A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

ügyvédek Tag

Több ezer vitás ügyet rendezett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által működtetett Budapesti Békéltető Testület tavaly, a jogviták mintegy fele a fogyasztók és a vállalkozások számára is kedvezően zárult - közölte a kamara az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a fogyasztók és a vállalkozások jogvitáit bíróságon kívül rendező alternatív vitarendezési fórum 4126 ügyben hozott döntést 2021-ben. A testülethez a múlt évben 3891 ügy érkezett. A békéltető testület több mint 4500 ügyfélnek adott telefonos tanácsot, emellett több mint 4000 fogyasztónak és vállalkozásnak e-mailben, valamint csaknem 550 fogyasztónak személyesen nyújtott tájékoztatást. A testület weboldalát mintegy 83 ezren keresték fel információért. Az ügyek csaknem felében a

Idén befellegzik a kamu akcióknak, május végétől a kereskedelmi engedmények bejelentésekor minden esetben fel kell tüntetni a korábbi árat, amely kizárólag a megelőző legalább harminc napon belüli legalacsonyabb ár lehet. Az ügyeskedő webshopok a továbbiakban tehát nem kerekíthetik mutatósabbra kedvezményeiket úgy, hogy az akció előtt rövid időre feltornázzák áraikat - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében uniós irányelv alapján módosul az árfeltüntetés részletes szabályairól szóló rendelet. A 2022. május 28-tól alkalmazandó előírások egyértelműsítik, hogyan jelezhetik a kereskedők a leértékelések mértékét hirdetéseikben, a kirakatban, polcokon, katalógusokban, honlapjukon - ismerteti az ITM. Az árcsökkentés bejelentésekor forintban meg kell

Már több mint három év telt el a GDPR magyarországi hatályba lépése óta, ezért is fontos figyelemmel kísérnünk, hogy előírásainak gyakorlatban való alkalmazása hol is tart. Általánosságban elmondható, hogy a hatályba lépés idején a legtöbb adatkezelő leginkább az  adminisztrációs felületein igyekezett megfelelni a GDPR rendelkezéseinek. Az adatkezelők jelentős része szabályzatokat, tájékoztatókat fogalmazott meg, illetve jogi szakemberek segítségét kérték, hogy megfeleljenek az előírásoknak. E feladat azóta is nagy jelentősséggel bír, hisz az adatvédelmi hatóság rengeteg hiányosságot talál, eljárásai során, a nem kellő körültekintéssel írott szabályzatok esetében. A NAIH Magyarországon 2018. közepe óta 266 millió forintnyi bírságot szabott ki, melyet már a bíróság is

Sok vállalkozás szeretné egyszerűsíteni a jótállással kapcsolatos adminisztratív teendőket, többen szeretnék, ha a számla egyben jótállási jegyként is funkcionálna. Ennek azonban vannak feltételei. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet részletezi a jótállásra vonatkozó szabályokat. A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. Vannak kötelező elemei a jótállási jegynek, tehát ha valaki szeretné a számlát egyben jótállási jegyként használni,

Gyakran előfordul, azonban teljesen jogellenes gyakorlat, hogy a webáruházat üzemeltető vállalkozás arról tájékoztatja a fogyasztót, hogy az elállási jog gyakorlásához a kapott számlára is szükség lesz. Ezzel a tájékoztatással ugyanis megtéveszti a fogyasztót jogai gyakorlását illetően, mivel a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 28. § szerint a fogyasztót az elállási/felmondási joga gyakorlásával összefüggésben a 23. § (3) bekezdésében, valamint 24-26. §-ban meghatározottakon felül további költség és egyéb kötelezettség nem terheli. Megoldás tehát: nem szabad előírni a számla meglétét, hiszen az is elegendő, ha akár csak egy e-maillel igazolja a fogyasztó a vásárlást. Bízza a

ITM: nyártól minden termékhez kötelező lesz magyar nyelvű használati útmutatót adni Júliustól bővülnek a hatóság jogosítványai, a vásárlók biztonsága érdekében akár a veszélyes árucikket forgalmazó weboldal blokkolását is elrendelhetik majd - hívta fel a figyelmet közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A július végén hatályba lépő törvényi rendelkezések alapján a piacfelügyeleti hatóság egy több lépcsős eljárásban blokkolhatja a veszélyes termékeket forgalmazó honlapot. Súlyos kockázat esetén hatáskört kapnak a figyelmeztetés megjelenítésére az online felületen, ha ezzel nem érik el a kívánt eredményt, eltávolíthatják a tartalmat. Végül akár arról is határozatot hozhatnak, hogy korlátozzák a honlapra, applikációba való belépést. A családok, gyermekek védelmét, a termékek

A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szól. A rendelet tekintetében több módosítás is történt. A legfontosabbakat foglaltuk most össze. A vállalkozás köteles jegyzőkönyvet felvenni a nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényről. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A vállalkozás ezt a jegyzőkönyvet 3 évig köteles megőrizni, hogy a hatóság kérésére azt be tudja mutatni. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy

A kereskedők a jövőben nem utasíthatják vissza a vásárlók igényeit egy kaptafára készült szakvéleményekkel, mivel azok kötelező tartalmi elemeit 2021. január 1-jétől jogszabály rögzíti - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-nek küldött közleményében. A tájékoztatás szerint ha egy termék jótállási időn belül elromlik, elszakad, vagy bármilyen más hibája merül fel, akkor azt a vevő visszaviheti az üzletbe vagy közvetlenül a szervizbe. Ha nem lehet javítani, akkor ki kell cserélni, vagy vissza kell adni az árát. Előfordul azonban, hogy a bolt a vevőt okolja a termék meghibásodásáért, és erre hivatkozva nem vállalja a javítást, nem fizet vissza

2021. január 1-jétől jelentősen változnak a jótállás szabályai. Cikksorozatunkban végigvesszük a változásokat: következnek a pontosított javítási határidők. Törekedni kell a 15 napra A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 9/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 5. §-a alapján a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. A tájékoztatás a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén, elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvétel

2021. január 1-jétől jelentősen változnak a jótállás szabályai. Cikksorozatunkban végigvesszük a változásokat: következik egy új megoldás bemutatása: az elektronikus jótállási jegy. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet január 1-gyel hatályba lépő módosítása lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus úton (elektronikus aláírással ellátva) is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is, ezek a következők: A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a vállalkozás nevét, címét, a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van - gyártási számát, a gyártó nevét,