A Net-jog.hu irodája:

2119 Pécel, Álmos vezér utca 24/1.
Központi telefon:  +36 1 506 0338

Központi e-mail:

Központi telefonszám: +36 1 506 0338 (H-P 8-20 óra között)

Image Alt

adatvédelem Tag

Számos kérdés érkezett hozzánk az elmúlt hetek azzal kapcsolatban, hogy a hozzáférési jog keretében az adatkezelőnek milyen, és milyen mértékű információt kell szolgáltatnia az érintettnek - az erre irányuló kérés esetén. A GDPR 15. cikke alapján az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a rendeletben felsorolt információkhoz hozzáférést kapjon. A hozzáférési jog három részből áll: Az érintett jogosult tájékoztatást kapni arról, hogy a személyes adatait az adatkezelő kezeli-e, pontosan milyen adatait kezeli és informálni kell őt az adatkezelés

A napjainkban egyre gyakoribb eletronikus megfigyelő rendszerek kiépítésekor fontos hangsúlyozni, hogy - miután a kamerás megfigyelés esetén is személyes adatok kezelése történik - összetett tájékoztatási kötelezettsége van az adatkezelőknek. Ugyanis nem csak a GDPR 13. cikke alapján kell tájékoztatást adni az érintettek részére, hanem a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvtv.) előírásai alapján is. Az Szvtv. 28.§ (2) bekezdése alapján ugyanis a közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőr - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni: a) az általa végzett intézkedésekről,

Számos adatkezelési tájékoztatóban ömlesztve, egymás után jelennek meg az egyes adatkezelési célok, ez azonban egy rossz gyakorlat. Mutatjuk, hogy mikor lesz helyes a tájékoztatás egy webáruház adatkezelési tájékoztatójában: Az adatkezelés céljáról kötelező tájékoztatást adnia az adatkezelőknek a GDPR 13. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján. Az adatkezelés céljáról szóló tájékoztatás kiszámíthatóvá teszi az adatkezelést az érintett számára, azonban nem megfelelő, ha felsoroljuk egymás után az egyes adatkezelési célokat. Például ha egy sorban megemlítjük, hogy az adatkezelő hírlevél-küldéshez, regisztrációhoz, értékesítéshez is használja a megadott személyes adatokat, akkor nem fogjuk tudni, hogy adott esetben a számlázási címet milyen célból használja - valószínűleg nem a hírlevél-küldéshez,

Alapvető követemény, hogy az érintettet átlátható módon tájékoztassuk, hiszen ez a követelmény a GDPR alapvelvei között is megjelenik. Számos támpontot ad a jogszabály, illetve a kapcsolódó adatvédelmi jogi gyakorlat: A GDPR preabulumbekezdése kimondja, hogy az adatkezelésnek a természetes személyek számára átláthatónak kell lennie, hogy a rájuk vonatkozó személyes adataikat hogyan gyűjtik, használják fel, azokba hogy tekintenek bele vagy milyen egyéb módon kezelik, valamint azzal összefüggésben, hogy a személyes adatokat milyen mértékben kezelik vagy fogják kezelni. Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatás, illetve kommunikáció könnyen hozzáférhető és közérthető legyen, valamint hogy azt világosan és egyszerű nyelvezettel fogalmazzák meg. Ez

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bejelentés alapján vizsgálta egy Idősotthon  által üzemeltetett elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelését. Az Otthon szinte valamennyi helyiségében (kivéve a mosdókat és az öltözőket) kamerákat szerelt fel. Összefoglalónk. A Hatóság határozatában két megközelítésben tárta fel a jogsértéseket. Az egyik oldalon a munkavállalókkal összefüggő kérdéseket tisztázta, a másik része pedig az Idősotthon lakóinak jogaik érvényesülését vizsgálja az adatkezelés kapcsán. Munkavállalók esetében a Hatóság megállapította: az irodai helyiségekben üzemelő kamerák látószöge közvetlenül a munkavállalókra irányult, figyelve az egész napos tevékenységüket. Ez a folyamatos megfigyelés sérti az emberi méltóságot, ezért főszabály szerint kamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység állandó

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Budapest Főváros Kormányhivatalának XI. kerületi Hivatalát 10 millió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Hivatal a Covid 19 gyorsteszthez kapcsolódóan, 1153  érintett személy,  rendkívül részletes és pontos egészségügyi adatát és elérhetőségét is tartalmazó adatbázist, egy Excel-fájlban, körzetenkénti leválogatás nélkül, egyszerű e-mailben továbbította a címzett körzeti orvosoknak.  A Hivatal semmilyen bizalmasságot garantáló hozzáférésvédelmet vagy titkosítást nem alkalmazott az adattovábbítás során, egyszerűen csak felhívta a címzetteket, hogy kezeljék bizalmasan az adatokat. Az intézkedések hiánya egyébként később azt is lehetővé tette, hogy a nagyszámú egészségügyi adatot olyanok is megismerjék, akik egyáltalán nem tartoznak a címzetti körbe. Egy magánszemély közérdekű

Megjelent a védettségi igazolványhoz kapcsolódó jogosultságokról szóló jogszabály (A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása). A rendelet értemében - a jogosultságok gyakorlásához - az érintett személy a jogosultság igazolása érdekében felhívható a védettségi igazolvány védettséget igazoló módon történő bemutatására. A rendelet szerint a védettségi igazolvány meglétét ellenőriznie kell a szolgáltatónak (pl. szálláshelynek). Továbbá jogosult (de nem köteles) a szolgáltató az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványán szereplő adatok megismerésére. Az így kezelt adatokat a szolgáltató semmilyen módon nem rögzítheti. A szolgáltató megtagadhatja a belépést a védettségét nem igazoló személytől. A jogszabály szerint a védettségi igazolvány közokirat. A

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatót adott ki, miszerint a munkáltatók jogosultak-e kezelni a foglalkoztatottak új típusú koronavírus (SARS-CoV-2 vírus, koronavírus vagy COVID-19) elleni védettségének tényére vonatkozó adatokat. Összefoglalónk. A NAIH az iránymutatás elején kiemeli, hogy a tájékoztató mindenekelőtt a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó jogviszonyokra irányadó, és hogy az abban foglaltak kizárólag a jelenlegi járványügyi helyzetben alkalmazandóak. NAIH álláspontja szerint A munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési céllal, e körben kiemelve a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciók felmérésére vonatkozó – objektív szempontok alapján elvégzett – kockázatelemzés alapján, egyes munkakörökben vagy foglalkoztatotti személyi kör esetében szükséges

60 000 000 Ft-os adatvédelmi bírsággal sújtotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a UPC Magyarország Kft-t (jogutódja a Vodafone Zrt.). A Hatóság a Kft. elmúlt évben tanúsított adatkezelési gyakorlatát vizsgálta. A UPC mind a 24 üzletében a személyes ügyfélszolgálaton történt valamennyi ügycsoport tekintetében, valamennyi ügyfele esetében hangrögzítést alkalmazott. Csak azoknál az ügyfeleknél mellőzte azt, akik a rögzítés ellen tiltakoztak. Ez egy év alatt 609 619 személyt érintett. A UPC azzal érvelt, hogy szükségesnek látta rögzíteni leendő ügyfeleinek érdeklődését, panaszbejelentéseit, hogy a későbbiekben a szerződéskötéshez vagy a hibajavításhoz ezek az adatok rendelkezésre álljanak. Néhány pontban összefoglaljuk milyen kifogásai voltak a Hatóságnak a UPC

Új szolgáltatás biztosítja májustól a fogyasztók magánszférájának védelmét: a felhasználóbarát, állam által elismert, ingyenes, hitelesített szoftver használatával, az NMHH segítségével mindenki saját magának tudja végrehajtani készülékén a végleges adattörlést - közölte az ITM államtitkára. Schanda Tamás kiemelte, hogy a mobilról vagy laptopról letörölt adatok végleges törlés nélkül helyreállíthatók, és így adott esetben egy készülék új tulajdonosa könnyen eljuthat az előző személyes adataihoz. Létfontosságúnak nevezte, hogy az adatok törlése végleges és helyreállíthatatlan legyen. A szolgáltatást ismertetve elmondta: a kereskedő, amikor értékesíti az eszközt, ad hozzá egy egyedi címkét is, amelyen egy kód található. A címkét a hatóság biztosítja majd, az üzletek a járási