A hozzáférési jog teljesítése
Számos kérdés érkezett hozzánk az elmúlt hetek azzal kapcsolatban, hogy a hozzáférési jog keretében az adatkezelőnek milyen, és milyen mértékű információt kell szolgáltatnia az érintettnek - az erre irányuló kérés esetén. A GDPR 15. cikke alapján az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a rendeletben felsorolt információkhoz hozzáférést kapjon. A hozzáférési jog három részből áll: Az érintett jogosult tájékoztatást kapni arról, hogy a személyes adatait az adatkezelő kezeli-e, pontosan milyen adatait kezeli és informálni kell őt az adatkezelés
Mikor jó az adatkezelés céljáról szóló tájékoztatás?
Számos adatkezelési tájékoztatóban ömlesztve, egymás után jelennek meg az egyes adatkezelési célok, ez azonban egy rossz gyakorlat. Mutatjuk, hogy mikor lesz helyes a tájékoztatás egy webáruház adatkezelési tájékoztatójában: Az adatkezelés céljáról kötelező tájékoztatást adnia az adatkezelőknek a GDPR 13. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján. Az adatkezelés céljáról szóló tájékoztatás kiszámíthatóvá teszi az adatkezelést az érintett számára, azonban nem megfelelő, ha felsoroljuk egymás után az egyes adatkezelési célokat. Például ha egy sorban megemlítjük, hogy az adatkezelő hírlevél-küldéshez, regisztrációhoz, értékesítéshez is használja a megadott személyes adatokat, akkor nem fogjuk tudni, hogy adott esetben a számlázási címet milyen célból használja - valószínűleg nem a hírlevél-küldéshez,
Blokkolhatják a webshopokat!
A piacfelügyeleti törvénymódosítás 2021. július 16-i hatályba lépése után az adott webáruházban veszélyes portékát találó hatóságoknak végső esetben akár a honlap blokkolására is lehetőségük lesz. Eddig azonban egy több fokozatú eljárás vezethet el. A 2012. évi LXXXVIII. törvény 15.§ (4) bekezdése sorolja fel azokat az intézkedéseket, melyeket a hatóság tehet: a termék megfelelővé tétele, ideértve az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott formai meg nem felelés korrigálását vagy annak biztosítását, hogy a termék már ne jelentsen kockázatot; a termék forgalmazásának megtiltása; a termék azonnali visszahívása vagy forgalomból történő kivonása, továbbá a nyilvánosság figyelmeztetése a fennálló kockázatra; a termék megsemmisítése vagy egyéb módon
Kötelező a használati útmutató!
Ahogy januárban már megírtuk, 2021 nyarától újabb kötelezettségük lesz a webshopoknak. Július 16-ától jön a kötelező használati útmutató minden nem élelmiszer termékhez. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény július 16-ától hatályba lépő rendelkezése szerint a gyártó a termékhez magyar nyelven köteles mellékelni a fogyasztók és más végfelhasználók számára a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie. Lehet-e online átadni az útmutatót? Igen. Az ITM szerint a külön jogszabályban vagy szabványban nem nevesített termékkörökre a magyar nyelvű használati-kezelési útmutató online is kiadható. Számos vállalkozás saját weboldalán már most biztosít letöltési
Ismét változtak a jótállás szabályai
A januári komoly jogszabály-változás után ismét módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet. A rendelet mellékletében szereplő, úgynevezett tartós fogyasztási cikkek köre módosult, illetve bevezetésre került a "10 000 forintot elérő eladási ár", tehát 10.000 Ft és afeletti vételár esetán kötelető jótállást vállalni ezen termékek esetén. Alább olvasható a friss lista: 1. 10 000 forintot elérő eladási árú háztartási készülékek, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler,
A webshop teendői elállás esetén
Visszatéríteni a teljes összeget Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (azaz a szállítási költséget is). Fő szabály: a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon A webáruházat üzemeltető vállalkozás elállás esetén a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell, hogy visszatérítse. Tehát, ha utalással fizetett a vásárló a webshopban, akkor a webshopnak is utalnia kell az összeget. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési
Mely termékek esetén kell jótállást vállalni?
Gyakran megfogalmazódó kérdés a webshopok részéről, hogy mely termékek esetén kell jótállást (hétköznapi nevén garancia) vállalni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján csak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti (1) fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, (2) a rendelet mellékletében felsorolt (3) új tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállást vállalni. Tehát B2B kereskedelem, vagy használt termékek értékesítése esetén, vagy ha nem szerepel a termék a rendelet mellékletében, akkor nem kötelező jótállást vállalni a webáruháznak, csupán a Ptk. szerinti kellékszavatosságot szükséges a vásárló felé biztosítania. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje el a bírságokat!
Félperces: ÁSZF a visszaigazoló e-mailhez
Kérdés: Webáruházat üzemeltetek. Szükséges-e a megrendelést visszaigazoló e-mailhez csatolni az ÁSZF-et valamilyen formában? Válasz: Igen. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerint a üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás az ÁSZF-ben szereplő információkat a fogyasztóval papíron vagy - a fogyasztó beleegyezése esetén - más tartós adathordozón közli. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Tehát minden visszaigazoló e-mailhet csatolni kell az ÁSZF-et tartós adathordozón, melynek tökéletes formája egy pdf file. Készíttesse el webáruházának folyamatosan jogszabálykövető ÁSZF-ét és kerülje
Elállási jog méretre vágott termék esetén
Gyakran felmerülő kérdés az építőipari webáruházak részéről, hogy a méretre vágott termékek (pl. fagerenda, deszkák, csövek stb.) esetén hogyan alakul a fogyasztók elállási joga. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29.§ (1) bekezdés c) pontja szerint nem illeti meg a fogyasztókat az elállási jog az olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak. Ilyenek a méretre szabott, vagy egyéb szolgáltatás igénybevételével egyedi igények alapján előállított termékek. Tehát ilyen esetben nem jogosultak a vásárlók elállni a szerződéstől,
Követelheti a webshop a számlát elállás esetén?
Gyakran előfordul, azonban teljesen jogellenes gyakorlat, hogy a webáruházat üzemeltető vállalkozás arról tájékoztatja a fogyasztót, hogy az elállási jog gyakorlásához a kapott számlára is szükség lesz. Ezzel a tájékoztatással ugyanis megtéveszti a fogyasztót jogai gyakorlását illetően, mivel a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 28. § szerint a fogyasztót az elállási/felmondási joga gyakorlásával összefüggésben a 23. § (3) bekezdésében, valamint 24-26. §-ban meghatározottakon felül további költség és egyéb kötelezettség nem terheli. Megoldás tehát: nem szabad előírni a számla meglétét, hiszen az is elegendő, ha akár csak egy e-maillel igazolja a fogyasztó a vásárlást. Bízza a
