Mától mindenütt ellenőrizhet a fogyasztóvédelem!
Nemcsak az üzletekben, hanem a raktártól a gyártóig mindenütt ellenőrizhet a fogyasztóvédelem - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A teljes ellátási láncra, a korábbi egy helyett öt szintjére terjeszti ki a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit az ágazati törvény hatályba lépett módosítása. Azt írták, a szakemberek ezentúl nem csak a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban álló eladóval szemben járhatnak el. Az ellenőrök a kiskereskedések mellett a vásárlókat érintő jogsértés gyanúja esetén a raktárakba, nagykereskedőkhöz, importőrökhöz és a gyártókhoz is bejuthatnak. A hatóság mostanáig kizárólag olyan üzletben, webáruházban, applikációban végezhetett ellenőrzéseket, ahol végfogyasztó vásárolt vagy vett igénybe szolgáltatást. A törvénymódosításnak köszönhetően az ellenőrök
Félperces: elállási jog 24.
Kérdés: A koronavírus járvány miatt webshopot indítottunk, ahol fagyasztott élelmiszert értékesítünk. Hogyan kell biztosítanom a vásárlóim részére az elállási jogot? Válasz: A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése d) pontja szerint (…) a romlandó vagy a minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog. Ennek megfelelően különbséget kell tenni gyorsan romló és tartós élelmiszerek között és csak a tartós élelmiszer esetében kell biztosítani az elállási jogot (a fagyasztott élelmiszer nem az). Készíttesse el webáruházának ÁSZF-ét a jogszabályoknak megfelelően és kerülje el a bírságokat! Kérjen árajánlatot ÁSZF-ének elkészítésére, vagy regisztráljon a Net-jog ÁSZF kezelő / generátor
A webshopos értékesítés kötelező eleme
A számos tájékoztatási kötelezettség mellett fejlesztési teendői is vannak a webáruházaknak a jogilag megfelelő működés érdekében. Az egyik ilyen fontos elem a szerződéskötés technikai feltételeire vonatkozik. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a webáruház köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a
Változtak a webshopok veszélyhelyzeti szabályai
Az éjszaka megjelent, a 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet alapján változtak az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai. Nincs szükség bejelentésre A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. A fenti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket (a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven
Mit kell tartalmaznia egy webshop ÁSZF-ének?
A legfontosabb előírásokat a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a tartalmazza, mely meghatározza, hogy a vállalkozás miről köteles előzetesen, tehát a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni a fogyasztót. Ennek a tájékoztatásnak a legkézenfekvőbb példája az ún. általános szerződési feltételek megalkotása, aminek segítségével az online shop-ot üzemeltető vállalkozás deklarálja azokat a feltételeket, amelyeket a webshop használ a neten megkötött számos szerződés kötése (rendelések a webshopból) során. Mindenekelőtt köteles tájékoztatni a webshop a termék lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, címéről, telefonszámáról, elektronikus címéről. A termék tulajdonságain felül természetesen köteles feltüntetni az árát – méghozzá az áfával növelt, tehát bruttó árát, illetve a teljesítéssel kapcsolatos
Az árfeltüntetést vizsgálja a hatóság!
Az év elején, a karácsonyi roham lecsengése után a boltok és a webáruházak sokféle akciót hirdetnek meg, jelentős árkedvezményeket kínálnak vásárlóiknak. A fogyasztóvédelmi hatóság a nem valós leértékelések esetén megtévesztés miatt eljárást indít. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a szakemberek idén is az akciós ajánlatok valóságtartalmát, az akciós eladási ár, akciós egységár feltüntetését vizsgálják. A januári leértékelések ellenőrzése során bekérik a kedvezménnyel kínált termék korábbi árait, így győződnek meg arról, hogy valóban csökkent-e az ár, vagy a kereskedő megtévesztő módon a korábbi teljes eladási árat hirdeti akciósként. A fiktív árkedvezmények vagy félrevezető tájékoztatás miatt eljárás indul. Az előírások szerint a
Visszatartási jog: ezt teheti a webáruház
Elállási jog esetén általában 14 napon belül vissza kell fizetnie a webshopnak a fogyasztó által fizetett összeget, de megilleti őt egy jog. Íme: A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján amennyiben a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás (webáruház) haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (szállítási költséget). DE! A rendelet 23. (4) bekezdése alapján a termék adásvételére irányuló szerződés esetén (kifejezetten ilyen egy webshopból való vásárlás) a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a termék vételárát és
A Kosárérték.hu magazinban a VirtualJog alkalmazásunk
Dr. Krausz Miklós ügyvéd a Kosárérték.hu e-kereskedelmi magazinban beszélt a Net-jog által kifejlesztett alkalmazásról, a VirtualJog-ról. A Net-jog.hu alapítója, a Virtualjog alkalmazás kapcsán kifejtette: Mi továbbra is azt valljuk, hogy a szabályzatok elkészítéséhez szükség van ügyvédre, azonban kihasználjuk a modern technika lehetőségeit, és – amennyire csak lehet – felgyorsítjuk, megkönnyítjük a webshop üzemeltetők életét, és a VirtualJog rendszerében online készítjük el a szabályzatokat. Tehát nem hagyjuk magukra a webáruházakat, hanem mi magunk, mindent többször átnézve, személyre szabva generáljuk le számukra az ÁSZF-et és GDPR szabályzatot. A VirtualJog használata egyébként igen egyszerű. Előfizetés és adategyeztetés után a Generálás menüpontban találja a felhasználó a
Kiemelten ellenőrzi a hatóság a webshopokat!
A fogyasztóvédelmi hatóság eredményesen lép fel az e-kereskedelemben a megtévesztő termékeket értékesítő webáruházakkal szemben a fogyasztók érdekében - hangsúlyozta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Az államtitkár hangsúlyozta, az e-kereskedelem kiemelt ellenőrzését indokolja, hogy a hat éve folyamatosan bővülő magyar kiskereskedelmi forgalomban az internetes értékesítés egyre nagyobb hányadot képvisel, aránya a 2017. évi 4,3 százalékról 2018-ban 4,5 százalékra, 2019 eddig eltelt időszakában 5,6 százalékra nőtt. Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ismertette, hogy tavaly február óta próbavásárlással 109 webáruházból 124 "csodát ígérő" terméket, szolgáltatást ellenőriztek. A termékek mindegyike megtévesztő információt tartalmazott, nem rendelkezett
Gyakori hibák a webshopok ÁSZF-ében
Tapasztalataink szerint a Fogyasztóvédelmi Hatóság legtöbbször az alábbi hiányosságokat találja a weboldalak ÁSZF-jeinek ellenőrzése során: 1. A szolgáltatót nyilvántartásba vevő szerv megnevezése valamint a tárhelyszolgáltató székhelye, telephelye nincs feltüntetve az ÁSZF ide vonatkozó részében. 2. Hibák az elektronikus kereskedelmi törvény hiányos ismerete miatt: • A szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatás nem tér ki a technikai lépésekre, amely az elektronikus szerződés megkötéséhez elengedhetetlen. • Az adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségéről szóló tájékoztatás hiánya. • A szerződés alaki követelményeiről nincs megfelelő rendelkezés az ÁSZF-ben. • A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás hiánya. 3. Sok esetben a vállalkozó nem figyelmezteti a fogyasztót, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. 4. A weboldal
