Az elektronikus kereskedelem és a szállítás jogi keretei
Az elektronikus kereskedelem mára a kereskedelem meghatározó szegmensévé vált, és számtalan webáruház biztosítja, hogy a vásárlók otthonuk kényelméből szerezzenek be különféle termékeket. A webes kereskedelem egyik kulcsfontosságú tényezője a kiszállítás, amely nemcsak logisztikai kihívást jelent, hanem jogi szempontból is kiemelt figyelmet igényel. A fogyasztóvédelemről szóló jogszabályok szigorúan szabályozzák a kiszállítással kapcsolatos kötelezettségeket, és ezeket a feltételeket a vállalkozások Általános Szerződési Feltételeiben (ÁSZF) is meg kell határozniuk. A Polgári Törvénykönyv és a kiszállítási kötelezettség A 2013. évi V. törvény, vagyis a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), egyértelműen rögzíti az adásvételi szerződésekre vonatkozó kötelezettségeket. Az eladó és a vevő kölcsönösen kötelesek teljesíteni a szerződésben foglaltakat. Az
NMHH: számos apróságra kell figyelni az év végi online vásárlásoknál
Számos apróságra kell figyelni a karácsonyi online vásárlásoknál - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) miután összegyűjtötte az online vásárlással és a csomagkézbesítéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A hatóság kiemelte, a karácsonyt megelőző időszakban egyre jellemzőbb az ünnepi online vásárlás, az árucikkek böngészésétől a csomag megérkezéséig számos apróságra kell odafigyelni, hogy a vevők valóban a számukra legmegfelelőbb terméket válasszák, és közben ne legyenek csalás vagy adathalászat áldozatai. "Ne hagyjuk magunkat befolyásolni a döntésben" - hívja fel a figyelmet az MNHH. Hozzátették, számos webshop alkalmaz úgynevezett sötét megoldásokat (dark patterns), amelyekkel tisztességtelen módon, az emberi psziché jellemzőit kihasználva akarják
Terjed a jogsértő, rejtett befolyásolás az online kereskedelemben
Terjed a jogsértő, rejtett befolyásolás az online kereskedelemben, az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, úgynevezett sötét "mintázatú" módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben - hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleményében. A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózata (Consumer Protection Cooperation Network - CPC) összehangolt, 25 országra kiterjedő gyorsvizsgálaton mértre fel a "sötét mintázatok" jelenlétet az online kereskedelemben. A vizsgálat Európa-szerte csaknem 400 online boltra terjedt ki a ruházati áruházaktól az elektronikai cikkekig. Három ismert manipulatív gyakorlatra összpontosítottak, a hamis visszaszámlálásokra, a többletvásárlásra sarkalló webes felületekre és
Változnak a webshopjogi szabályok
Az elmúlt 12 hónapban rengeteg változás történt, mely szinte minden webáruházat érint. Összefoglaljuk a főbb változásokat: 2021. január 1-gyel módosult a kötelező jótállást részletező 151/2003-as korm. rendelet, melynek keretében bevezetésre került a sávos jótállás, pontosításra kerültek a jótállási és szavatossági javítási határidők, beveetésre került az elektronikus jótállási jegy. Szintén tavaly január 1-gyel változott a fogyasztóvédelmi törvény is: ugyanis a jogszabály alapján a vállalkozásnak a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát 3 évig (a korábbi 5 év helyett) köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. 2021. júliusában szintén a fenti rendelet melléklete frissült, melynek alapján a tartós fogyasztási cikkek köre módosult, illetve bevezetésre került a “10 000 forintot elérő eladási ár”. 2021. július 16-ától lépett hatályba a
Sütemények értékesítése webshopban
A legtöbb webáruház indításához nem szükséges engedély, csupán egy bejelentés a helyi jegyzőhöz, azonban vannak kivételek. Most az élelmiszerek közül a sütemények webshopban történő értékesítésének feltételeit járjuk körbe. Milyen termék a sütemény A 2008. évi XLVI. törvény alapján sütemény vendéglátó-ipari terméknek minősül: A vendéglátó-ipari termék olyan étel, ital, cukrászati termék, amelyet (
Ismét változtak a jótállás szabályai
A januári komoly jogszabály-változás után ismét módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet. A rendelet mellékletében szereplő, úgynevezett tartós fogyasztási cikkek köre módosult, illetve bevezetésre került a "10 000 forintot elérő eladási ár", tehát 10.000 Ft és afeletti vételár esetán kötelető jótállást vállalni ezen termékek esetén. Alább olvasható a friss lista: 1. 10 000 forintot elérő eladási árú háztartási készülékek, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler,
A webshop teendői elállás esetén
Visszatéríteni a teljes összeget Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (azaz a szállítási költséget is). Fő szabály: a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon A webáruházat üzemeltető vállalkozás elállás esetén a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell, hogy visszatérítse. Tehát, ha utalással fizetett a vásárló a webshopban, akkor a webshopnak is utalnia kell az összeget. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési
Mely termékek esetén kell jótállást vállalni?
Gyakran megfogalmazódó kérdés a webshopok részéről, hogy mely termékek esetén kell jótállást (hétköznapi nevén garancia) vállalni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján csak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti (1) fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, (2) a rendelet mellékletében felsorolt (3) új tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállást vállalni. Tehát B2B kereskedelem, vagy használt termékek értékesítése esetén, vagy ha nem szerepel a termék a rendelet mellékletében, akkor nem kötelező jótállást vállalni a webáruháznak, csupán a Ptk. szerinti kellékszavatosságot szükséges a vásárló felé biztosítania. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje el a bírságokat!
Lehet a számla egyben jótállási jegy?
Sok vállalkozás szeretné egyszerűsíteni a jótállással kapcsolatos adminisztratív teendőket, többen szeretnék, ha a számla egyben jótállási jegyként is funkcionálna. Ennek azonban vannak feltételei. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet részletezi a jótállásra vonatkozó szabályokat. A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. Vannak kötelező elemei a jótállási jegynek, tehát ha valaki szeretné a számlát egyben jótállási jegyként használni,