugyanúgy egy, a 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. szerinti adásvételi szerződés jön létre a felek között, ennek megfelelően vizsgálható a létrejött szerződés és különböző aspektusokból – például, hogy mikor jön pontosan létre. Az internetes vásárlás típusából eredően egy hosszabb folyamat, amelynek csak egy pontján jön és jöhet létre a szerződés.  A vásárló első mozzanata, vagyis a termékek kiválasztása és az azt követő megrendelés az ajánlat elküldése a vállalkozásnak – ezzel még nem jön