Újabb feladatuk lesz a webshopoknak!
ITM: nyártól minden termékhez kötelező lesz magyar nyelvű használati útmutatót adni Júliustól bővülnek a hatóság jogosítványai, a vásárlók biztonsága érdekében akár a veszélyes árucikket forgalmazó weboldal blokkolását is elrendelhetik majd - hívta fel a figyelmet közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A július végén hatályba lépő törvényi rendelkezések alapján a piacfelügyeleti hatóság egy több lépcsős eljárásban blokkolhatja a veszélyes termékeket forgalmazó honlapot. Súlyos kockázat esetén hatáskört kapnak a figyelmeztetés megjelenítésére az online felületen, ha ezzel nem érik el a kívánt eredményt, eltávolíthatják a tartalmat. Végül akár arról is határozatot hozhatnak, hogy korlátozzák a honlapra, applikációba való belépést. A családok, gyermekek védelmét, a termékek
A vállalkozások kötelezettségei a szavatossági és jótállási igények intézése során
A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szól. A rendelet tekintetében több módosítás is történt. A legfontosabbakat foglaltuk most össze. A vállalkozás köteles jegyzőkönyvet felvenni a nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényről. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A vállalkozás ezt a jegyzőkönyvet 3 évig köteles megőrizni, hogy a hatóság kérésére azt be tudja mutatni. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy
Vége a sablonos szakvéleményeknek
A kereskedők a jövőben nem utasíthatják vissza a vásárlók igényeit egy kaptafára készült szakvéleményekkel, mivel azok kötelező tartalmi elemeit 2021. január 1-jétől jogszabály rögzíti - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-nek küldött közleményében. A tájékoztatás szerint ha egy termék jótállási időn belül elromlik, elszakad, vagy bármilyen más hibája merül fel, akkor azt a vevő visszaviheti az üzletbe vagy közvetlenül a szervizbe. Ha nem lehet javítani, akkor ki kell cserélni, vagy vissza kell adni az árát. Előfordul azonban, hogy a bolt a vevőt okolja a termék meghibásodásáért, és erre hivatkozva nem vállalja a javítást, nem fizet vissza
Jön az elektronikus jótállási jegy
2021. január 1-jétől jelentősen változnak a jótállás szabályai. Cikksorozatunkban végigvesszük a változásokat: következik egy új megoldás bemutatása: az elektronikus jótállási jegy. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet január 1-gyel hatályba lépő módosítása lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus úton (elektronikus aláírással ellátva) is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is, ezek a következők: A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a vállalkozás nevét, címét, a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van - gyártási számát, a gyártó nevét,
Fel kell készülni az új jótállási szabályokra!
A 2021. január 1-jétől jelentősen megváltozó kötelező jótállási szabályok a javítási határnapok, feltételek módosításával is a vásárlók érdekeit szolgálják - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Közleményükben azt írták: a fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint egy-egy termék szervizelése akár 70-100 napig is elhúzódhatott. Az egyértelmű, rövidebb határidők, a legfeljebb háromszori javítás után előírt csere vagy pénzvisszafizetés megóvja a vevőket a végtelenségbe nyúló várakoztatástól, az időrabló utánajárástól. Kiemelték: a termékek rendeltetésszerű használat ellenére bekövetkező meghibásodása óhatatlanul bosszúságot okoz. Megeshet, hogy a vásárlóknak többször is fel kell keresniük a kereskedőt vagy szervizt, mire visszakapják a javított háztartási gépet vagy televíziót, telefont, amelyet így hosszú ideig
Ismét változtak a webáruházakra vonatkozó szabályok a veszélyhelyzet miatt
Az éjszaka megjelent a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló Kormány 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján enyhítettek a webshopokra vonatkozó szabályokon. Ezek: Nincs szükség bejelentésre A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. A fenti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket (a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven
Black Friday idején is ellenőrizik a webshopokat
Óvatosságra intette a fogyasztókat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), és jelezte: folytatódnak az ellenőrzések. Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a közleményben elmondta: Az ITM Internet Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság online ellenőrzéseinek száma az utóbbi években meghaladta a 3000-et. A tavalyi Black Friday időszakban félszáz, próbavásárlással egybekötött ellenőrzést végeztek, ezek felében tapasztaltak jogsértést, az eredmények felkerültek a www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalra. A fogyasztóvédelmi hatósági eljárás hatására a mulasztó online üzletek mindegyike pótolta a feltárt hiányosságokat. Kiemelték, ne rendeljünk olyan webáruházból, melynek honlapján nem található általános szerződési feltétel (ÁSZF), vagy egy e-mail címen, üzenetküldésre alkalmas űrlapon kívül nem ad meg más elérhetőséget! Az oldalon szereplő információkat
Panaszkezelési hibák a webshopokban
A Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálatai során gyakran tapasztal jogsértést a vállalkozások panaszkezelési gyakorlatában. Két gyakori hibára szeretnénk felhívni a webáruház-tulajdonosok figyelmét. Az első jogsértés, ami igen gyakori, hogy a webáruház vásárlási feltételei között az a felhívás szerepel, hogy a termék átvételét követően kizárja a termék sérülésével kapcsolatos fogyasztói panaszok közlését, valamint a panasztétel feltételeként az előzetes jegyzőkönyv felvételét szabja meg. „Utólagos, jegyzőkönyv nélküli reklamációt nem áll módunkban elfogadni.” Ez olvasható a vizsgált webáruház vásárlási feltételei között. Ez a mondat a Fgytv. 17/A. §-ában foglalt panaszjog korlátozását jelenti. Mivel a panaszjog gyakorlásának nem jogszabályi feltétele a megrendelt termék futár előtti előzetes jegyzőkönyv felvétele. A
Az elektronikus szerződés létrejötte (jogeset)
Gyakran találkozunk munkánk során azzal a problémával, hogy a webshopok nem megfelelően értelmezik és határozzák meg ÁSZF-jeikben az elektronikus szerződés létrejöttének pillanatát. A Fogyasztóvédelmi Hatóság egy eljárása során megállapította, hogy az általa vizsgált webáruház általános szerződési feltételei között tévesen került meghatározásra, hogy: A vásárlás, a szerződéskötés a megrendelt termékek ellenértékének kifizetésekor jön létre, tehát személyes átvétel esetén a termékek árának megfizetésekor, banki átutalás esetén a pénzösszeg webáruház bankszámlájára érkezésekor vagy utánvét esetén az utánvét összege futárnak való átadáskor. A Hatóság felhívta a webáruház figyelmét, hogy a Ptk. 6:58 § értelmében a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a
Hogyan élhet a fogyasztó az elállási jogával?
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szerint a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Visszatérő kérdés azonban, hogy ezt a jogot milyen módon gyakorolhatja a fogyasztó. A rendelet 22.§ (1) bekezdése alapján vagy elállási jogi nyilatkozat-minta segítségével, vagy bármilyen más egyértelmű nyilatkozat (telefon, levél, e-mail stb.) útján lehet gyakorolni az elállási jogot. Tehát akár még személyesen is. Viszont az nem nyilatkozat, ha a fogyasztó semmilyen aktivitást nem mutat, hanem csak egyszerűen nem veszi át a terméket. A webshop a honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára az elállási jog gyakorlását, akár egy űrlap segítségével. Ebben az esetben a
